Berta Sándor

Szükség lenne kiberháborús szabályokra

Joanna Kulesza, a Lodzi Egyetem jogtudósa szerint a nemzetközi közösségnek sürgősen meg kell határoznia, hogy milyen játékszabályok vonatkoznak a nemzeti hálózati infrastruktúrákat érintő támadásokra és a nemzetközi kapcsolatokra.

"Az egyes országok kormányainak meg kellene állapodniuk arról, hogy milyen kötelezettségeik vannak a területükről kiinduló kibertámadások esetén. A központi infrastruktúráknak, például a rootszervereknek vagy a tenger alatti kábeleknek szintén nemzetközi védelmet kellene élvezniük az ilyen akciókkal szemben, még akkor is, ha magánvállalatok üzemeltetik őket. Jelenleg a nemzetközi jog mindenfajta katonai válaszlépést kizár a kibertámadások esetében. Ez ugyanakkor egyáltalán nem tart vissza egyes orosz és amerikai katonai vezetőket attól, hogy akár nukleáris csapásokat is kilátásba helyezzenek válaszlépésként egy ilyen akcióra." "A nemzetközi jog világos abban a tekintetben, hogy a kibertámadások nem minősülnek háborús cselekménynek, így nem is teszik lehetővé, hogy a megtámadott állam fegyveres választ adjon. Számos kérdés ugyanakkor továbbra is nyitott. Nem tisztázott például, hogy a kibertámadásokra lehet-e hasonló technikai ellencsapásokkal vagy kevésbé agresszív gazdasági szankciókkal válaszolni. Emellett tisztázásra szorul az is, hogy egy megtámadott ország számíthat-e kártérítésre" - közölte a lengyel szakember a Global Internet Governance Academic Network (Giganet) nevű rendezvényen.

A Giganet az idén Vilniusban rendezendő IGF Konferencia előrendezvénye, amelynek témái között szerepelnek a kiberbűncselekmények, az emberi jogok, a hálózati hozzáférési jog, az ifjúságvédelmi tartalomszűrők, az új internetes biztonsági architektúrák és az internetszolgáltatók jövőbeni szerepe. A konferenciára kereken 1200 kormányhivatalnokot, polgár jogi aktivistát és cégvezetőt várnak.

Kulesza hozzátette: a kiberakciók esetén minden kormány megpróbálja tagadni, hogy köze lenne az ügyhöz és a politikusok előszeretettel mutogatnak különböző hackercsoportokra vagy egyetemistákra és diákokra. Éppen ezért lenne fontos, hogy szabályozzák: milyen kötelezettségei vannak egy országnak a saját területéről kiinduló kibertámadások megakadályozásával kapcsolatban. Rögzíteni kell azt is, hogy elegendő-e, ha az ország jogrendszere bünteti a számítógépes rendszerek elleni akciók végrehajtását vagy hogy arra is köteleznie kell magát, hogy minden ilyen esetet felderítsen és szankcionáljon. A jogtudós rámutatott: az Európa Tanács Kiberbűnözés Elleni Konvenciója lehetővé teszi a dokumentumot aláíró országok számára, hogy ha úgy gondolják, eltekintsenek az elkövetők üldözésétől. Ez pedig elég laza szabályozás.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kerub #9
    @ #1-8:
    LOL
  • alcotb #8
    A baj az hogy minden szabály megszeghető.És ami megszeghető azt meg is fogják szegni.Hiába szabály "hogy gép ne ölhessen embert", ha feltörik és átprogramozzák gyilkolásra, mellesleg a harmadik világháború erről fog szólni, hogy ki irányítja a rendszert egészen addig, amíg a rendszer nem irányít majd minket.
  • AgentKis #7
    Nos a háború szabályai azért kellenek, hogy békeidőben el lehessen kapni és meg lehessen büntetni a háborús bűnösöket. Ha nem lennének szabályai a háborúnak, sohasem lehetne háborús bűnösöket büntetni. Mondjuk az is igaz, hogy kizárólag a vesztes fél bűnöseit ítélik el. Hát ez már csak ilyen világ, békeidőben nagy úr a jogász.
  • nett #6
    Talán az első szabálynak annak kellene lenni, hogy gép ne ölhessen embert. Úgy sem, hogy egy ember irányítja 6000 km-ről.
  • Wittgen #5
    "A nemzetközi hadijog eleve tiltja a másik ország elleni agressziót, háború kezdeményezését, korlátozza a bevethető fegyvereket, és védi a civileket."

    Aha. Mond ezt az afgánoknak, palesztinoknak és az irakiaknak. Azt hiszem, ők nem tapasztalták ezt az USA és Izrael részéről.

    Egyébként meg a háború az háború. Nincsenek szabályok, a győztes mindent visz. USA vezetője lennék, bár az USA külpolitikájával nem szimpatizálok, nem mindenféle földi csapattal szarakodnék. Végigbombáztattam volna a teljes országot (pl Afganisztán). Úgyis csak az olaj kell, meg az ürügy, hogy a fegyvergyártók jól járjanak. Ja, meghal a civilek 95%-a is. És? Jótékonyan hat a túlnépesedés problémájára...
    Ennyi.
  • chuky123 #4
    Háborúban nincsenek szabályok. Mindig van 1 agresszor aki elkezdi a háborút. hiába írtad hogy "A nemzetközi hadijog eleve tiltja a másik ország elleni agressziót, háború kezdeményezését" és mindig a győztesek írják a szabályokat.
  • gombost #3
    Te tényleg ennyire naiv vagy? Csak egy név: Guantanamo.
  • NEXUS6 #2
    Hát nem egészen. Érdemes lenne tanulmányoznod a nemzetközi hadijog vonatkozó anyagait. Mondjuk az a gáz, hogy abban nem szerepelnek az utóbbi 10 évben jelentkező tényezők, mint pl a terrorizmus elleni háborúk során követendő szabályok, vagy az ilyen kíberháborúkra vonatkozó egyezmények, megállapodások, szerződések.

    Ha igazad lenne, akkor minden apró cseprő ügyben háború törne ki, ami úgy kezdődne, hogy atomot/gázt szórnának a lakosságra, majd talán valami kis csetepaté is kitörne a seregek között.

    A nemzetközi hadijog eleve tiltja a másik ország elleni agressziót, háború kezdeményezését, korlátozza a bevethető fegyvereket, és védi a civileket.
    Létezik olyan kategória, hogy háborús vagy emberiség elleni bűntett, az ezt szabályozó egyezményhez csatlakozó országtól, lehet kérni az ilyen bűncselekményekkel gyanúsíthatók kiadatását és nemzetközi törvényszék elé lehet őket állítani.
  • lammaer #1
    Háborúban mindent lehet. Ennyi. Ki fizet az ilyen jogászmarháknak?