Berta Sándor
Nemzeti mesterséges intelligencia stratégiákra lenne szükség
A fejlesztések mit sem érnek megfelelően kidolgozott program, irányelvek és társadalmi vita nélkül.
Nemzeti mesterséges intelligencia stratégia kidolgozását sürgette a Német Kutatási és Innovációs Szakértői Bizottság (EFI) Angela Merkel kancellárnak átnyújtott szokásos éves jelentésében. A dokumentumban kiemelten foglalkoznak az autonóm rendszerekkel és a mesterséges intelligenciával. Dietmar Harhoff, a Max Planck Innovációs és Versenyintézet képviselője, aki egyben az EFI vezetője kijelentette, hogy ezen a két területen komoly esélyei vannak Németországnak, ugyanakkor le is van maradva bizonyos tekintetben. Úgy vélik, Németország csak akkor kerülhet jobb pozícióba a dinamikus, nemzetközi innovációs versenyben, ha számos dologban előre tud lépni.
Az autonóm rendszerek közvetlen emberi utasítások nélkül is képesek bonyolult feladatokat megoldani, döntéseket hozni, önállóan tanulni és az előre nem látható eseményekre reagálni. Ezek a rendszerek a jövőben gyakran a mesterséges intelligenciára fognak épülni. Ingrid Ott professzor, a Karlsruhei Technológiai Intézet munkatársa és a szakértői bizottság tagja hozzátette, hogy az autonóm rendszerek gazdasági és a társadalmi felhasználási lehetőségei szerteágazóak. Ezeknek a megoldásoknak az alkalmazása biztonságosabbá teheti a közúti közlekedést, támogathatja az embereket a különböző munkafolyamatokban és javíthat az egyének kényelemérzetén. A mesterséges intelligencia eljárások integrációja komoly potenciálokat rejt magában nem csupán az ipari gyártás, hanem például az okosotthonok, az emberbarát környezetek és az önállóan közlekedő járművek területén is.
A testület álláspontja az, hogy Németország jó kiindulási pozícióval rendelkezik a mesterséges intelligencia kutatásának a területén, ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország komoly konkurenciát jelentenek. A legnagyobb probléma az, hogy Németország nem rendelkezik nemzeti mesterséges intelligencia stratégiával, amely egyértelműen erősítené a tudományos és a technológiai versenyképességét. Fontos, hogy a leendő német stratégiát integrálják az európai stratégiába és a kormány, illetve az ipar támogassa a mesterséges intelligencia központok kiépítését. A technológiát korán integrálni kell a társadalomba, fel kell ismerni a szabályozás szükségességét és társadalmi vita is kell.
Ott professzor hangsúlyozta, hogy Németországnak támogatnia kell az európai belső piac kialakítását az adatcsere területén is. Nem fordulhat elő az, hogy például az autonóm vezetés a határokon megszakad. Határokon átnyúló adatfolyamok nélkül nem lehet megvalósítani az adatalapú értékteremtést. A szakértői bizottság álláspontja szerint sürgősen szükség van az autonóm rendszerek kialakításával és használatával kapcsolatos társadalmi párbeszéd elindítására, valamint a fejlesztési és az etikai irányelvek kidolgozására.
Néhány hete Theresa May brit miniszterelnök is kijelentette, hogy országa vezető akar lenni a mesterséges intelligencia területén. Az elmúlt három évben hetente alakult a szigetországban egy olyan vállalkozás, amely a technológiával foglalkozik, ezért a törvényalkotásnak is reagálni kell a változásokra. Kárhoztatta, hogy a szolgáltatások liberalizálása régóta nem halad előre, annak ellenére sem, hogy ezek teszik ki ma a világ kereskedelmének közel kétharmadát. Példának az Uber esetét hozta fel; az nem lehet jó válasz, hogy az ilyen társaságokat egyszerűen betiltják. De megfelelő szabályokat kell hozni, amelyek arról gondoskodnak, hogy az embereket az ilyen szolgáltatások keretében is biztonságosan lehessen szállítani.
Úgy vélte, nemzetközi együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a digitális világ számára szabványokat lehessen kidolgozni. Ez szintén nem csupán az állam feladata, hanem a vállalatoké is. Kiemelte, hogy a szigetország a közeljövőben egy olyan állam lesz, amely elfogadja és alkalmazza a korszerű technológiákat, s egyúttal vonzó célpont lesz a befektetések számára. May rámutatott, hogy a technológia a fejlődés egyik forrása. A kabineteknek és a vállalatoknak együtt kell dolgozniuk azért, hogy olyan ipari stratégiát dolgozzanak ki, amely új munkahelyeket teremt. Nagy-Britannia ezáltal lesz a világ egyik legvonzóbb országa a cégalapítók számára. Komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy új munkahelyeket teremtsenek azoknak az embereknek, akik a technológiai változás miatt veszítették azt el. Ezeket a polgárokat nem lehet csak a piac gondjaira bízni, az államnak és a cégeknek együtt kell működniük.
Szintén mesterséges intelligencia-stratégiát dolgoz ki Kína. A terv lényege, hogy az ázsiai ország 2030-ra globális vezető legyen a technológia területén. Pekingben 2,12 milliárd dollárért épülhet fel az a mesterséges intelligenciát kutató ipari park, amelyben akár 400 vállalkozás is otthonra lelhet. Természetesen Oroszország sem maradhat el a sorban, Putyin szerint a mesterséges intelligencia terén vezetést szerző ország lesz a világ legerősebb hatalma.
Nemzeti mesterséges intelligencia stratégia kidolgozását sürgette a Német Kutatási és Innovációs Szakértői Bizottság (EFI) Angela Merkel kancellárnak átnyújtott szokásos éves jelentésében. A dokumentumban kiemelten foglalkoznak az autonóm rendszerekkel és a mesterséges intelligenciával. Dietmar Harhoff, a Max Planck Innovációs és Versenyintézet képviselője, aki egyben az EFI vezetője kijelentette, hogy ezen a két területen komoly esélyei vannak Németországnak, ugyanakkor le is van maradva bizonyos tekintetben. Úgy vélik, Németország csak akkor kerülhet jobb pozícióba a dinamikus, nemzetközi innovációs versenyben, ha számos dologban előre tud lépni.
Az autonóm rendszerek közvetlen emberi utasítások nélkül is képesek bonyolult feladatokat megoldani, döntéseket hozni, önállóan tanulni és az előre nem látható eseményekre reagálni. Ezek a rendszerek a jövőben gyakran a mesterséges intelligenciára fognak épülni. Ingrid Ott professzor, a Karlsruhei Technológiai Intézet munkatársa és a szakértői bizottság tagja hozzátette, hogy az autonóm rendszerek gazdasági és a társadalmi felhasználási lehetőségei szerteágazóak. Ezeknek a megoldásoknak az alkalmazása biztonságosabbá teheti a közúti közlekedést, támogathatja az embereket a különböző munkafolyamatokban és javíthat az egyének kényelemérzetén. A mesterséges intelligencia eljárások integrációja komoly potenciálokat rejt magában nem csupán az ipari gyártás, hanem például az okosotthonok, az emberbarát környezetek és az önállóan közlekedő járművek területén is.
A testület álláspontja az, hogy Németország jó kiindulási pozícióval rendelkezik a mesterséges intelligencia kutatásának a területén, ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország komoly konkurenciát jelentenek. A legnagyobb probléma az, hogy Németország nem rendelkezik nemzeti mesterséges intelligencia stratégiával, amely egyértelműen erősítené a tudományos és a technológiai versenyképességét. Fontos, hogy a leendő német stratégiát integrálják az európai stratégiába és a kormány, illetve az ipar támogassa a mesterséges intelligencia központok kiépítését. A technológiát korán integrálni kell a társadalomba, fel kell ismerni a szabályozás szükségességét és társadalmi vita is kell.
Ott professzor hangsúlyozta, hogy Németországnak támogatnia kell az európai belső piac kialakítását az adatcsere területén is. Nem fordulhat elő az, hogy például az autonóm vezetés a határokon megszakad. Határokon átnyúló adatfolyamok nélkül nem lehet megvalósítani az adatalapú értékteremtést. A szakértői bizottság álláspontja szerint sürgősen szükség van az autonóm rendszerek kialakításával és használatával kapcsolatos társadalmi párbeszéd elindítására, valamint a fejlesztési és az etikai irányelvek kidolgozására.
Néhány hete Theresa May brit miniszterelnök is kijelentette, hogy országa vezető akar lenni a mesterséges intelligencia területén. Az elmúlt három évben hetente alakult a szigetországban egy olyan vállalkozás, amely a technológiával foglalkozik, ezért a törvényalkotásnak is reagálni kell a változásokra. Kárhoztatta, hogy a szolgáltatások liberalizálása régóta nem halad előre, annak ellenére sem, hogy ezek teszik ki ma a világ kereskedelmének közel kétharmadát. Példának az Uber esetét hozta fel; az nem lehet jó válasz, hogy az ilyen társaságokat egyszerűen betiltják. De megfelelő szabályokat kell hozni, amelyek arról gondoskodnak, hogy az embereket az ilyen szolgáltatások keretében is biztonságosan lehessen szállítani.
Úgy vélte, nemzetközi együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a digitális világ számára szabványokat lehessen kidolgozni. Ez szintén nem csupán az állam feladata, hanem a vállalatoké is. Kiemelte, hogy a szigetország a közeljövőben egy olyan állam lesz, amely elfogadja és alkalmazza a korszerű technológiákat, s egyúttal vonzó célpont lesz a befektetések számára. May rámutatott, hogy a technológia a fejlődés egyik forrása. A kabineteknek és a vállalatoknak együtt kell dolgozniuk azért, hogy olyan ipari stratégiát dolgozzanak ki, amely új munkahelyeket teremt. Nagy-Britannia ezáltal lesz a világ egyik legvonzóbb országa a cégalapítók számára. Komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy új munkahelyeket teremtsenek azoknak az embereknek, akik a technológiai változás miatt veszítették azt el. Ezeket a polgárokat nem lehet csak a piac gondjaira bízni, az államnak és a cégeknek együtt kell működniük.
Szintén mesterséges intelligencia-stratégiát dolgoz ki Kína. A terv lényege, hogy az ázsiai ország 2030-ra globális vezető legyen a technológia területén. Pekingben 2,12 milliárd dollárért épülhet fel az a mesterséges intelligenciát kutató ipari park, amelyben akár 400 vállalkozás is otthonra lelhet. Természetesen Oroszország sem maradhat el a sorban, Putyin szerint a mesterséges intelligencia terén vezetést szerző ország lesz a világ legerősebb hatalma.