Berta Sándor
Előrejelezné a háborúkat a Bundeswehr
A rengeteg különböző adatbázisból összegyűjtött információhegyet Big Data módszerekkel és mesterséges intelligencia segítségével elemeznék ki.
A német szövetségi védelmi minisztérium mesterséges intelligencia segítségével elemezne nagy adatmennyiségeket, hogy előre tudja jelezni a krízishelyzeteket és a háborúkat. Ehhez a mesterséges intelligenciával kiértékelt adatokat ötvöznék a titkosszolgálatok által begyűjtött információkkal. A folyamat során felhasználnák a nyilvános forrásokból és a különleges katonai, valamint gazdasági adatbázisokból származó adatokat is - ez derült ki abból a válaszból, amelyet a német kormány a Die Linke nevű párt kérdésére adott.
A szaktárca meggyőződése, hogy a tanulásra képes szoftverek képesek kielemezni az adathegyeket és felismerik azokat a tendenciákat, amelyeket a szakemberek nem látnak át. A kereskedelmi, a munkanélküliségi, a bűnözési és a politikai erőszakkal kapcsolatos adatokat összekötnék a globális terrorizmus adatbázisból (GTD), a fegyveres konfliktusok adatbázisából (ACLED) és a nemzetközi sajtótudósítások gyűjteményéből (GDELT) származó információkkal. A német védelmi minisztérium tavaly december 17. óta teszteli az IBM Watson nevű platformját is, de a krízisek előrejelzésére még keresik a megfelelő szoftvert. Az elvárás az, hogy az eseményeket 6-18 hónappal előre lehessen jelezni.
Fegyveres konfliktusok a világban 1989 és 2015 között
A minisztérium egyik szóvivője közölte, hogy a mesterséges intelligencia bevonása ellenére az eredményeket emberek vizsgálnák át. Erre már csak azért is szükség van, mert befutnak kiegészítő információk a világ minden tájáról, például a katonai attaséktól és a hírszerzési jelentésekből. Az elemzési helyzetet az mindenképpen bonyolítani fogja, ha a programok titkos információkat is elemeznek majd, hiszen azok megfelelő védelméről gondoskodni kell.
A védelmi mellett a külügyminisztérium is szoftveren alapuló krízis-előrejelzést tesztel. A Preview nevű projekt március eleje óta tart. A két szaktárcának a Bundeswehr (német hadsereg) müncheni akadémiája segít, az intézmény 80 adatbázist kutat át, amelyek több millió információt tartalmaznak. Ezeket alkalmassá teszik arra, hogy szoftverrel elemezhetők legyenek. Az adatokból a mesterséges intelligencia különböző lehetséges krízishelyzetek modelljeit alkothatja meg és jelenítheti meg grafikusan. A szakértők ezután regionális szintig vizsgálhatják az egyes államokat és egyetlen pillanat alatt felismerik majd, ha a program egy szituációt kritikusnak tart.
Carlo Masala kutatásvezető, a Bundeswehr akadémiájának nemzetközi politikai professzora kijelentette, hogy a riasztások egy lámparendszerhez hasonlóan jelenhetnek meg. A zöld szín fogja jelölni a stabil helyzetet, a sárga szín a kiemelt óvatosságot, míg a piros szín azt, hogy a helyzet bármikor robbanhat. A cél nem az emberi elemzők lecserélése szoftverekre, ugyanis a mesterséges intelligencia nem tudja megbecsülni a szociális interakciókat. Amennyiben például Szudánban két csoport fegyvert ragad, hogy egymás ellen harcoljon, ugyan a mesterséges intelligencia képes lesz előrejelezni, hogy a következő évben ez a harc eszkalálódhat, de azt már nem tudja majd megmondani, hogy a két milícia vezetője leül-e egymással tárgyalni egy esetleges tűzszünetről.
A korlátok nyilvánvalóak: a dolog inkább hasonlít a földrengés-előrejelzésre, hiszen inkább csak egy kockázati térkép készíthető. A történelem nem lineárisan egymást követő, logikusan szervezett események sorozata. Az elemzők még választásokat sem tudnak megjósolni (lásd Trump győzelme vagy a Brexit), nemhogy az azok által okozott változásokat. Az elemzések pontosságát erősen korlátozza az elérhető adatok minősége és pontossága, mivel pont a zűrősebb helyeken nem szabad a sajtó és gyakran a közösségi médiát is cenzúrázzák. A burmai dzsungelben például internet sincs, és maximum a fénykibocsátás műholdas elemzésére lehet támaszkodni.
A német szövetségi védelmi minisztérium mesterséges intelligencia segítségével elemezne nagy adatmennyiségeket, hogy előre tudja jelezni a krízishelyzeteket és a háborúkat. Ehhez a mesterséges intelligenciával kiértékelt adatokat ötvöznék a titkosszolgálatok által begyűjtött információkkal. A folyamat során felhasználnák a nyilvános forrásokból és a különleges katonai, valamint gazdasági adatbázisokból származó adatokat is - ez derült ki abból a válaszból, amelyet a német kormány a Die Linke nevű párt kérdésére adott.
A szaktárca meggyőződése, hogy a tanulásra képes szoftverek képesek kielemezni az adathegyeket és felismerik azokat a tendenciákat, amelyeket a szakemberek nem látnak át. A kereskedelmi, a munkanélküliségi, a bűnözési és a politikai erőszakkal kapcsolatos adatokat összekötnék a globális terrorizmus adatbázisból (GTD), a fegyveres konfliktusok adatbázisából (ACLED) és a nemzetközi sajtótudósítások gyűjteményéből (GDELT) származó információkkal. A német védelmi minisztérium tavaly december 17. óta teszteli az IBM Watson nevű platformját is, de a krízisek előrejelzésére még keresik a megfelelő szoftvert. Az elvárás az, hogy az eseményeket 6-18 hónappal előre lehessen jelezni.
Fegyveres konfliktusok a világban 1989 és 2015 között
A minisztérium egyik szóvivője közölte, hogy a mesterséges intelligencia bevonása ellenére az eredményeket emberek vizsgálnák át. Erre már csak azért is szükség van, mert befutnak kiegészítő információk a világ minden tájáról, például a katonai attaséktól és a hírszerzési jelentésekből. Az elemzési helyzetet az mindenképpen bonyolítani fogja, ha a programok titkos információkat is elemeznek majd, hiszen azok megfelelő védelméről gondoskodni kell.
A védelmi mellett a külügyminisztérium is szoftveren alapuló krízis-előrejelzést tesztel. A Preview nevű projekt március eleje óta tart. A két szaktárcának a Bundeswehr (német hadsereg) müncheni akadémiája segít, az intézmény 80 adatbázist kutat át, amelyek több millió információt tartalmaznak. Ezeket alkalmassá teszik arra, hogy szoftverrel elemezhetők legyenek. Az adatokból a mesterséges intelligencia különböző lehetséges krízishelyzetek modelljeit alkothatja meg és jelenítheti meg grafikusan. A szakértők ezután regionális szintig vizsgálhatják az egyes államokat és egyetlen pillanat alatt felismerik majd, ha a program egy szituációt kritikusnak tart.
Carlo Masala kutatásvezető, a Bundeswehr akadémiájának nemzetközi politikai professzora kijelentette, hogy a riasztások egy lámparendszerhez hasonlóan jelenhetnek meg. A zöld szín fogja jelölni a stabil helyzetet, a sárga szín a kiemelt óvatosságot, míg a piros szín azt, hogy a helyzet bármikor robbanhat. A cél nem az emberi elemzők lecserélése szoftverekre, ugyanis a mesterséges intelligencia nem tudja megbecsülni a szociális interakciókat. Amennyiben például Szudánban két csoport fegyvert ragad, hogy egymás ellen harcoljon, ugyan a mesterséges intelligencia képes lesz előrejelezni, hogy a következő évben ez a harc eszkalálódhat, de azt már nem tudja majd megmondani, hogy a két milícia vezetője leül-e egymással tárgyalni egy esetleges tűzszünetről.
A korlátok nyilvánvalóak: a dolog inkább hasonlít a földrengés-előrejelzésre, hiszen inkább csak egy kockázati térkép készíthető. A történelem nem lineárisan egymást követő, logikusan szervezett események sorozata. Az elemzők még választásokat sem tudnak megjósolni (lásd Trump győzelme vagy a Brexit), nemhogy az azok által okozott változásokat. Az elemzések pontosságát erősen korlátozza az elérhető adatok minősége és pontossága, mivel pont a zűrősebb helyeken nem szabad a sajtó és gyakran a közösségi médiát is cenzúrázzák. A burmai dzsungelben például internet sincs, és maximum a fénykibocsátás műholdas elemzésére lehet támaszkodni.
