Berta Sándor
Szinte senki sem akar fizetni az online hírekért
Előbb tekintenek meg az emberek szponzorált anyagokat, mint hogy fizessenek egy szolgáltatás használatáért.
A Reuters Intézet Digital News Report 2015 című jelentése szerint napjainkban a felhasználók általában nem szeretnek fizetni a digitális tartalmakért, és mindez nem csupán egy-egy régióra igaz, hanem globálisan is. 2012-ben és 2013-ban számos sajtóorgánum vezetett be fizetős modellt, ezeknek köszönhetően az eddiginél sokkal többen fizetnek az online tartalmakért. Az emberek többsége ugyanakkor magától nem fizet szívesen, viszont az kiderült, hogy cégek esetében nagyobb a fizetési hajlandóság. A legtöbben Nagy-Britanniában utasítják el ezeket az üzleti modelleket, míg Finnországban csak a megkérdezettek 14 százaléka hajlandó fizetni az őt érdeklő online hírekért.
A felhasználók a legjobban a digitális előfizetéseket fogadják el. Nagy-Britanniában, Japánban, Ausztráliában, Dániában és Finnországban az ebbe a táborba tartozók aránya 70 százalék körül van, míg Németországban 60 százalék. Az egyszeri online ajánlatokra az ír, az olasz és a spanyol felhasználók a legnyitottabbak. Nagy-Britanniában az internetezők átlagosan 4,5 fontot fizetnek a digitális tartalmakért, Spanyolországban 4,5 eurót. A megkérdezettek többsége ugyanakkor egyértelműen azt az álláspontot képviselte, hogy a legszívesebben a jövőben sem fizetne egyetlen centet sem. S mindez független az áraktól.
A digitális reklámokat szintén csak kevesen fogadják el. A felhasználók inkább a mobil készülékeiket alkalmazzák és azokon sokkal nehezebb a hirdetéseket megjeleníteni, ráadásul a reklámblokkolók is egyre népszerűbbek. A lapkiadók ezért kitalálták a "szponzorált tartalmakat", amelyek ellen a reklámblokkolók sem hatásosak. Az emberek több mint egyharmada volt csalódott vagy érezte magát becsapva, amikor kiderült, hogy ilyen anyagot tekintett meg. Ugyanakkor minden második közülük azt mondta, hogy elfogadja a "szponzorált tartalmakat", ha cserébe a hírszolgáltatás ingyenes marad.
A Reuters Intézet Digital News Report 2015 című jelentése szerint napjainkban a felhasználók általában nem szeretnek fizetni a digitális tartalmakért, és mindez nem csupán egy-egy régióra igaz, hanem globálisan is. 2012-ben és 2013-ban számos sajtóorgánum vezetett be fizetős modellt, ezeknek köszönhetően az eddiginél sokkal többen fizetnek az online tartalmakért. Az emberek többsége ugyanakkor magától nem fizet szívesen, viszont az kiderült, hogy cégek esetében nagyobb a fizetési hajlandóság. A legtöbben Nagy-Britanniában utasítják el ezeket az üzleti modelleket, míg Finnországban csak a megkérdezettek 14 százaléka hajlandó fizetni az őt érdeklő online hírekért.
A felhasználók a legjobban a digitális előfizetéseket fogadják el. Nagy-Britanniában, Japánban, Ausztráliában, Dániában és Finnországban az ebbe a táborba tartozók aránya 70 százalék körül van, míg Németországban 60 százalék. Az egyszeri online ajánlatokra az ír, az olasz és a spanyol felhasználók a legnyitottabbak. Nagy-Britanniában az internetezők átlagosan 4,5 fontot fizetnek a digitális tartalmakért, Spanyolországban 4,5 eurót. A megkérdezettek többsége ugyanakkor egyértelműen azt az álláspontot képviselte, hogy a legszívesebben a jövőben sem fizetne egyetlen centet sem. S mindez független az áraktól.
A digitális reklámokat szintén csak kevesen fogadják el. A felhasználók inkább a mobil készülékeiket alkalmazzák és azokon sokkal nehezebb a hirdetéseket megjeleníteni, ráadásul a reklámblokkolók is egyre népszerűbbek. A lapkiadók ezért kitalálták a "szponzorált tartalmakat", amelyek ellen a reklámblokkolók sem hatásosak. Az emberek több mint egyharmada volt csalódott vagy érezte magát becsapva, amikor kiderült, hogy ilyen anyagot tekintett meg. Ugyanakkor minden második közülük azt mondta, hogy elfogadja a "szponzorált tartalmakat", ha cserébe a hírszolgáltatás ingyenes marad.