Berta Sándor
Németországban betiltatnák a reklámblokkolókat
A világ számos államában van komoly vita a hirdetések megtekintését akadályozó megoldásokról, de jogi megoldáshoz eddig még nem folyamodtak.
Tavaly a szövetségi tartományoknak és a német államnak köszönhetően felmerült, hogy drasztikus megoldásként egyszerűen betiltják Németországban a hirdetésblokkoló programokat. A kérdésben azóta is komoly vita van a felek között. A Német Kalózpárt elutasította ezt a lehetőséget és korábban egy szakvélemény is született, amely kimondta, hogy az elképzelés gyakorlati megvalósítása alkotmánybírósági szempontból meglehetősen aggályos lenne.
A kiadók ennek ellenére ragaszkodnak a felvetésükhöz, érvelésük szerint a hirdetések is tartalmi információk, amelyek ugyanúgy a sajtószabadság hatálya alá tartoznak. Úgy vélik, a híreket korlátozó számítógépes programokat és szolgáltatásokat, továbbá pedig azok gyártását, terjesztését, hirdetését és alkalmazását a jövőben tiltani kellene. A logika alapján minden olyan személy, aki ilyen szoftvert használna gyakorlatilag bűncselekményt követne el. A kiadók ezenkívül azt is felhozták érvként, hogy azért van szükség törvényi tiltásra, mert a reklámblokkolók ellen gyakorlatilag nincsenek hatékony műszaki megoldások.
Az Adblock Plust fejlesztő Eyeo GmbH - mely egyébként kvázi védelmi pénzt szed a blokkolás feloldásáért - viszont úgy vélte, hogy a hirdetésblokkolók lehetővé teszik, hogy a felhasználók érvényesítsék érdekeiket a túlzottan zaklató ajánlatokkal szemben. Szerintük azok fontos védelmet jelentenek a biztonsági kockázatokkal szemben és megakadályozzák az internetezők online követését is. Ezeket az ellenérveket azonban a kiadók nem hajlandók elfogadni.
Az észak-rajna-vesztfáliai lapkiadók szakmai szervezete egy másik, ma divatos szempontot is megemlített, szerintük ha az online sajtóorgánumokat a reklámblokkolók miatt nem lehet megfelelően finanszírozni, akkor a hírfogyasztás az újságírói képzettség nélküli bloggerek oldalaira és a közösségi portálokra helyeződik át. Ennek a trendnek a hatása pedig tökéletesen megfigyelhető volt az amerikai választások és Nagy-Britannia európai uniós kilépése kapcsán.
Tavaly a szövetségi tartományoknak és a német államnak köszönhetően felmerült, hogy drasztikus megoldásként egyszerűen betiltják Németországban a hirdetésblokkoló programokat. A kérdésben azóta is komoly vita van a felek között. A Német Kalózpárt elutasította ezt a lehetőséget és korábban egy szakvélemény is született, amely kimondta, hogy az elképzelés gyakorlati megvalósítása alkotmánybírósági szempontból meglehetősen aggályos lenne.
A kiadók ennek ellenére ragaszkodnak a felvetésükhöz, érvelésük szerint a hirdetések is tartalmi információk, amelyek ugyanúgy a sajtószabadság hatálya alá tartoznak. Úgy vélik, a híreket korlátozó számítógépes programokat és szolgáltatásokat, továbbá pedig azok gyártását, terjesztését, hirdetését és alkalmazását a jövőben tiltani kellene. A logika alapján minden olyan személy, aki ilyen szoftvert használna gyakorlatilag bűncselekményt követne el. A kiadók ezenkívül azt is felhozták érvként, hogy azért van szükség törvényi tiltásra, mert a reklámblokkolók ellen gyakorlatilag nincsenek hatékony műszaki megoldások.
Az Adblock Plust fejlesztő Eyeo GmbH - mely egyébként kvázi védelmi pénzt szed a blokkolás feloldásáért - viszont úgy vélte, hogy a hirdetésblokkolók lehetővé teszik, hogy a felhasználók érvényesítsék érdekeiket a túlzottan zaklató ajánlatokkal szemben. Szerintük azok fontos védelmet jelentenek a biztonsági kockázatokkal szemben és megakadályozzák az internetezők online követését is. Ezeket az ellenérveket azonban a kiadók nem hajlandók elfogadni.
Az észak-rajna-vesztfáliai lapkiadók szakmai szervezete egy másik, ma divatos szempontot is megemlített, szerintük ha az online sajtóorgánumokat a reklámblokkolók miatt nem lehet megfelelően finanszírozni, akkor a hírfogyasztás az újságírói képzettség nélküli bloggerek oldalaira és a közösségi portálokra helyeződik át. Ennek a trendnek a hatása pedig tökéletesen megfigyelhető volt az amerikai választások és Nagy-Britannia európai uniós kilépése kapcsán.