5
-
Katalizátor #5 Erre is biztos ki lehet vmit találni.
Vegyük a fordítókat! Ők változtathatnak ezt-azt a könyvön, hogy a kultúrális kölünbségek áthidalhatóak legyenek, ezzel téve kicsit autentikusabbá/élvezhetőbbé azt egy másik nép számára, de a karaketek jellemén, illetve a fő történeti szálon nem változtathatnak.
-
Ender Wiggin #4 Hát az azért gáz lenne, ha a szerző halála után jelennének meg az szerző által híressé tett figurákról szóló szarabbnál szarabb átverések, amivel a pancser szerzők nagyot szakítanak a megvezetetett vevő kontójára. Stig Larson esete beugrik a közelmúltból. Harcolnak a hagyatékon, mert nem volt végrendelet. És közben született egy közepesnél valamivel szarabb könyv a karakterekkel. -
yamato41 #3 Én eleve nem értek egyet a szerzői jog szabályozásával. Butaságnak tartom, hogy a szerző halála után él még szerzői jog, de azt is, hogy adott ideig (pl. 100 évig) él a szerzői jog. Szerintem egyszerűen a szerző személyéhez kellene kapcsolódnia haláláig, utána közkinccsé válik. Így alapból sok kérdés megoldódna.
A szellemi tulajdon birtokosa számára az is hátrányos, hogy a könyvtárak megveszik a könyvet és bárki elolvashatja azt az egyetlen példányt. Vagy ha magánember megveszi és odaadja a barátjának és többen olvassák el azt a könyvet. Akár a használtkönyv-adásvételbe is bele lehetne kötni ilyen alapon.
A könyvpiac ott tart, mint a zenepiac az mp3 előtt. Rá kell jönniük, hogy a gutenbergi modellt meghaladta a technikai fejlődés. A kódexet másoló szerzetesek sem lázadtak fel a könyvnyomtatás ellen. Az e-book kiadás is ugyanazon a gutenbergi modellen alapul, mint a nyomtatott könyv, csak a hordozó más. Ha nem változtatnak az értékesítés modelljén, akkor éhen fognak halni.
Jelenleg a Google a copyrightos könyvekből csak előnézetet ad, nem a teljeset. Én a helyükben a kiadókkal megegyezve vezetném be a Youtube-hoz hasonló modellt. Hirdetésért cserébe teljes tartalom, a hirdetésből pedig a kiadó és szerző kap pénzt. Lehet, hogy ez nem lesz életképes, de a jelenlegi helyzetnél csak jobb lehet.
A törvényi szabályozás tekintetében nem szabad a szerző csököttségére bízni az eredmények közkinccsé válását. -
#2
Ha a digitalizált könyvek forgalmazása, felhasználása után nem kap az író/kiadó juttatást, és ez ráadásul kimutathatóan csökkenti a papír alapú könyv forgalmát, akkor itt már probléma lehet ... ráadásul ahogy tűnik, nem is rendelkezhetnek a szellemi tulajdonosok arról, hogy bekerüljenek e vagy sem. Vmi itt hibádzik.
Az jó dolog, hogy digitálisan szélesebb kör számára elérhető, de ez a szellemi tulajdon birtokosa számára ne legyen hátrányos. -
yamato41 #1 Nagyon helyes döntés. Én a doktori disszertációmat 95%-ban a Google Booksról származó szakirodalom alapján írtam, pedig volt 20 oldalas irodalomjegyzékem. A könyvek fele magyar közgyűjteményben nincs is meg, esélytelen lettem volna megszerezni ezeket. A tudományos eredmények elérhetősége előrébb való, mint a kortárs bestseller "irodalmi" szemetek szerzői.
Megjegyzem a GB bevezethetné a Youtube modelljét copyrightos könyvek esetében is, tehát a megjelenített hirdetések, illetve kattintások után fizethetnének a szerzőknek, kiadóknak.