Berta Sándor
USA - lázadoznak az IT-cégek az ügyféladatok kiadása miatt
A Microsoft jogi konfliktusba keveredett az amerikai igazságügyi minisztériummal.
A vita azon robbant ki, hogy a jelenleg hatályos amerikai szabályok alapján a különböző vállalatok, internetszolgáltatók és felhőplatformok kötelesek hallgatni arról, ha a helyi hatóságok kikérik az ügyfeleik adatait. Vagyis az érintett személyek nem tájékoztathatók az információk kiadásáról, így azok mit sem sejtenek az ellenük zajló eljárásokról. A redmondi konszern ezt a gyakorlatot támadta meg még áprilisban, mert az álláspontja szerint alkotmányellenes.
A Microsoft azzal érvelt, hogy az alkalmazott módszer csak a nemzetbiztonsági szempontból fontos esetekben lenne elfogadható, azonban erről a hatóságok szeretnek nagyvonalúan elfeledkezni és igyekeznek egyedi módon értelmezni a jogszabályt. A múlt héten pénteken járt le az a határidő, amíg a Microsoftot támogató társaságok és csoportok megírhatták az úgynevezett amicus curiae leveleiket. Nos, végül több mint 80 vállalkozás és szervezet élt a lehetőséggel, köztük az Amazon, az Apple, a Google, az Electronic Frontier Foundation (EFF), az American Civil Liberties Union (ACLU), az Alaska Airlines, a BP America, a Fox News, a Getty Images, a GlaxoSmithKline és az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája. A Microsoft megköszönte a támogatást.
Lee Tien, az EFF egyik vezető ügyvédje kijelentette, hogy ha a kormány rendelkezik is bírói engedéllyel azzal kapcsolatban, hogy átkutathatja a leveleket, a trezorokat és a felhőkörnyezetben tárolt e-maileket, erről köteles (lenne) az érintetteket tájékoztatni. Amennyiben elektronikus házkutatásokat titokban hajtanak végre, akkor az emberek elveszítik azt a jogukat, hogy harcolhassanak a magánszférájuk megsértése ellen. Az USA alkotmányának negyedik módosítása pont ezzel kapcsolatos és ideje lenne, hogy az amerikai kabinet végre tiszteletben tartsa az alkotmányt.
Az Apple és a Mozilla azzal érvelt, hogy az alkalmazott gyakorlat komoly károkat okoz az amerikai gazdaságnak, hiszen a cégek külföldre költözhetnek, különösen európai országokba, ahol a lehallgatási intézkedésekkel kapcsolatos információkat kötelező nyilvánosságra hozni. Az Apple a saját adatai alapján csak az idén 590 ilyen időszakos hallgatási dokumentumot kapott. A Twitter eddig 6432 esetben volt kénytelen átadni az ügyfelei adatait. Az esetek 51 százalékára vonatkozott hallgatási kötelezettség és azok felénél nem volt lejárati dátum.
Korábban kiderült, hogy a Calyx Internet Access nevű tengerentúli internetes cég tulajdonosát 2004-ben kötelezték hallgatásra és először csak a 2010 december végén megrendezett 27C3 konferencián mesélhetett az ügy részleteiről. Az üzletember a rákényszerített "szájkosarat" csak tavaly vethette le végleg.
A vita azon robbant ki, hogy a jelenleg hatályos amerikai szabályok alapján a különböző vállalatok, internetszolgáltatók és felhőplatformok kötelesek hallgatni arról, ha a helyi hatóságok kikérik az ügyfeleik adatait. Vagyis az érintett személyek nem tájékoztathatók az információk kiadásáról, így azok mit sem sejtenek az ellenük zajló eljárásokról. A redmondi konszern ezt a gyakorlatot támadta meg még áprilisban, mert az álláspontja szerint alkotmányellenes.
A Microsoft azzal érvelt, hogy az alkalmazott módszer csak a nemzetbiztonsági szempontból fontos esetekben lenne elfogadható, azonban erről a hatóságok szeretnek nagyvonalúan elfeledkezni és igyekeznek egyedi módon értelmezni a jogszabályt. A múlt héten pénteken járt le az a határidő, amíg a Microsoftot támogató társaságok és csoportok megírhatták az úgynevezett amicus curiae leveleiket. Nos, végül több mint 80 vállalkozás és szervezet élt a lehetőséggel, köztük az Amazon, az Apple, a Google, az Electronic Frontier Foundation (EFF), az American Civil Liberties Union (ACLU), az Alaska Airlines, a BP America, a Fox News, a Getty Images, a GlaxoSmithKline és az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája. A Microsoft megköszönte a támogatást.
Lee Tien, az EFF egyik vezető ügyvédje kijelentette, hogy ha a kormány rendelkezik is bírói engedéllyel azzal kapcsolatban, hogy átkutathatja a leveleket, a trezorokat és a felhőkörnyezetben tárolt e-maileket, erről köteles (lenne) az érintetteket tájékoztatni. Amennyiben elektronikus házkutatásokat titokban hajtanak végre, akkor az emberek elveszítik azt a jogukat, hogy harcolhassanak a magánszférájuk megsértése ellen. Az USA alkotmányának negyedik módosítása pont ezzel kapcsolatos és ideje lenne, hogy az amerikai kabinet végre tiszteletben tartsa az alkotmányt.
Az Apple és a Mozilla azzal érvelt, hogy az alkalmazott gyakorlat komoly károkat okoz az amerikai gazdaságnak, hiszen a cégek külföldre költözhetnek, különösen európai országokba, ahol a lehallgatási intézkedésekkel kapcsolatos információkat kötelező nyilvánosságra hozni. Az Apple a saját adatai alapján csak az idén 590 ilyen időszakos hallgatási dokumentumot kapott. A Twitter eddig 6432 esetben volt kénytelen átadni az ügyfelei adatait. Az esetek 51 százalékára vonatkozott hallgatási kötelezettség és azok felénél nem volt lejárati dátum.
Korábban kiderült, hogy a Calyx Internet Access nevű tengerentúli internetes cég tulajdonosát 2004-ben kötelezték hallgatásra és először csak a 2010 december végén megrendezett 27C3 konferencián mesélhetett az ügy részleteiről. Az üzletember a rákényszerített "szájkosarat" csak tavaly vethette le végleg.