Megoszlanak a vélemények arról, hogy a világ államainak miként kellene reagálniuk a műszaki fejlődésre és mennyire szabad arra támaszkodniuk.

Tim Draper amerikai kockázatitőke-befektető nyitotta meg a Gov.Tech-Pioneers Festival nevű rendezvényt. Az üzletember azt szorgalmazta, hogy a világ kormányai kezdjenek el úgy gondolkodni, mint a cégek azért, hogy a jövőben versenyképesebbek legyenek. Draper nagyon fontosnak nevezte az új dolgok iránti nyitottságot is. A kockázatitőke-befektető szerint a jövőbeli technológiák közül a bitcoin alapját jelentő blokklánc technológia az okos-szerződésekkel és a mesterséges intelligenciával ötvözve jelentős mértékben módosíthatja és befolyásolhatja az állam feladatait és szerepét. A valutarendszereket és a betegbiztosítást a jövőben decentralizált módon lehet majd a blokklánc technológia segítségével kezelni. Ez lehet a tökéletes bürokrácia.

Az üzletember szerint a minden bajra csupán egyetlen tablettát kínáló hagyományos gyógyszergyártók ideje lejárt. Ehelyett a mesterséges intelligencia pontosan követi, hogy az elmúlt napokban éppen hol tartózkodott egy személy és utána elkészíti a diagnózisát. Az egészségügy ehhez biztosítani fogja a megfelelő gyógymódot. Ahhoz, hogy az utóbbi megvalósulhasson, minden adatot össze kell kötni egymással, továbbá a polgároknak ajánlások vagy figyelmeztetések küldhetők. Az úgynevezett okosszerződésekkel tájékoztatható a biztosítótársaság vagy biztosítható akár az egészségügyi ellátás is. A mesterséges intelligencia tisztességes és részrehajlástól mentes, Draper szerint emiatt nincsenek etikai aggályok vagy veszélyek az új technológiák alkalmazásában.

Julia Kloiber, a Mozilla partnere és az Open Knowledge Foundation prototípus-alapjának társalapítója viszont azt az álláspontot képviselte, hogy a kormányok számára biztosan téves út lenne kizárólag a technológiákra támaszkodni vagy vállalatként gondolkodni.

"Amennyiben egy kabinet a jövőre gondol, akkor nem szabadna annyira erősen a technológiára összpontosítania, hanem először azt kellene megkérdeznie, hogy milyen problémákat lehet megoldani annak segítségével. Különben olyan eszközöket fejleszthetnek ki a szakemberek, amelyekre a polgároknak talán egyáltalán nincs szükségük" - emelte ki Kloiber. A startupokkal és az azokhoz tartozó kultúrával ellentétben az államoknak nem a kifejlesztett megoldás legmagasabb áron való eladása a legfontosabb, hanem az, hogy az állam fenntartható legyen az emberek számára.

Az államapparátust az adópénzekből finanszírozzák és annak a polgárokat, illetve azok érdekeit kellene szolgálnia. E folyamat során nem lehet úgy gondolkodni, mint egy termék esetében. Szerinte téves abból kiindulni, hogy a startup-világ összes elemét át lehet ültetni minden ágazatra. Amennyiben az állam azt a gondolatot követi, hogy majd a piac elrendezi a dolgokat, akkor hamarosan nem lesz tömegközlekedés, hanem olyan szolgáltatások veszik át a helyét mint az Uber. Sajnos azonban a piac gyakran csak egy bizonyos réteg számára kínál megoldásokat.

Kloiber számára az új technológiák használata a kormányzati munkában ideális esetben azt jelenti, hogy sok ember részt vesz a folyamatokban, impulzusokat adnak másoknak és kipróbálnak dolgokat. "A fejlődés nem rossz, de közben nem szabad elfelejteni a felhasználókat. Ehelyett az embereket képessé kell tenni dolgokra és nem szabad őket kizárni a folyamatokból" - szögezte le a szakértő.