SG.hu·
Nem jogellenes egy honlapot megnyitó személy IP-címét eltárolni
Hiába személyes adat az IP-cím, az internetes oldalak üzemeltetői tárolhatják azt, mert jogos érdekük az esetleges támadók azonosítása.
Egy német felhasználó, Patrick Breyer pert indított a német kormány ellen, merthogy a szövetségi intézmények honlapjai rögzítik, hogy milyen IP-címről nyitotta meg azokat. A szövetségi legfelsőbb bíróság viszont nem tudta eldönteni, hogy a dinamikus IP-címek is személyes adatnak minősülnek-e, hiszen azokat az internetszolgáltató osztja ki minden egyes alkalommal, amikor például egy ADSL-előfizető a netre kapcsolódik. Ilyenkor csak a vállalat rendelkezik az azonosításához szükséges további adatokkal.
A Bundesgerichtshof azt is megkérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy a honlapüzemeltetők gyűjthetik és később felhasználhatják-e a látogatóira vonatkozó személyes adatokat honlapjuk az általános működőképességének biztosítása érdekében. (Alapesetben ők úgy értelmezik a jogot, hogy ezen adatokat a használat befejeztével törölni kell.)
Az ítélet szerint a dinamikus IP-cím is személyes adat, mivel az elektronikus médiaszolgáltatók - különösen kibertámadások esetében - a hatósághoz fordulva megtudhatják az internetszolgáltatóktól, hogy abban az időben melyik előfizetőjük használta a szolgáltatást. Az Európai Unió Bírósága szintén megállapította, hogy hiába nem járul hozzá egy látogató személyes adatainak gyűjtéséhez, nem lehet olyan tagállami szabályozást hozni, amely szerint a honlapüzemeltetők ezeket az adatokat csak a látogató által igényelt konkrét szolgáltatáshoz használhatják fel. Ezen összefüggésben a Bíróság hangsúlyozza, hogy német szövetségi intézményeknek szintén fűződhet jogos érdeke ahhoz, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhető internetes honlapjaik konkrét használatán túl a honlapjaik működésének folyamatosságát is biztosítsák.
Egy német felhasználó, Patrick Breyer pert indított a német kormány ellen, merthogy a szövetségi intézmények honlapjai rögzítik, hogy milyen IP-címről nyitotta meg azokat. A szövetségi legfelsőbb bíróság viszont nem tudta eldönteni, hogy a dinamikus IP-címek is személyes adatnak minősülnek-e, hiszen azokat az internetszolgáltató osztja ki minden egyes alkalommal, amikor például egy ADSL-előfizető a netre kapcsolódik. Ilyenkor csak a vállalat rendelkezik az azonosításához szükséges további adatokkal.
A Bundesgerichtshof azt is megkérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy a honlapüzemeltetők gyűjthetik és később felhasználhatják-e a látogatóira vonatkozó személyes adatokat honlapjuk az általános működőképességének biztosítása érdekében. (Alapesetben ők úgy értelmezik a jogot, hogy ezen adatokat a használat befejeztével törölni kell.)
Az ítélet szerint a dinamikus IP-cím is személyes adat, mivel az elektronikus médiaszolgáltatók - különösen kibertámadások esetében - a hatósághoz fordulva megtudhatják az internetszolgáltatóktól, hogy abban az időben melyik előfizetőjük használta a szolgáltatást. Az Európai Unió Bírósága szintén megállapította, hogy hiába nem járul hozzá egy látogató személyes adatainak gyűjtéséhez, nem lehet olyan tagállami szabályozást hozni, amely szerint a honlapüzemeltetők ezeket az adatokat csak a látogató által igényelt konkrét szolgáltatáshoz használhatják fel. Ezen összefüggésben a Bíróság hangsúlyozza, hogy német szövetségi intézményeknek szintén fűződhet jogos érdeke ahhoz, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhető internetes honlapjaik konkrét használatán túl a honlapjaik működésének folyamatosságát is biztosítsák.