Berta Sándor
Big Data elemzéssel jeleznék előre a fegyveres konfliktusokat
A korszerű adattudományos módszerek a konfliktuskutatásban is hasznosak.
Lars-Erik Cederman, az ETH Zürich nemzetközi konfliktuskutató professzora több éve kutatja a területet. Az 53 éves szakember elmondta, hogy a jövőbeli fegyveres konfliktusok kockázatait már viszonylag korán fel lehet ismerni. Sok figyelmeztető jel van erre, például, ha egy régióban elnyomnak bizonyos etnikai csoportokat. Szíria kapcsán már a polgárháború kitörése előtt tudni lehetett, hogy nagyon feszült a helyzet. Azonban a konfliktusok rendkívül komplex dolgok, az előrejelzésük a földrengések kutatására hasonlít. Elkészíthetők bizonyos tudományos igényességű kockázati térképek, de azt, hogy az adott régióban aztán valóban kitör-e egy fegyveres konfliktus, s hogy minderre mikor és hol kerül sor, már alig lehet megjósolni.
A világ története sohasem logikusan egymáshoz kötődő események lineáris következménye, ehelyett gyakran inkább ugrálnak az események és ezért előre nem láthatók. Mindez különösen igaz a mai korra, elég csak Donald Trump megválasztására vagy Nagy-Britannia európai uniós kilépésére gondolni. Nehéz előrejelezni, hogy milyen végeredményük lesz a választásoknak és a népszavazásoknak, annak ellenére, hogy azok bizonyos törvényszerűségeket követnek. A fegyveres konfliktusok ennél nem csupán sokkal ritkábbak, hanem egyúttal jóval összetettebbek is, bár a valószínűségük részben kutatható rendszerességeket követ.
Cederman szerint az adattudományok kétségkívül új eszközöket biztosítanak a konfliktuskutatásban és meggyőződése, hogy az előrejelzések a számítási kapacitás növekedése és a Big Data felfutása által biztosított elemzőmódszereknek köszönhetően még jobbak lehetnek. A sajtóanyagok fontos források, a kulcsszavak elemzésével például felismerhetők a nacionalista mozgalmak térnyerései vagy a konfliktusokhoz vezető helyzetek. Ezt a munkát ma többségében manuálisan végzik a szakemberek.
Kollégája, Nils Weidmann kimutatta, hogy ezek az adatok az adattudományok új fejlesztéseinek köszönhetően részben automatikusan kiértékelhetők. A szövegek jelentését megértő számítógépes programok például elkészíthetik az újságcikkek kivonatait és ezzel felgyorsíthatják az elemzéseket, így gyorsabbá válhat a lehetséges politikai fejlemények előrejelzése.
A professzor hangsúlyozta, hogy tapasztalataik szerint a számítógépes kiértékelésre csak korlátozottan van lehetőség. Sok nyelvben nincsenek meg a jelentős dolgokat felismerő számítógépes programok, továbbá szükség van az emberre, aki kiválasztja a megfelelő sajtóforrásokat. Figyelembe kell venni azt is, hogy számos régióban a sajtó nem független. Amennyiben pedig a közösségi médiát elemeznék ki, akkor is gondolni kellene arra, hogy az adatok minősége azon a területen részben kérdéses. A világ számos régiójában, különösen azokban, ahol nagy a valószínűségük a konfliktusok kialakulásának, cenzúrázzák az internetet és az csak egy meghatározott kisebbség számára hozzáférhető.
Lars-Erik Cederman jelenleg a burmai helyzettel foglalkozik, és itt az adathiány a legproblémásabb. Az ottani dzsungelben nem sok embernek van internetelérése, így amennyiben a kutatók az ottani állampolgárok véleményére kíváncsiak, akkor a helyszínen kell felméréseket végezniük. Bizonyos információkat azonban még az ilyen régiókban is meg lehet szerezni számítógépes módszerekkel. Ők a kutatásukban például műholdas felvételeket használtak és azokból következtettek a helyi gazdasági viszonyokra és egyenlőtlenségekre. A hivatalos statisztikákkal szemben - feltéve, ha olyanok egyáltalán léteznek -, ezeknek a módszereknek az az előnyük, hogy a segítségükkel a rövid távú fejleményeket is nagyon gyorsan fel lehet mérni.
Lars-Erik Cederman, az ETH Zürich nemzetközi konfliktuskutató professzora több éve kutatja a területet. Az 53 éves szakember elmondta, hogy a jövőbeli fegyveres konfliktusok kockázatait már viszonylag korán fel lehet ismerni. Sok figyelmeztető jel van erre, például, ha egy régióban elnyomnak bizonyos etnikai csoportokat. Szíria kapcsán már a polgárháború kitörése előtt tudni lehetett, hogy nagyon feszült a helyzet. Azonban a konfliktusok rendkívül komplex dolgok, az előrejelzésük a földrengések kutatására hasonlít. Elkészíthetők bizonyos tudományos igényességű kockázati térképek, de azt, hogy az adott régióban aztán valóban kitör-e egy fegyveres konfliktus, s hogy minderre mikor és hol kerül sor, már alig lehet megjósolni.
A világ története sohasem logikusan egymáshoz kötődő események lineáris következménye, ehelyett gyakran inkább ugrálnak az események és ezért előre nem láthatók. Mindez különösen igaz a mai korra, elég csak Donald Trump megválasztására vagy Nagy-Britannia európai uniós kilépésére gondolni. Nehéz előrejelezni, hogy milyen végeredményük lesz a választásoknak és a népszavazásoknak, annak ellenére, hogy azok bizonyos törvényszerűségeket követnek. A fegyveres konfliktusok ennél nem csupán sokkal ritkábbak, hanem egyúttal jóval összetettebbek is, bár a valószínűségük részben kutatható rendszerességeket követ.
Cederman szerint az adattudományok kétségkívül új eszközöket biztosítanak a konfliktuskutatásban és meggyőződése, hogy az előrejelzések a számítási kapacitás növekedése és a Big Data felfutása által biztosított elemzőmódszereknek köszönhetően még jobbak lehetnek. A sajtóanyagok fontos források, a kulcsszavak elemzésével például felismerhetők a nacionalista mozgalmak térnyerései vagy a konfliktusokhoz vezető helyzetek. Ezt a munkát ma többségében manuálisan végzik a szakemberek.
Kollégája, Nils Weidmann kimutatta, hogy ezek az adatok az adattudományok új fejlesztéseinek köszönhetően részben automatikusan kiértékelhetők. A szövegek jelentését megértő számítógépes programok például elkészíthetik az újságcikkek kivonatait és ezzel felgyorsíthatják az elemzéseket, így gyorsabbá válhat a lehetséges politikai fejlemények előrejelzése.
A professzor hangsúlyozta, hogy tapasztalataik szerint a számítógépes kiértékelésre csak korlátozottan van lehetőség. Sok nyelvben nincsenek meg a jelentős dolgokat felismerő számítógépes programok, továbbá szükség van az emberre, aki kiválasztja a megfelelő sajtóforrásokat. Figyelembe kell venni azt is, hogy számos régióban a sajtó nem független. Amennyiben pedig a közösségi médiát elemeznék ki, akkor is gondolni kellene arra, hogy az adatok minősége azon a területen részben kérdéses. A világ számos régiójában, különösen azokban, ahol nagy a valószínűségük a konfliktusok kialakulásának, cenzúrázzák az internetet és az csak egy meghatározott kisebbség számára hozzáférhető.
Lars-Erik Cederman jelenleg a burmai helyzettel foglalkozik, és itt az adathiány a legproblémásabb. Az ottani dzsungelben nem sok embernek van internetelérése, így amennyiben a kutatók az ottani állampolgárok véleményére kíváncsiak, akkor a helyszínen kell felméréseket végezniük. Bizonyos információkat azonban még az ilyen régiókban is meg lehet szerezni számítógépes módszerekkel. Ők a kutatásukban például műholdas felvételeket használtak és azokból következtettek a helyi gazdasági viszonyokra és egyenlőtlenségekre. A hivatalos statisztikákkal szemben - feltéve, ha olyanok egyáltalán léteznek -, ezeknek a módszereknek az az előnyük, hogy a segítségükkel a rövid távú fejleményeket is nagyon gyorsan fel lehet mérni.