SG.hu·
NATO: lelőhetők a háborúban a civil hackerek
A NATO stratégiai dokumentumából kiderült, hogy egy esetleges konfliktusban a beavatkozó polgári hackereket is harcoló félként kezelnék, éppen ezért elfogadott dolog lenne a fizikai megtámadásuk és akár a megölésük is.
Az anyag a 2007-es Észtország elleni kibertámadás miatt Tallinn-Manual címet viseli. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) egyértelműen harcoló félnek tekinti azokat a civil hackereket is, akik egy háború esetén akciót kezdeményeznek vagy folytatnak. Mindez azt jelenti, hogy ezzel ők is célpontokká válnak, nem csak az online világban, hanem a valódi életben is, ezért megtámadhatók és megsemmisíthetők. A NATO a dokumentummal egyértelművé akarta tenni, hogy a kiberhadviselésre is vonatkozniuk kell különböző alapelveknek, mondvá: minden háborúhoz kellenek pontos szabályok, még akkor is, ha ezeket alig tartják be a hadviselő felek. A Tallinn-Manualt szakértők csoportja készítette el.
A készítők rámutattak: az ellenség katonai intézményei elleni DDoS- és kártevőkkel végrehajtott támadások közvetlen háborús hadműveletnek tekinthetők és ugyanúgy kell kezelni őket, mintha valaki elsütött volna egy fegyvert. Még az ellenfél számítógépes rendszereinek gyenge pontjairól szóló információk nyilvánosságra hozása is háborús cselekménynek minősül.
A szakértők ugyanakkor nem tudtak megállapodni abban, hogy egy hacker meddig tekinthető "legitim támadási célpontnak". A csoport tagjainak egy része azzal érvelt, hogy minden egyes akciónak a megítélését külön kellene elbírálni, míg a másik részük szerint a hackerek a teljes időtartam alatt háborús résztvevők. A megtámadásuk ugyanakkor csak akkor következhet be, ha bizonyíték van a tevékenységükre. Mindaddig polgári személyek, amíg be nem bizonyosodik, hogy bármilyen szerepet vállalnak a háborúban. Abban is egyetértés volt, hogy a polgári létesítmények ellen tilos végrehajtani kibertámadásokat.
Észtországot 2007 májusában érte számos orosz internetes támadás. Az, hogy valóban oroszok álltak az akciók miatt 2011 augusztusában vált biztossá. Andrus Ansip észt miniszterelnöknek az volt a meggyőződése, hogy a balti állam elleni online támadások célja egy kiberháború szimulálása.
Az anyag a 2007-es Észtország elleni kibertámadás miatt Tallinn-Manual címet viseli. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) egyértelműen harcoló félnek tekinti azokat a civil hackereket is, akik egy háború esetén akciót kezdeményeznek vagy folytatnak. Mindez azt jelenti, hogy ezzel ők is célpontokká válnak, nem csak az online világban, hanem a valódi életben is, ezért megtámadhatók és megsemmisíthetők. A NATO a dokumentummal egyértelművé akarta tenni, hogy a kiberhadviselésre is vonatkozniuk kell különböző alapelveknek, mondvá: minden háborúhoz kellenek pontos szabályok, még akkor is, ha ezeket alig tartják be a hadviselő felek. A Tallinn-Manualt szakértők csoportja készítette el.
A készítők rámutattak: az ellenség katonai intézményei elleni DDoS- és kártevőkkel végrehajtott támadások közvetlen háborús hadműveletnek tekinthetők és ugyanúgy kell kezelni őket, mintha valaki elsütött volna egy fegyvert. Még az ellenfél számítógépes rendszereinek gyenge pontjairól szóló információk nyilvánosságra hozása is háborús cselekménynek minősül.
A szakértők ugyanakkor nem tudtak megállapodni abban, hogy egy hacker meddig tekinthető "legitim támadási célpontnak". A csoport tagjainak egy része azzal érvelt, hogy minden egyes akciónak a megítélését külön kellene elbírálni, míg a másik részük szerint a hackerek a teljes időtartam alatt háborús résztvevők. A megtámadásuk ugyanakkor csak akkor következhet be, ha bizonyíték van a tevékenységükre. Mindaddig polgári személyek, amíg be nem bizonyosodik, hogy bármilyen szerepet vállalnak a háborúban. Abban is egyetértés volt, hogy a polgári létesítmények ellen tilos végrehajtani kibertámadásokat.
Észtországot 2007 májusában érte számos orosz internetes támadás. Az, hogy valóban oroszok álltak az akciók miatt 2011 augusztusában vált biztossá. Andrus Ansip észt miniszterelnöknek az volt a meggyőződése, hogy a balti állam elleni online támadások célja egy kiberháború szimulálása.