Berta Sándor
Kié egy elhunyt gyermek Facebook-profilja?
A szülők és a közösségi portál egyaránt maguknak követelik az elhunyt lány online beszélgetéseit, bejegyzéseit és fotóit.
A berlini tartományi bíróság tavaly januárban hozta meg az első fokú ítéletét egy olyan ügyben, amelyben egy öngyilkosságot elkövetett lány üzeneteit akarták látni a szülők, de a Facebook az adatvédelemre hivatkozva megtagadta azok kiadását. Az ügyben eljáró bíró az ítélet indoklásában kiemelte, hogy a Facebookkal kötött szerződés, ezáltal pedig a közösségi platformon létrehozott profil is része az elhunyt fiatal digitális örökségének. Ezért a Facebook-profilokat és azokon fellelhető bejegyzéseket sem lehet másként kezelni, mint a leveleket vagy a naplókat.
Az édesanya azt remélte, hogy a lánya Facebook-profiljának segítségével információkhoz juthat az állítólagos öngyilkossággal kapcsolatban és megtudhatja, hogy a lánya miért követte el a tettét. A Facebook pedig arra hivatkozott, hogy a chatbeszélgetések azért sem hozhatók nyilvánosságra, mert másokat is érintenek, olyan személyeket, akik az akkor 15 éves lánnyal beszéltek.
Az anya ugyan rendelkezett a profilhoz szükséges hozzáférési adatokkal, azonban mégsem tudott belépni, mert a Facebook úgynevezett emlékezési üzemmódba helyezte azt. Ez azt jelenti, hogy a név mellett megjelenik az a felirat, hogy: "emlékünkben megőrizzük", továbbá a Facebook-ismerősei hozzáférhetnek az illető idővonalához, új bejegyzéseket tehetnek, tájékozódhatnak a temetési időponttal kapcsolatban és emlékfotókat jelentethetnek meg - függetlenül az aktuális magánszféra-beállításoktól. Új ismerősök viszont már nem csatlakozhatnak a profilhoz. Emellett bárkinek lehetősége van arra, hogy még életében megadjon egy kapcsolattartó személyt, aki a halála után megváltoztathatja a profilfotóját és a reagálhat a megkeresésekre, de ez az illető sem olvashatja el például a régi chatbeszélgetéseket.
Az elsőfokú ítélet ellen a Facebook fellebbezést nyújtott be. Azt már előzetesen mind a két fél jelezte, hogy fellebbezni fog, ha számára nem elfogadható döntés születik és az ügyben a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság dönt majd. Nos, a Berlini Kamarabíróság a másodfokú ítéletében a Facebooknak adott igazat, ugyanakkor az ítélet nem jogerős, így az ügy Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elé kerül. A bíró fő problémája a harmadik személyek védelme, azaz a lány beszélgetéseit ugyan véleménye szerint megismerhetnék a szülők, de barátai, ismerősei személyiségi jogait is védeni kell, a levéltitokra vonatkozó törvény rájuk is vonatkozik.
A berlini tartományi bíróság tavaly januárban hozta meg az első fokú ítéletét egy olyan ügyben, amelyben egy öngyilkosságot elkövetett lány üzeneteit akarták látni a szülők, de a Facebook az adatvédelemre hivatkozva megtagadta azok kiadását. Az ügyben eljáró bíró az ítélet indoklásában kiemelte, hogy a Facebookkal kötött szerződés, ezáltal pedig a közösségi platformon létrehozott profil is része az elhunyt fiatal digitális örökségének. Ezért a Facebook-profilokat és azokon fellelhető bejegyzéseket sem lehet másként kezelni, mint a leveleket vagy a naplókat.
Az édesanya azt remélte, hogy a lánya Facebook-profiljának segítségével információkhoz juthat az állítólagos öngyilkossággal kapcsolatban és megtudhatja, hogy a lánya miért követte el a tettét. A Facebook pedig arra hivatkozott, hogy a chatbeszélgetések azért sem hozhatók nyilvánosságra, mert másokat is érintenek, olyan személyeket, akik az akkor 15 éves lánnyal beszéltek.
Az anya ugyan rendelkezett a profilhoz szükséges hozzáférési adatokkal, azonban mégsem tudott belépni, mert a Facebook úgynevezett emlékezési üzemmódba helyezte azt. Ez azt jelenti, hogy a név mellett megjelenik az a felirat, hogy: "emlékünkben megőrizzük", továbbá a Facebook-ismerősei hozzáférhetnek az illető idővonalához, új bejegyzéseket tehetnek, tájékozódhatnak a temetési időponttal kapcsolatban és emlékfotókat jelentethetnek meg - függetlenül az aktuális magánszféra-beállításoktól. Új ismerősök viszont már nem csatlakozhatnak a profilhoz. Emellett bárkinek lehetősége van arra, hogy még életében megadjon egy kapcsolattartó személyt, aki a halála után megváltoztathatja a profilfotóját és a reagálhat a megkeresésekre, de ez az illető sem olvashatja el például a régi chatbeszélgetéseket.
Az elsőfokú ítélet ellen a Facebook fellebbezést nyújtott be. Azt már előzetesen mind a két fél jelezte, hogy fellebbezni fog, ha számára nem elfogadható döntés születik és az ügyben a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság dönt majd. Nos, a Berlini Kamarabíróság a másodfokú ítéletében a Facebooknak adott igazat, ugyanakkor az ítélet nem jogerős, így az ügy Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elé kerül. A bíró fő problémája a harmadik személyek védelme, azaz a lány beszélgetéseit ugyan véleménye szerint megismerhetnék a szülők, de barátai, ismerősei személyiségi jogait is védeni kell, a levéltitokra vonatkozó törvény rájuk is vonatkozik.