Berta Sándor

Esélyt jelenthetnek a cégeknek a digitális nomádok

Amennyiben egy vállalat nyitott a világ más tájain élő tehetségekre, akkor a vetélytársainál kedvezőbb helyzetbe kerülhet.

Mark van der Heijden mindig utazik és eközben platformot üzemeltet a digitális nomádok számára. A szakember azt tanácsolta a társaságoknak, hogy legyenek nyitottak a tehetségekre - származzanak azok a világ bármely tájáról. "A legjobb tehetségek ma már nem a Szilícium-völgyben vannak, hanem Bali szigetén" - jelentette ki a holland férfi, aki négy évvel ezelőtt kezdte újra az életét digitális nomádként. Ehhez feladta az Amszterdamban kreatív tanácsadóként végzett munkáját és két év alatt összesen 27 országban dolgozott 32 különböző munkaadó számára. (Nem egyedül állítja, hogy Balin az élet olcsó, az időjárás remek, közel van a strand, az internet pedig gyors.)

A kapott pénzekből fizette a repülőútjait, a szállodai szobáit és étkezéseit. Nem voltak irodabérlési költségei, nem kellett ingáznia, viszont saját bevallása szerint nőtt a produktivitása. 2016-ban - külső tőke nélkül - létrehozta a Wanderbrief nevű platformot, amely kifejezetten a digitális nomádoknak készült. A Wanderbriefen a felhasználók találhatnak utazási ajánlatokat, de akár egymással is kapcsolatba léphetnek, s van der Heijden nem véletlenül jellemezte úgy a platformot, hogy olyan, mint egy a célcsoportnak készült LinkedIn-t. A szolgáltatásnak több mint 100 országból már 2700 regisztrált tagja van.


A szakember a Heureka Conference nevű rendezvényen kiemelte, hogy a digitális nomád életstílus hátránya a magányosság. Az ilyen életmódot űző emberek alkalmazásával kapcsolatban kiemelte, hogy a legjobb munkatársak valószínűleg nem az adott társaság székhelyéül szolgáló városban élnek. Amennyiben egy cég nyitottan áll a világ minden tájáról származó dolgozókhoz, akkor rendkívüli mértékben nő a tehetségek felfedezésének és alkalmazásának esélye. "A tehetség számít, nem az útlevélben szereplő nemzetiség" - szögezte le a Wanderbrief létrehozója.

Előnyös az is, hogy ha az egyik munkatárs San Franciscóban dolgozik, a másik Berlinben, a harmadik pedig Pekingben, így ugyanis folyamatos a munka. A kooperációt segítő megfelelő eszközök közül Van der Heijdennek a Slack kommunikációs szoftver vált be, az adatok és a dokumentumok megosztására pedig a Google Drive, míg a Trello lehet a projektmenedzselési eszköz. S végül nem szabad elfelejteni, hogy fontos a kollégákkal való személyes találkozás is - legalább néhány havonta.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • jkedzs #8
    így csinálják a nagyok, a többi bullshit.
    Linus elmondta, hogy azért tudják ezt csinálni, mert a kódbázis elszigetelt részekre van szétosztva (nyilvánvalóan). egy hulladékul felépített szoftver nem tudja ezt a fícsőrt hozni.

    https://www.youtube.com/watch?v=yVpbFMhOAwE
    az pedig, hogy hulladékul van felépítve a következőeknek köszönhető:
    a szervezetben mindenki hozzá nem értő, találgat, nincsenek a rendszerhez mélyen értő emberek (az idióták miatt elmentek), akik meghatároznák a koncepciót, irányt.
    idióta, magukat manegernek gondoló emberek nevetséges határidőkre siettetnek mindent. nekik köszönhetően a rendszert és a programozókat hozzá nem értő megrendelők rángatják, mivel őket ki kell szolgálni, nem lehet nemet mondani, és a "manager" nem akar rosszat mondani a megbeszéléseken, mert az neki kellemetlen, még kirúgják (sajnos nem)...

    Utoljára szerkesztette: jkedzs, 2018.06.10. 14:20:28
  • bunny #7
    Amit itt felsoroltál gondokat ha újra olvasod mind-mind vezetői és munkaszervezési hibák, a távmunka pedig a végén lép be a képbe. Ha képtelenek rendesen átadni az információt, megfogalmazni és kiosztani a feladatokat stb az NEM a pl. programozó hibája. És a programozó lenne az, aki távmunkás, nem a középvezető. Vagy a fordító. Vagy grafikus. Meg még ezer más olyan szakma van, ahol teljesen jól működhet a távmunka, feltéve ha a vezetők kompetensek. Na és itt szokott megbukni a dolog, vagy mert balfa**ok, vagy mert avitt nézeteket vallanak vagy simán ba**a a csőrüket, hogy a "kis" munkavállaló Balin sütteti a hasát és úgy dolgozik és élvezi az életet, amíg ő pingvinruhában majomkodik a koszos belvárosban, és azt próbálja sugallni, hogy ő a királyabb pedig belül érzi, hogy baromira nem. Kereshet Ő 2x vagy többször annyit, ha cserébe nincs élete.

    Én magam is tapasztalom, amíg volt programozó most épp 100-as nagyságrendű fejlesztőt koordináló barátom volt a közvetlen felettem lévő lépcső, baromi zökkenőmentes volt az egész. Amióta nagyobb ember lett, és másnak kéne nekünk kódereknek a melót leosztani a hatékonyság iszonyat romlott. Ha nincs jó rendszertervező akkor persze, hogy nem működik a távmunka. Jelzem akkor a hagyományos munka sem, csak ott nem olyan feltűnő, mert el lehet mismásolni jó kis kommunista módszerekkel. Látszólag halad, meg mindenki dolgozik, csak épp a hatékonyság a béke sejhaja alatt mélyen.

    A távmunkánál nagyon kijön, ha szar a koordinációs szint. Hiába van a legszuperebb programozód, ha nincs aki letárgyalja a megrendelővel a feladatot és abból készítsen egy rendszertervet pl. És még folytathatnám, de a vége mindig az, hogy nem a "kétkezi melóssal" van a gond, ha nem működik a távmunka.
    Utoljára szerkesztette: bunny, 2018.06.10. 07:32:25
  • HyBrIDNyLA #6
    Köszönöm a tapasztalatok megosztását. Én vezetői szempontok alapján nézem az egészet és én mindenféle emberrel találkozom munkám során. Itt persze pozitív példák lettek felsorolva elsődlegesen és az egész koncepció kis volumenre, kis csapatra és kis feladatokra épül, feltételezve azt, hogy minden humán és szakmai kompetencia megfelelő. Én, mint leírtam kettőszázas nagyságrendben irányítok folyamatosan. Hihetetlen energiákat visz el a kommunikáció. Ezt a távmunkás dolgot kis projekteknél, periférián simán el tudom képzelni, de igazi kihívást jelentő kérdésekben szerintem hamar elvérezne a dolog, ahol a terveket és a megvalósulást folyamatosan össze kell fésülni. Személyes tapasztalatom azt mutatja, hogy az információ minél több emberen megy keresztül, annál jobban torzul és sokszor a jól megfogalmazott feladatoknál is akadnak félreértelmezések és kérdések, amiket célszerű minél gyorsabban kezelni. Komolyabb, nagyobb feladatok sokszor egyáltalán nincsenek rendesen kikommunikálva a helyi vezető által, ami az irányításnál plusz feladatokat generál. A videóchat max. 5 résztvevőig - talán - hatékony lehet, de felette nem hiszem. Én pl. nagyon szeretek a végrehajtói résszel is folyamatos konzultációt folytatni, mivel sokkal gyakorlatiasabbak, mint én, néha pont ők mondják meg a tutit hogyan is kéne megcsinálni. Sose tartottam szégyennek kikérni a gyakorlattal rendelkező szakember véleményét és álláspontját. Mondjuk elég ambivalens a meeting, mint jelenség, de én azt vallom, hogy amennyiben kis helyen magas intelligencia, szakmai tőke koncentrálódik - és a személyeskedéseket félre tudják tenni - akkor az általában sokat tud lendíteni a hatékonyságon.
  • bunny #5
    Én itthonról fejlesztek, 3 éve dolgozom egy cégnél, idén találkoztam először a kollégákkal, de előtte és most is pont ugyanúgy dolgozunk. Innentől én ülhetek a szomszéd városban vagy épp a föld túlfelén, baromira mindegy.
    Csomó olyan munka van, hogy ha értelmes a munkavállaló, akkor pont semmi energiatöbletet nem igényel a távmunkája, sőt. Mivel nem kell az időt elcseszni a céges meetingekkel, utazással meg hasonló baromságokkal, csak kiosztják neki a melót és várják, hogy elkészüljön. Ha kérdés van, csomó platform van lásd slack, skype, miegymás. Emellett teljesítmény bérezés és határidők vannak, aztán a dolgozó úgy osztja be az idejét ahogy akarja.
  • kvp #4
    Az open source kozossegek is igy mukodnek es valahogy mégis elkeszulnek a programok. Legalabbis egy reszuk. Ez kb. ugyanaz csak penzert. Mindenki alvallalkozo es a neten at tartjak a kapcsolatot. Alapvetoen mukodhet is, csak oraber helyett teljesitmeny berezes kell. A legtobb indiabol kikolcsonozheto koder is ilyen csak ok nem utazgatnak abbol az ehberbol ami egy ilyen munkaval megkeresheto. De ha valakinek csak annyi penz kell hogy utazgathasson a vilag olcsobbik reszen arra par ilyen netes munka is eleg. A pali ezt probalja meg kozossegi alapon megszervezni hogy koordinaltabb legyen es kozben meg is tudjon elni belole.
  • Sir Cryalot #3
    Én is hallottam hogy a srácok meg a pironkodós geek nördgörlök a vólliben meg brüsselsben meg a berlin loftokban kezdtek kifogyni a buzzwördökből,

    semmi para, didzsitő nomőd, hadrendbe..!

  • HyBrIDNyLA #2
    Ha csak a kommunikáció alaptörvényeit veszem alapul, egy ilyen brigád összehangolása több időt/energiát/erőforrást emésztene fel, mint egy-egy projekt maga. Lehet én vagyok a korlátolt, sőt biztos, bár a folyamatosan 2xx koordinált emberrel a hátam mögött, talán akad némi rálátásom, de tuti van még mit tanulnom. Én a jelenlegi tapasztalataimra támaszkodva, nagyon nem hiszek ebben, főleg azon szempontok alapján sem, h nagyobb projekteknél nem véletlenül van személyes koordináció, ami több napos is lehet és ott az információáramlást nem árt jegyzőkönyvezni, vagy kivonatolni. Legalábbis profibb helyeken szokás. (Az érdemi konzultáció és döntések mondjuk úgyis a konyhában dőlnek el rendszerint egy jó kaja, vagy a teraszon kávé - kinek mi - mellett:))))) Szkeptikusan állok az egész előtt, h hol lehetne egy ilyet alkalmazni. ...és akkor még nem is beszéltünk a személyi felelősségek kérdéseiről. A világ másik oldalán lévő "kollégát" meglehetősen nehéz lehet számon kérni, szankcionálni, ha valamit nem úgy készít/végez el, ahogy kéne.
  • Tikal #1
    2700 tag, az igen...