Berta Sándor

Nem akarnak katonai projektekben részt venni a Google dolgozói

A webes konszern több mint 3000 dolgozója írta alá azt a Sundar Pichainak címzett nyílt levelet, amelyben a katonai fejlesztésekben való részvétel ellen tiltakoznak.

A levelet nyilvánosságra hozta a The New York Times. Az alkalmazottak kifejtették, hogy nem értenek egyet azzal, hogy a társaság segít az amerikai védelmi minisztériumnak az Afganisztánban és egyéb külföldi háborús zónákban repülő drónok által készített videók kiértékelésében és abban, hogy a Predatorok pontosabban tudják megtámadni a célpontjaikat. A Google munkatársai hiszik, hogy az óriáscégnek nem kellene szerepet vállalnia a háború üzletében. Úgy vélik, a Maven projektben való részvétel árt a Google márkának és a vállalat tehetségtoborozó képességének.

A levél aláírói hozzátették, hogy nekik nem elég Diane Greene menedzsernek, az óriáscég felhőüzletéért felelős vezetőjének állásfoglalása. Greene azt hangsúlyozta, hogy az általuk biztosított technológiát nem használják fel robotrepülőgépek vezérlésére vagy fegyverek elindítására. Ugyanakkor tény, hogy a technológiát a katonaság számára fejlesztik és ha azt már leszállították, akkor csak statisztálhatnak a tényleges felhasználáshoz.

A Google és a Pentagon már régóta együttműködik, Eric Schmidt a védelmi minisztérium vezető tudományos tanácsadója. A DARPA évtizedek óta támogatja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokat. Az ügynökség már az 1960-as években eszközöket biztosított az Amerikai Egyesült Államokban a mesterséges intelligencia laboratóriumok alapításához és a létesítmények ma is az ország vezető intézményei közé tartoznak.


Hiába a mindent látó szem, az adatokat fel is kell dolgozni, ebben segít a Pentagonnak a Google

A Maven projekt tavaly április óta zajlik, célja az, hogy a gépi tanulás segítségével kutassa át a drónok által készített digitális fotókat és videókat, továbbá felismerje az álló- és a mozgóképeken szereplő objektumokat, például az autókat. A Google néhány alkalmazottja már akkor felháborodással fogadta, hogy a társaság komoly erőforrásokat fordít a fegyveres erők megfigyelési műveleteinek a támogatására. Mások úgy vélték, hogy a projekt komoly etikai kérdéseket vet fel a gépi tanulási technológia fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatban. Az óriáscég egyik szóvivője elismerte, hogy interfészeket biztosítottak a Pentagon számára a TensorFlow rendszerhez, amely a vállalat gépi tanuláshoz kapcsolódó nyílt forráskódú programkönyvtára.

Nem csupán a Google dolgozói tiltakoztak ilyen módon, hanem a KAIST dél-koreai egyetem mesterséges intelligencia kutatói is, akik nem akarnak együtt dolgozni a Hanwha Systems helyi fegyvergyártóval. A tiltakozó tudósok között voltak francia, német, kínai, ausztrál és kanadai szakemberek is, akik bejelentették, hogy a jövőben nem akarnak együtt kutatni a KAIST munkatársaival, mert attól félnek, hogy a tevékenységük felgyorsítja az autonóm fegyverek fejlesztését.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Skylake #10
    És ez úton köszönjük "gseldon" értékes hozzászólását itt alant.

    Örvendetes, hogy a mostanában sokak által rugdosott demokrácia, és ezen belül a szabad véleménynyilvánítás ilyen mérhetetlenül kifinomult, úgy is mondhatnám csiszolt közléseket tesz lehetővé. Becsüljük meg kérem ezt a vívmányt: nagyon fontos ez, és ez utóbbi értelemben nem gúnyolódok.
  • arty #9
    amugy respekt a sztrajkoloknak.

    nem sokan allnak ki az ertekrendjuk mellett, kockaztatva az egzisztenciajukat.
  • arty #8
    Te meg anyad naivsagan csamcsogj akkor.
  • tom_pika #7
    Anyáddal beszélj ilyen stílusban kérlek!

    Amúgy nekem mit kellett volna tennem? Nem az én fejlesztéseimet használják katonai célokra. De amúgy okos vagy.
    Utoljára szerkesztette: tom_pika, 2018.04.06. 13:05:30
  • kvp #6
    "Államérdek. Lehet károgni, morgolódni, összeesküvéselméletezni, de mindig is ez volt, a német Krupp művektől kezdve, az IBM-en át (pikáns náci kollaborációval), egészen idáig."

    A globalizmus egyik eredmenye az, hogy az allamerdeket nagyon konnyen felul tudja irni a (nagytokes) befektetoi erdek. Ha a Google beveteleit, piaci helyzetet vagy szellemi tokejet rongalja az amerikai allamerdek, akkor hatalmas a nyomas a ceg vezetesen, hogy ezt valahogy barmi aron megkerulje. Innentol eleg konnyen elofordulhat, hogy a Google befektetoi inkabb a pezt valasztjak az amerikai allami erdek helyett, meg akkor is ha ezzel hosszutavon Kinat hozzak helyzetbe. A tudosok is pont a befektetok iranyaba jelzik, hogy ez anyagilag rossz veget erhet.

    ps: A demokracianak ehhez semmi koze, egy kivetelezett helyzetben levo csoport, a tudosok probalnak nyomast gyakorolni/figyelmeztetni a tenyleges dontesi helyzetben levo csoportot a nagytokeseket. Se az amerikai allamot, se az amerikai allampolgarokat nem kerdezte meg senki, arrol, hogy mi legyen, ez joreszt tisztan a befektetok dontesen mulik innentol, illetve hogy az amerikai allam tud-e eleg penzt kinalni a technologiaert, hogy a Google befektetoi szemet hunnyanak a dolog folott vagy legalabb megprobaljak a project lathatosagat csokkenteni, hogy meg a dolgoik se tudjak, hogy folytatodik-e. Nem veletlen, hogy az Apple-nel minden project titkos. A Google-nel megszokott transzparencia pont gatolta a tiktos es/vagy illegalis es/vagy erkolcstelen projectekben valo reszvetelt. Afaik ez anno egy szandekos dontes volt az alapitok reszerol, hogy elkeruljek a gonosz viselkedest. (ez lenne a ceg filozofiaja is)
  • Skylake #5
    Összenő ami összetartozik.

    Nyilván, ha van egy kereskedelmi szektorban lévő cég, amely katonai technológiák alkalmazása tekintetében kiemelkedőt hoz létre, akkor katonámék meg fogják keresni ezt a vállalkozást, hogy megvegyék ezt a technológiát, vagy kényszerítsék ennek átadásra. Államérdek. Lehet károgni, morgolódni, összeesküvéselméletezni, de mindig is ez volt, a német Krupp művektől kezdve, az IBM-en át (pikáns náci kollaborációval), egészen idáig.

    Tehát, amit a netparasztok tömegeinek kifejlesztenek, cuki, "nem is termék ez, hanem jótétemény neked" csomagolásban, azt más formában el fogják adni, vagy elérhetővé teszik, mert meg kell tenniük. Esetleg a legundorítóbb önkényuralmi célokra. Milyen lenne egy ilyen private military company: Alphabet Security Services? Szerintem simán elképzelhető a jövőben. 2030 reális? Ilyen félkiborgot képzelj ide, amolyan Halo kategóriás zsoldost, megtámogatva ember és eseményfelismerési technológiákkal a Google adattömege és ennek feldolgozási teljesítménye által. Ezért jó, ha az ilyen cégeket hagyunk ekkorára nőni, nyilván b*zmeg.
  • petrov144 #4
    Csak éppen a kínaiak meg az oroszok is fejlesztenek, csak éppen az ottani dolgozók közül senki se fog lelkizni.
  • kvp #3
    Errol egy kerdes jut eszembe, amit en tettem fel anno: Ha ez a szoftver elvileg egy marsi autonom repulogephez keszul, akkor miert keres a navigacios kamerakepen mozgo jarmuveket a kihalt sivatagos marsi tajon? Nem igazan tudott erre mit mondtani a kutatasvezeto... :-) /a kod mint kiderult egyebkent az amerikaiaknak keszult egy kozos kutatasi project kereteben es nekem csak a horizont konturja, azaz a hegycsucsok vonala alapjan torteno magassagi terkepes helymeghatarozast es a dolesszog/mentirany meghatarozast kellett volna megoldanom/

    A kutatokat egyebkent megertem. Alapvetoen fegyverfejlesztesrol van szo es ugy erzik, ha nem katonai ceghez mentek dolgozni, akkor ne akarjak oket egy fegyvergyarnak kolcsonadni bermunkara. Valoszinuleg azzal sem ertenek egyet, hogy a ceguk beszallitokent bedolgozzon egy katonai project-be. Ez azert lehet veszelyes, mert igy jelentos szaktudast veszithet el a ceg ha hirtelen lelikiismereti okokbol tavoznak a kutatoi. A konkurencianak meg eleg csak tavol maradnia a katonasagtol es maris kvazi ingyen hullik az olebe az erintett ceg szakertoi gardaja, a fejukben az elvileg titkos kutatasi eredmenyekkel.
  • gseldon #2
    Ők legalább tettek valamit, Te csak anonim módon pofázol a neten...
  • tom_pika #1
    A naívságnak úgy tűnik nincs határa.