Berta Sándor
Nem így képzelte az ingyenes internetet New York
Az amerikai metropolisz minden lakójának ingyen internethozzáférést akar kínálni több ezer WLAN-oszlop segítségével. A felhasználók az adataikkal fizethetnek.
Judith Barnes egyáltalán nem örül a lakása előtt elhelyezett 3 méter magas WLAN-oszlopnak. A nő attól tart, hogy az ambíciózus New York-i internetprojekt miatt könnyen megfigyelhetővé válik. Pedig a település vezetői elszántak, mindenképpen okosvárossá akarják átalakítani New Yorkot. Eddig közel 1000 WLAN-oszlopot helyeztek el a LinkNYC nevű program keretében, a terv összesen 7500 ilyen hozzáférési pont létrehozása. Mindez semmibe sem kerül a lakosoknak és a városnak, minden költség a Google-t terheli. A felhasználók azonban cserébe az adataikkal fognak fizetni.
A LinkNYC a város és a Citybridge nevű konzorcium közös projektje. A konzorciumot az Intersection nevű cég vezeti, amely a Sidewalk Labs nevű társasághoz tartozik. Az utóbbi pedig az Alphabet leányvállalata. A Citybridge 200 millió dollárt költ csak a WLAN-oszlopokban elhelyezett kábelekre. A projektet reklámbevételekből finanszírozzák, a felhasználók - a személyes adataikért cserébe - személyre szabott hirdetési ajánlatokat láthatnak a hotspotokon elhelyezett kijelzőkön. Becslések alapján minden egyes WLAN-oszlop évente 30 000 dollár reklámbevételt generál majd.
Az összeg egy része a New York-i költségvetésbe kerül. Emellett a 279 metróállomáson is kialakítottak egy nyilvános WLAN-hálózatot, így naponta közel 6 millióan tudnak ingyen böngészni. A város továbbá szerződést kötött a Charter Communications nevű internetszolgáltatóval, amely a helyi szegényeknek havonta 15 dollárért kínál internetelérést.
Azonban az emberek nem igazán úgy reagáltak a kezdeményezésre, ahogy azt a vezetők elképzelték. Sokan szabályosan kiköltöztek a WLAN-oszlopok elé, sört ittak, meccseket néztek a képernyőkön, míg a hajléktalanok zenéket hallgattak és pornót néztek. A különböző szűrők egyáltalán nem segítettek. A LinkNYC vezetői végül kénytelen voltak néhány hónap után kikapcsolni a hozzáférési pontokon futtatható böngészőt. A korlátozások miatt a WLAN-hotspotokat az okostelefonnal nem rendelkezők gyakorlatilag nem tudják használni.
Aki igénybe akarta venni a szolgáltatásokat, köteles az e-mail címével bejelentkezni és még abba is bele kellett egyeznie, hogy a LinkNYC az adatait és a böngészési előzményeit 12 hónapon át tárolhatja. A New York Civil Liberties Union (NYCLU) tiltakozott a gyakorlat ellen és végül sikereket ért el, megváltoztatták a felhasználási feltételeket. De máris újabb harc kezdődött a megfigyelések ellen. Amennyiben ugyanis mind a 7500 WLAN-oszlopot felszerelik, akkor 15 000 új kamera fogja figyelni a New York-i embereket. Ez pedig sokaknak nem tetszik.
Judith Barnes egyáltalán nem örül a lakása előtt elhelyezett 3 méter magas WLAN-oszlopnak. A nő attól tart, hogy az ambíciózus New York-i internetprojekt miatt könnyen megfigyelhetővé válik. Pedig a település vezetői elszántak, mindenképpen okosvárossá akarják átalakítani New Yorkot. Eddig közel 1000 WLAN-oszlopot helyeztek el a LinkNYC nevű program keretében, a terv összesen 7500 ilyen hozzáférési pont létrehozása. Mindez semmibe sem kerül a lakosoknak és a városnak, minden költség a Google-t terheli. A felhasználók azonban cserébe az adataikkal fognak fizetni.
|
2012-es terv volt, hogy WLAN-hotspotokat hoznak létre a New York-i telefonfülkékben a helyi lakosok és a turisták számára, s a program öt városrészt (Manhattan, Bronx, Brooklyn, Queens, Staten Island) érintett. 2014 novemberében kiderült, hogy lehetővé tennék, hogy ezeken az állomásokon a helyi lakosok ingyenesen folytathassanak belföldi telefonbeszélgetéseket, elérhessék a város különböző szolgáltatásait és feltölthessék a mobil készülékeiket. 2015-ben arról írtunk, hogy a Google leányvállalata folytatja a LinkNYC projektet, miközben ismertté vált, hogy a telefonfülkés WLAN-hotspotok nem váltak be. |
Az összeg egy része a New York-i költségvetésbe kerül. Emellett a 279 metróállomáson is kialakítottak egy nyilvános WLAN-hálózatot, így naponta közel 6 millióan tudnak ingyen böngészni. A város továbbá szerződést kötött a Charter Communications nevű internetszolgáltatóval, amely a helyi szegényeknek havonta 15 dollárért kínál internetelérést.
Azonban az emberek nem igazán úgy reagáltak a kezdeményezésre, ahogy azt a vezetők elképzelték. Sokan szabályosan kiköltöztek a WLAN-oszlopok elé, sört ittak, meccseket néztek a képernyőkön, míg a hajléktalanok zenéket hallgattak és pornót néztek. A különböző szűrők egyáltalán nem segítettek. A LinkNYC vezetői végül kénytelen voltak néhány hónap után kikapcsolni a hozzáférési pontokon futtatható böngészőt. A korlátozások miatt a WLAN-hotspotokat az okostelefonnal nem rendelkezők gyakorlatilag nem tudják használni.
Aki igénybe akarta venni a szolgáltatásokat, köteles az e-mail címével bejelentkezni és még abba is bele kellett egyeznie, hogy a LinkNYC az adatait és a böngészési előzményeit 12 hónapon át tárolhatja. A New York Civil Liberties Union (NYCLU) tiltakozott a gyakorlat ellen és végül sikereket ért el, megváltoztatták a felhasználási feltételeket. De máris újabb harc kezdődött a megfigyelések ellen. Amennyiben ugyanis mind a 7500 WLAN-oszlopot felszerelik, akkor 15 000 új kamera fogja figyelni a New York-i embereket. Ez pedig sokaknak nem tetszik.