Berta Sándor
Trend- és cégvadászok
Svájci világcégek képviseleteket hoztak létre a Szilícium-völgyben és a jövőbeli Facebookot, Google-t, Apple-t keresik.
Laura Buffard fél éve képviseli Kaliforniában a Sicpa svájci társaságot. Az asztrofizikus startupok képviselőivel találkozik, szakértőkkel beszélget és technológiai vállalatokat keres fel. A bankjegyek biztonsági színeinek nyomtatásával foglalkozó Sicpa számára minden tapasztalat értékes lehet. A tudásgyűjtés mellett a legfontosabb dolog a diszkréció. A szakember szerint a Szilícium-völgyben tapasztalható céges kultúra sokkal nyitottabb, mint a svájci technológiai szektorban lévő, ugyanakkor mindenki ért ahhoz, hogy úgy beszéljen egy témáról, hogy a pontos technológiai részleteket ne árulja el. Ennek ellenére az eszmecserék rendkívül hasznosak, mivel sehol a világon nincs olyan innovációkoncentráció, mint a Szilícium-völgyben.
Buffard otthonról dolgozik és csak rajta múlik, hogy meg tudja-e győzni a svájci vállalkozás menedzsmentjét arról, hogy érdemes kirendeltséget létrehozni a Szilícium-völgyben. Rajta kívül még mintegy 180 szakember képvisel különböző cégeket, amelyek egyrészt a következő trendeket és a befektetésre érdemes területeket (Big Data, mesterséges intelligencia, stb.) próbálják meg felderíteni, másrészt azt, hogy mely startupokból lehet a következő Facebook, Twitter vagy Amazon.
A Nestlé négy évvel ezelőtt nyitotta meg képviseletét az Amerikai Egyesült Államok nyugati partján és most már 14 embert foglalkoztat San Franciscóban. A Swisscom viszont már az 1990-es években megjelent a Szilícium-völgyben. Ugyanakkor nem mindenki van elragadtatva ettől a jelenségtől: számos blogger és szakember szerint nem igazán hasznos ez a dolog. Inkább arról van szó, hogy a világcégek vezetői néhány napra felkeresik a nagy amerikai tech-társaságok központjait, ahol készítenek 1-2 szelfit, majd hazautaznak és az innovációról mesélnek. Steve Blank, a Stanford és a Berkeley Egyetem oktatója például egyenesen "innovációszínházról" beszélt. Szerinte a legtöbb itteni képviselet csupán azt az érzést adja az adott vállalatoknak, hogy ők is innovatívak, de valójában csak nagyon kevés vállalkozásnak sikerül a Kaliforniában látottakat vagy tanultakat otthon megvalósítani vagy a termékeibe átültetni. Mindez még veszélyesebb is lehet annál, mint ha egyáltalán nem lenne a Szilícium-völgyben képviselet, mert hamis biztonságérzetet adhat a piac szereplőinek.
Grégory Leproux 2014 óta képviseli a Swisscomot a Szilícium-völgyben és pontosan tisztában van azzal, hogy az inspiráció önmagában nem elegendő. Előre kell látni azt, hogy a Szilícium-völgyet mi érdekelheti majd a közeljövőben és állandóan felül kell vizsgálni, hogy a megszerzett információk hasznosak voltak-e az otthoni ügyfeleknek és javítottak-e az adott cég piaci helyzetén. Az is érdekes lehetőség, ha egy vállalat ugyan nem alakít ki együttműködést egy startuppal, de folyamatosan ad neki visszajelzéseket például a termékeivel kapcsolatban. Mert ha nem így történik, és valaki csak azért megy Kaliforniába, hogy információkat próbáljon szerezni, de nem ad cserébe semmit, akkor nem építheti fel ott a társasága márkanevét, s nem kap hozzáférést az igazán fontos információkhoz és hálózatokhoz. Így pedig csak állandó kívülálló és külső szemlélő marad.
Laura Buffard fél éve képviseli Kaliforniában a Sicpa svájci társaságot. Az asztrofizikus startupok képviselőivel találkozik, szakértőkkel beszélget és technológiai vállalatokat keres fel. A bankjegyek biztonsági színeinek nyomtatásával foglalkozó Sicpa számára minden tapasztalat értékes lehet. A tudásgyűjtés mellett a legfontosabb dolog a diszkréció. A szakember szerint a Szilícium-völgyben tapasztalható céges kultúra sokkal nyitottabb, mint a svájci technológiai szektorban lévő, ugyanakkor mindenki ért ahhoz, hogy úgy beszéljen egy témáról, hogy a pontos technológiai részleteket ne árulja el. Ennek ellenére az eszmecserék rendkívül hasznosak, mivel sehol a világon nincs olyan innovációkoncentráció, mint a Szilícium-völgyben.
Buffard otthonról dolgozik és csak rajta múlik, hogy meg tudja-e győzni a svájci vállalkozás menedzsmentjét arról, hogy érdemes kirendeltséget létrehozni a Szilícium-völgyben. Rajta kívül még mintegy 180 szakember képvisel különböző cégeket, amelyek egyrészt a következő trendeket és a befektetésre érdemes területeket (Big Data, mesterséges intelligencia, stb.) próbálják meg felderíteni, másrészt azt, hogy mely startupokból lehet a következő Facebook, Twitter vagy Amazon.
A Nestlé négy évvel ezelőtt nyitotta meg képviseletét az Amerikai Egyesült Államok nyugati partján és most már 14 embert foglalkoztat San Franciscóban. A Swisscom viszont már az 1990-es években megjelent a Szilícium-völgyben. Ugyanakkor nem mindenki van elragadtatva ettől a jelenségtől: számos blogger és szakember szerint nem igazán hasznos ez a dolog. Inkább arról van szó, hogy a világcégek vezetői néhány napra felkeresik a nagy amerikai tech-társaságok központjait, ahol készítenek 1-2 szelfit, majd hazautaznak és az innovációról mesélnek. Steve Blank, a Stanford és a Berkeley Egyetem oktatója például egyenesen "innovációszínházról" beszélt. Szerinte a legtöbb itteni képviselet csupán azt az érzést adja az adott vállalatoknak, hogy ők is innovatívak, de valójában csak nagyon kevés vállalkozásnak sikerül a Kaliforniában látottakat vagy tanultakat otthon megvalósítani vagy a termékeibe átültetni. Mindez még veszélyesebb is lehet annál, mint ha egyáltalán nem lenne a Szilícium-völgyben képviselet, mert hamis biztonságérzetet adhat a piac szereplőinek.
Grégory Leproux 2014 óta képviseli a Swisscomot a Szilícium-völgyben és pontosan tisztában van azzal, hogy az inspiráció önmagában nem elegendő. Előre kell látni azt, hogy a Szilícium-völgyet mi érdekelheti majd a közeljövőben és állandóan felül kell vizsgálni, hogy a megszerzett információk hasznosak voltak-e az otthoni ügyfeleknek és javítottak-e az adott cég piaci helyzetén. Az is érdekes lehetőség, ha egy vállalat ugyan nem alakít ki együttműködést egy startuppal, de folyamatosan ad neki visszajelzéseket például a termékeivel kapcsolatban. Mert ha nem így történik, és valaki csak azért megy Kaliforniába, hogy információkat próbáljon szerezni, de nem ad cserébe semmit, akkor nem építheti fel ott a társasága márkanevét, s nem kap hozzáférést az igazán fontos információkhoz és hálózatokhoz. Így pedig csak állandó kívülálló és külső szemlélő marad.