Berta Sándor
USA - szabadon digitalizálhatja a könyveket a Google
Az írók rendkívül komoly vereséget szenvedtek, a cég törekvése belefér a méltányos használat kereteibe.
Több mint tíz éven át tartott a Google Könyvek ügyében indított per, amelyre most az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága tett pontot, miután elutasította az Authors Guild nevű amerikai írószervezet fellebbezését egy tavaly októberi bírósági ítélettel szemben. A döntés értelmében a Google a jövőben tetszőleges számú könyvet digitalizálhat és tehet kutathatóvá az Amerikai Egyesült Államok területén és ehhez nincs szüksége az írók engedélyére.
Mindez azt jelenti, hogy a társaságnak sikerült elkerülni egy akár több milliárd dolláros kártérítés kifizetését. Roxana Robinson, az Authors Guild elnöke nem véletlenül nevezte a vereséget kolosszálisnak. A Google még 2004-ben indította el a könyvkereső szolgáltatását és 2005 szeptembere óta állt perben a szervezettel. A vita alapja az a kérdés volt, hogy vajon a szolgáltatás legálisnak tekinthető-e vagy sem, azaz hogy a társaság ajánlatát lefedi-e az úgynevezett Fair Use, a méltányos használat, amelyet több követelmény alapján ítélnek meg. Ilyen szempont, hogy a felhasználás kereskedelmi célból történik-e, mekkora mennyiségre vonatkozik, az adott munka tényalapú vagy fiktív, vagy hogy a digitalizálás befolyásolja-e az adott mű értékét vagy sem.
A New York-i kerületi bíróság korábban úgy ítélte meg, hogy a Google szolgáltatása jelentős mértékben közhasznú, ugyanis a művészet és a tudomány erősödését szolgálja, miközben tiszteletben tartja az írók jogait. Az óriáscég - a különböző könyvtárakkal együttműködve - 2013-ig kereken 20 millió kötetet szkennelt be, a szerzők szerint ugyanakkor ebből 4 millió szerzői jogilag védett kiadvány volt. A vállalat mellett szólt az az érv, hogy a szolgáltatásnak köszönhetően olyan könyvek is általánosan elérhetővé váltak, amelyek különben nem vagy kevéssé lehettek volna azok.
A fellebbviteli testületként szolgáló legfelsőbb bíróság teljes mértékben helybenhagyta a korábbi New York-i kerületi bírósági ítéletet. A döntés kimondta, hogy a Google kereskedelmi természete és profitszerzési törekvései önmagukban nem teszik jogossá a Fair Use-elv elutasítását. Az is legális, hogy a konszern a projektben résztvevő könyvtárak számára elérhetővé teszi a beszkennelt kötetek egy-egy teljesen digitális példányát, amivel a könyvkereső szolgáltatás hozzájárul az általános tudás növekedéséhez.
Roxana Robinson csalódott volt az ítélet miatt és azt nyilatkozta, hogy továbbra is meggyőződésük, hogy az érintett szerzőket anyagilag kárpótolni kellene minden olyan esetben, ha a műveiket kereskedelmi célból digitalizálják. Emellett a jövőben kollektív könyvlicencelési konstrukciót akarnak kidolgozni.
Több mint tíz éven át tartott a Google Könyvek ügyében indított per, amelyre most az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága tett pontot, miután elutasította az Authors Guild nevű amerikai írószervezet fellebbezését egy tavaly októberi bírósági ítélettel szemben. A döntés értelmében a Google a jövőben tetszőleges számú könyvet digitalizálhat és tehet kutathatóvá az Amerikai Egyesült Államok területén és ehhez nincs szüksége az írók engedélyére.
Mindez azt jelenti, hogy a társaságnak sikerült elkerülni egy akár több milliárd dolláros kártérítés kifizetését. Roxana Robinson, az Authors Guild elnöke nem véletlenül nevezte a vereséget kolosszálisnak. A Google még 2004-ben indította el a könyvkereső szolgáltatását és 2005 szeptembere óta állt perben a szervezettel. A vita alapja az a kérdés volt, hogy vajon a szolgáltatás legálisnak tekinthető-e vagy sem, azaz hogy a társaság ajánlatát lefedi-e az úgynevezett Fair Use, a méltányos használat, amelyet több követelmény alapján ítélnek meg. Ilyen szempont, hogy a felhasználás kereskedelmi célból történik-e, mekkora mennyiségre vonatkozik, az adott munka tényalapú vagy fiktív, vagy hogy a digitalizálás befolyásolja-e az adott mű értékét vagy sem.
A New York-i kerületi bíróság korábban úgy ítélte meg, hogy a Google szolgáltatása jelentős mértékben közhasznú, ugyanis a művészet és a tudomány erősödését szolgálja, miközben tiszteletben tartja az írók jogait. Az óriáscég - a különböző könyvtárakkal együttműködve - 2013-ig kereken 20 millió kötetet szkennelt be, a szerzők szerint ugyanakkor ebből 4 millió szerzői jogilag védett kiadvány volt. A vállalat mellett szólt az az érv, hogy a szolgáltatásnak köszönhetően olyan könyvek is általánosan elérhetővé váltak, amelyek különben nem vagy kevéssé lehettek volna azok.
A fellebbviteli testületként szolgáló legfelsőbb bíróság teljes mértékben helybenhagyta a korábbi New York-i kerületi bírósági ítéletet. A döntés kimondta, hogy a Google kereskedelmi természete és profitszerzési törekvései önmagukban nem teszik jogossá a Fair Use-elv elutasítását. Az is legális, hogy a konszern a projektben résztvevő könyvtárak számára elérhetővé teszi a beszkennelt kötetek egy-egy teljesen digitális példányát, amivel a könyvkereső szolgáltatás hozzájárul az általános tudás növekedéséhez.
Roxana Robinson csalódott volt az ítélet miatt és azt nyilatkozta, hogy továbbra is meggyőződésük, hogy az érintett szerzőket anyagilag kárpótolni kellene minden olyan esetben, ha a műveiket kereskedelmi célból digitalizálják. Emellett a jövőben kollektív könyvlicencelési konstrukciót akarnak kidolgozni.