Berta Sándor
Tovább nőtt a félelem az újabb dotkomlufi miatt
Egyre többet ér az Uber és az Airbnb, Kaliforniában ezt azonban koránt sem tartják jó hírnek.
A Szílicium-völgyben napjainkban 133 úgynevezett unikornis vállalkozást tartanak nyilván, ezek azok a startupok, amelyek legalább egymilliárd dollárt érnek. Jellemző, hogy ezt a szót három évvel ezelőtt még nem is használták, ugyanis nem volt rá szükség, mivel nem létezett a jelenség. 2008 óta egyébként először folyt be a startupokba több pénz a befektetésekből, mint az eladásokból és a tőzsdei megjelenésekből. Az év eleje óta 43 milliárd dollárt fektettek be a startupokba, ez az összeg a 2010-esnél 207 százalékkal nagyobb.
Jelenleg a legértékesebb startupok listáját az Uber vezeti, amely 51 milliárd dollárt ér, a második helyen a Xiaomi (46 milliárd dollár), a harmadikon pedig az Airbnb (26 milliárd dollár) található. A Top 12-ben van még a Palantir (21 milliárd), a Snapchat (17 milliárd dollár), a Flipkart és a Didi Kuaidi (egyaránt 15 milliárd dollár), a SpaceX (12 milliárd dollár), a Pinterest (11 milliárd dollár), valamint az egyaránt 10 milliárd dollárt érő Dropbox, LuFax és WeWork.
Bár minden jel arra mutat, hogy kiváló helyzetben van az Uber és a többi startup, a különböző konferenciákon egyre többször kerül szóba a dotkomlufi kifejezés és az attól, valamint a befektetések elmulasztásával való félelem (FOMO). "Mindenki a nagyon nagy, több milliárd dolláros üzleteket kergeti, csordaszellem van. Aki nem fér fel a vonatra, az úgy érzi, hogy kizárták, nem hívták meg a nagy partira; s nagyon valószínű, hogy a következő partira már csak egy nagyon drága belépőt vásárolhat majd" - foglalta össze véleményét Francois Chadwick, a KPMG Venture Capital Practice képviselője.
Jenny Lee, a GGV Capital számára több százmillió dolláros befektetéseket kezel és számos kínai startupot vitt tőzsdére az Amerikai Egyesült Államokban, ami miatt a Forbes magazin az USA tíz legfontosabb kockázatitőke-befektetője közé sorolta. Szerinte a dotkomlufi akkor fog kipukkanni, ha néhány vezető unikorniscég elrontja a tőzsdei kibocsátását vagy kénytelen lesz a részvényeit a tervezettnél olcsóbban piacra dobni.
A helyzet romlását támasztja alá, hogy 2000-ben még 371 startup jelent meg a Nasdaq rendszerében, 2014-ben már csupán 54, míg 2015 első felében csak 39. Ez is azt jelzi, hogy komoly probléma van. Ráadásul a startupok igyekeznek versenyképes fizetéseket biztosítani, amivel komoly terheket vállalnak magukra.
Marc Andreessen, a Netscape megalkotója rámutatott, hogy a nagy unikorniscégeknek (Uber, Airbnb, Spotify stb.) hiába van nagyon nyereséges üzleti modelljük, de a gyors növekedést valamiből finanszírozniuk kell, ami komoly összegeket emészt fel. Azonban a befektetői pénzek elfogynak egy idő után és a befektetési kedv is csökkenhet, főleg, ha az adott startup például éveken át nem jelenik meg a tőzsdén, tehát nehéz kiszállni is belőle.
Mivel a befektetők napjainkban hatalmas összegekre értékelnek olyan cégeket, amelyek alig vagy egyáltalán nem hoztak még bevételt, így már tavaly decemberben felmerült, hogy jöhet az újabb dotkomlufi, amelynek kipukkanása komolyan megrengetheti a Szilícium-völgyet. A dotkomlufitól való félelem augusztusban és most tovább erősödött.
A Szílicium-völgyben napjainkban 133 úgynevezett unikornis vállalkozást tartanak nyilván, ezek azok a startupok, amelyek legalább egymilliárd dollárt érnek. Jellemző, hogy ezt a szót három évvel ezelőtt még nem is használták, ugyanis nem volt rá szükség, mivel nem létezett a jelenség. 2008 óta egyébként először folyt be a startupokba több pénz a befektetésekből, mint az eladásokból és a tőzsdei megjelenésekből. Az év eleje óta 43 milliárd dollárt fektettek be a startupokba, ez az összeg a 2010-esnél 207 százalékkal nagyobb.
Jelenleg a legértékesebb startupok listáját az Uber vezeti, amely 51 milliárd dollárt ér, a második helyen a Xiaomi (46 milliárd dollár), a harmadikon pedig az Airbnb (26 milliárd dollár) található. A Top 12-ben van még a Palantir (21 milliárd), a Snapchat (17 milliárd dollár), a Flipkart és a Didi Kuaidi (egyaránt 15 milliárd dollár), a SpaceX (12 milliárd dollár), a Pinterest (11 milliárd dollár), valamint az egyaránt 10 milliárd dollárt érő Dropbox, LuFax és WeWork.
Bár minden jel arra mutat, hogy kiváló helyzetben van az Uber és a többi startup, a különböző konferenciákon egyre többször kerül szóba a dotkomlufi kifejezés és az attól, valamint a befektetések elmulasztásával való félelem (FOMO). "Mindenki a nagyon nagy, több milliárd dolláros üzleteket kergeti, csordaszellem van. Aki nem fér fel a vonatra, az úgy érzi, hogy kizárták, nem hívták meg a nagy partira; s nagyon valószínű, hogy a következő partira már csak egy nagyon drága belépőt vásárolhat majd" - foglalta össze véleményét Francois Chadwick, a KPMG Venture Capital Practice képviselője.
Jenny Lee, a GGV Capital számára több százmillió dolláros befektetéseket kezel és számos kínai startupot vitt tőzsdére az Amerikai Egyesült Államokban, ami miatt a Forbes magazin az USA tíz legfontosabb kockázatitőke-befektetője közé sorolta. Szerinte a dotkomlufi akkor fog kipukkanni, ha néhány vezető unikorniscég elrontja a tőzsdei kibocsátását vagy kénytelen lesz a részvényeit a tervezettnél olcsóbban piacra dobni.
A helyzet romlását támasztja alá, hogy 2000-ben még 371 startup jelent meg a Nasdaq rendszerében, 2014-ben már csupán 54, míg 2015 első felében csak 39. Ez is azt jelzi, hogy komoly probléma van. Ráadásul a startupok igyekeznek versenyképes fizetéseket biztosítani, amivel komoly terheket vállalnak magukra.
Marc Andreessen, a Netscape megalkotója rámutatott, hogy a nagy unikorniscégeknek (Uber, Airbnb, Spotify stb.) hiába van nagyon nyereséges üzleti modelljük, de a gyors növekedést valamiből finanszírozniuk kell, ami komoly összegeket emészt fel. Azonban a befektetői pénzek elfogynak egy idő után és a befektetési kedv is csökkenhet, főleg, ha az adott startup például éveken át nem jelenik meg a tőzsdén, tehát nehéz kiszállni is belőle.
Mivel a befektetők napjainkban hatalmas összegekre értékelnek olyan cégeket, amelyek alig vagy egyáltalán nem hoztak még bevételt, így már tavaly decemberben felmerült, hogy jöhet az újabb dotkomlufi, amelynek kipukkanása komolyan megrengetheti a Szilícium-völgyet. A dotkomlufitól való félelem augusztusban és most tovább erősödött.