Berta Sándor
Felpörgeti a versenyt a repülőgépiparban a digitalizálás
Az ágazatban több száz új cég jön létre, ezek gyorsan reagálnak a folyamatokra, agilisek és hatékonyak, ezért komoly kihívói a nagy repülőgépgyártóknak.
A Párizsi Légikiállításon először kaptak külön csarnokot a fiatal vállalkozások és az innovátorok. A Párizsi Légi Laboratórium nevű terület azt mutatta be, hogy milyen lehet a repülés a jövőben. Az Aeromobil szlovák vállalat például egy olyan gépkocsit állított ki, amely három perc alatt átváltoztatható légi járművé. Első szériaként 500 darabot készítenek az 1,2 millió dollárba kerülő gépből. Juri Vaculik, a cég vezetője elmondta, hogy a második prototípust 12 ember fejlesztette ki 10 hónap alatt, azaz jóval gyorsabbak az iparág nagyvállalatainál. Tom Enders, az Airbus első embere pontosan megfigyelhette a kiállítókat és közölte, hogy nekik is az eddigieknél sokkal gyorsabban kell reagálniuk a piaci fejleményekre, és agilisebbnek is kell lenniük. A menedzser már a tarkóján érzi a feltörekvő, éhes konkurensek lehelletét, prognózisa alapján öt éven belül 240 új repülési és űrhajózási társaság fog megjelenni a piacon, azaz már messze nem csak a Boeingre kell figyelniük.
Ugyanezek a folyamatok zajlottak le a közelmúltban a pénzügyi, a biztosítási és a szállítási üzletágban is, és az új belépők piaci térhódításának gyorsasága sokkolta az Airbus vezetőségét. A digitális váltás semmit nem hagy érintetlenül, megváltoztatja a szállítási láncot, az új termékek megjelenését és persze azt, ahogy az emberek dolgoznak. Az európai konglomerátum úgy reagál erre, ahogy általában az óriáscégek szoktak: létrehozott egy bizottságot és egy digitális átalakulással foglalkozó vezetői pozíciót, amelyet Marc Fontaine tölt be.
A menedzser közölte, hogy először a tipikus "Mi lenne ha... ?" kérdéseket vizsgálták meg: mi lenne, ha karbantartásnál a légitársaságok preventív eljárásokra váltanának meghibásodás utáni csere helyett, ha nullára tudnák csökkenteni a minőségbiztosítási hiányosságokat vagy meg tudnák felezni a fejlesztési időket? Vannak más témák is, amikre figyelnek, például jelenleg csak a repülések során keletkező adatok mindössze 2 százalékát használják fel. Ez az arány a jövőben 100 százalék lehet, mert a nagy adatmennyiségekhez szükséges adattárolási és feldolgozási lehetőségek már rendelkezésre állnak. Ezek kihasználása pedig azt eredményezheti, hogy az Airbus képes lesz minden egyes repülőgép erősségeit és gyengéit tökéletesen felmérni. Ismert tény például, hogy egy olyan repülőgép, amely rendszeresen a nagy légszennyezettségű országokban közlekedik, sokkal előbb elhasználódik, mint egy tisztább levegőjű államban közlekedő repülőgép. A digitális megoldások ezekben az elemzésekben is segíthetnek.
Nagy újdonságként mutatták be az eladási gondokkal küszködő A380-as típus új wingletjét, a szárnyvégi változtatás hatása 4 százalékkal kisebb fogyasztás
A cégeknek a digitális üzleti modellekre figyelve előre kell gondolkodniuk, hogy ne csak az alkalmazható technológiákat azonosítsák, hanem az új üzleti területeket is időben felismerjék. E feladattal az Airbus esetében Paul Eremenko foglalkozik, a konszern Google-től átigazolt műszaki vezetője. Szerinte amíg korábban 30 évre volt szükség ahhoz, hogy sikerüljön egy polgári repülőgépet kétszer hatékonyabbá tenni, addig a jövőben ez az idő mindössze 18 hónap lesz. Toulouseban tartott prezentációjában elektromos repülőgépek és helikopter taxik felszállása volt látható, és az új belépőkre figyelmeztetett. "Egyre kevesebb akadály magasodik a piac iránt érdeklődő új vállalkozások előtt, mint azt már a műholdágazatban is megtapasztalhattuk, de ugyanez a helyzet az új szuperszonikus repülőgépeknél és az új anyagoknál is. Visszatekintve teljesen logikus és egyértelmű a helyzet."
Nehéz lesz a fent felsorolt embereknek megváltoztatni azt a céget, amelyben a magasan képzett, önbizalomdús dolgozók meg vannak győzödve arról, hogy a világ legjobb repülőgépét készítik. "A digitális változás kevesebb ember számára több munkát jelent, az átmenet pedig nagyon nehéz lesz. Módosulhat az egyes repülőgépprogramok időtartama és az innovációs ciklusok is, de nincs más alternatíva."
Egyes vállalatok úgy gondolják akkor járnak jól, ha még inkább a nagy gyártók közelébe férkőznek. Így tett például a Flightwatch nevű startup is, amely a székhelyét Toulouse-ba, vagyis az Airbus központjának közelébe helyezte át. A Flightwatch olyan IT-megoldásokat kínál, amelyekre a légitársaságoknak még az új hajtóműveknél is nagyobb szükségük van. Jana Rosenmann az Airbus Aerial részlegért felel és egy példával mutatta be, hogy miben hozhat változást a digitalizálás. Egy tornádó után a biztosítótársaságnak nem kell majd kiküldenie a képviselőit az érintett régióba a károk felmérésére, hanem az Airbustól rendelhet műholdidőt és egy drónt, amelyek akár 5 centiméteres felbontású felvételeket os készíthetnek az adott területről. Mindez csökkenti a költségeket, rugalmasabb és hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé, miközben az Airbus plusz bevételi forráshoz is jut.
A Párizsi Légikiállításon először kaptak külön csarnokot a fiatal vállalkozások és az innovátorok. A Párizsi Légi Laboratórium nevű terület azt mutatta be, hogy milyen lehet a repülés a jövőben. Az Aeromobil szlovák vállalat például egy olyan gépkocsit állított ki, amely három perc alatt átváltoztatható légi járművé. Első szériaként 500 darabot készítenek az 1,2 millió dollárba kerülő gépből. Juri Vaculik, a cég vezetője elmondta, hogy a második prototípust 12 ember fejlesztette ki 10 hónap alatt, azaz jóval gyorsabbak az iparág nagyvállalatainál. Tom Enders, az Airbus első embere pontosan megfigyelhette a kiállítókat és közölte, hogy nekik is az eddigieknél sokkal gyorsabban kell reagálniuk a piaci fejleményekre, és agilisebbnek is kell lenniük. A menedzser már a tarkóján érzi a feltörekvő, éhes konkurensek lehelletét, prognózisa alapján öt éven belül 240 új repülési és űrhajózási társaság fog megjelenni a piacon, azaz már messze nem csak a Boeingre kell figyelniük.
Ugyanezek a folyamatok zajlottak le a közelmúltban a pénzügyi, a biztosítási és a szállítási üzletágban is, és az új belépők piaci térhódításának gyorsasága sokkolta az Airbus vezetőségét. A digitális váltás semmit nem hagy érintetlenül, megváltoztatja a szállítási láncot, az új termékek megjelenését és persze azt, ahogy az emberek dolgoznak. Az európai konglomerátum úgy reagál erre, ahogy általában az óriáscégek szoktak: létrehozott egy bizottságot és egy digitális átalakulással foglalkozó vezetői pozíciót, amelyet Marc Fontaine tölt be.
A menedzser közölte, hogy először a tipikus "Mi lenne ha... ?" kérdéseket vizsgálták meg: mi lenne, ha karbantartásnál a légitársaságok preventív eljárásokra váltanának meghibásodás utáni csere helyett, ha nullára tudnák csökkenteni a minőségbiztosítási hiányosságokat vagy meg tudnák felezni a fejlesztési időket? Vannak más témák is, amikre figyelnek, például jelenleg csak a repülések során keletkező adatok mindössze 2 százalékát használják fel. Ez az arány a jövőben 100 százalék lehet, mert a nagy adatmennyiségekhez szükséges adattárolási és feldolgozási lehetőségek már rendelkezésre állnak. Ezek kihasználása pedig azt eredményezheti, hogy az Airbus képes lesz minden egyes repülőgép erősségeit és gyengéit tökéletesen felmérni. Ismert tény például, hogy egy olyan repülőgép, amely rendszeresen a nagy légszennyezettségű országokban közlekedik, sokkal előbb elhasználódik, mint egy tisztább levegőjű államban közlekedő repülőgép. A digitális megoldások ezekben az elemzésekben is segíthetnek.
Nagy újdonságként mutatták be az eladási gondokkal küszködő A380-as típus új wingletjét, a szárnyvégi változtatás hatása 4 százalékkal kisebb fogyasztás
A cégeknek a digitális üzleti modellekre figyelve előre kell gondolkodniuk, hogy ne csak az alkalmazható technológiákat azonosítsák, hanem az új üzleti területeket is időben felismerjék. E feladattal az Airbus esetében Paul Eremenko foglalkozik, a konszern Google-től átigazolt műszaki vezetője. Szerinte amíg korábban 30 évre volt szükség ahhoz, hogy sikerüljön egy polgári repülőgépet kétszer hatékonyabbá tenni, addig a jövőben ez az idő mindössze 18 hónap lesz. Toulouseban tartott prezentációjában elektromos repülőgépek és helikopter taxik felszállása volt látható, és az új belépőkre figyelmeztetett. "Egyre kevesebb akadály magasodik a piac iránt érdeklődő új vállalkozások előtt, mint azt már a műholdágazatban is megtapasztalhattuk, de ugyanez a helyzet az új szuperszonikus repülőgépeknél és az új anyagoknál is. Visszatekintve teljesen logikus és egyértelmű a helyzet."
Nehéz lesz a fent felsorolt embereknek megváltoztatni azt a céget, amelyben a magasan képzett, önbizalomdús dolgozók meg vannak győzödve arról, hogy a világ legjobb repülőgépét készítik. "A digitális változás kevesebb ember számára több munkát jelent, az átmenet pedig nagyon nehéz lesz. Módosulhat az egyes repülőgépprogramok időtartama és az innovációs ciklusok is, de nincs más alternatíva."
Egyes vállalatok úgy gondolják akkor járnak jól, ha még inkább a nagy gyártók közelébe férkőznek. Így tett például a Flightwatch nevű startup is, amely a székhelyét Toulouse-ba, vagyis az Airbus központjának közelébe helyezte át. A Flightwatch olyan IT-megoldásokat kínál, amelyekre a légitársaságoknak még az új hajtóműveknél is nagyobb szükségük van. Jana Rosenmann az Airbus Aerial részlegért felel és egy példával mutatta be, hogy miben hozhat változást a digitalizálás. Egy tornádó után a biztosítótársaságnak nem kell majd kiküldenie a képviselőit az érintett régióba a károk felmérésére, hanem az Airbustól rendelhet műholdidőt és egy drónt, amelyek akár 5 centiméteres felbontású felvételeket os készíthetnek az adott területről. Mindez csökkenti a költségeket, rugalmasabb és hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé, miközben az Airbus plusz bevételi forráshoz is jut.