Magyar üzemeltetési szakértők fejlesztették tovább a cég több nemzetközi katasztrófa helyszínén bevetett hordozható bázisállomását.

A Vodafone 2011-ben készítette el könnyű, mindössze három bőröndnyi helyet foglaló, kevesebb, mint 100 kg súlyú eszközét a katasztrófák sújtotta területek megsegítésére. Bevetették 2012-ben a Fülöp-szigeteken a Bopha tájfunt követően, majd a következő évben Dél-Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is bizonyított. Legutóbb 2013 novemberében, a Fülöp-szigetekre lesújtó Haiyan tájfun pusztítása után nyújtott komoly segítséget a Taclobantól 15 kilométerre délre található Palo térségben. A telepítést és üzemeltetést a Vodafone Magyarország hálózatüzemeltetési szakértői, Pervai Csaba és Tóth Róbert végezték két új-zélandi kolléga közreműködésével. Az állomás 29 napig üzemelt, ez idő alatt 1,4 millió SMS-t küldtek és 443 288 hívást bonyolítottak le a segítségével.


A két magyar fejlesztő fejében a legutóbbi, fülöp-szigeteki bevetés alatt fogalmazódott meg a gondolat, hogy létrehozzák a hordozható bázisállomás könnyebb, olcsóbb, és nagyobb kapacitású változatát. "Ott sok tapasztalatot szereztünk, láttuk, mi az ami kell és mi az ami felesleges, utaztattuk, de nem használtuk. Egy kocsmában - ahová mi vittük a pálinkát és a világítást - mondtuk viccesen a csoportvezetőnknek, hogy 'jó ez a dolog, de mi azért ennél jobbat össze tudunk rakni.' Megmosolygott minket. Miután hazajöttünk, rajzolgattunk, és egyre inkább összeállt, hogy mi kellene ahhoz, hogy legyen egy ilyen berendezésünk. A közvetlen főnökünk csak annyit mondott, hogy írjuk le, ezt megtettük, és utána jött, hogy van rá pénz, csináljuk meg" - mesélte Pervai Csaba.


A prototípus az első papírfecniktől számítva kevesebb, mint fél év alatt készült el odáig, hogy most már a sorozatgyártáshoz szükséges dokumentációt állítják össze. Az Instant Network 3G nevet kapott felszerelés súlya 60 kiló - azaz 40 százalékkal könnyebb - és üzemeltetéséhez az eddigi négyfős személyzet helyett három ember is elegendő. Gyorsabban felállítható (egy óra helyett csak 35-40 percet igényel) és a kapacitását is megnövelték: míg az első modell percenként 40-50 hívást képes bonyolítani, a magyar gyártású, néhány millió forintba kerülő példány akár több száz hívás szimultán kezelésére is alkalmas.


A két bőrönd egyike a karbonszálas tornyot, a másik a rádiófrekvenciás és IT-berendezéseket tartalmazza egy rack szekrényben - utóbbiak kereskedelmi forgalomban kapható Huawei eszközök, melyeket egyébként is használnak a cég hálózatában. Ezeket olyan formában építették össze, hogy kisebbek legyenek 32 kilónál, így bármely repülőjáratra fel lehessen vinni. Működéséhez természetesen kell még áramot biztosítani, hiszen generátort nem lehet repülőn szállítani, de tapasztalataik szerint katasztrófa esetén a víz és az étel biztosítása után a távközlési szolgáltatások következnek a prioritási sorrend élén, megelőzve akár az egészségügyi ellátást is.


A torony hatótávolsága 10 és 40 kilométer közötti, páratartalomtól, domborzattól és a helyi hatóságok által engedélyezett teljesítménytől függően. A helyi GSM hálózatokhoz általában mikrohullámmal tudnak kapcsolódni, de adott esetben szigetszerűen, műholdas összeköttetéssel a magyar Vodafone-hálózat kiterjesztéseként is tud működni.

"Egyik kiképzésünkön egy török kolléga mesélte, hogy volt egy nagy földrengés Törökországban, és ugyan nagyon sok hordozható, autóra szerelhető bázisállomásuk van, de felállításuk után mégsem használta senki. Utána derült ki, hogy lemerültek a telefonok; az is kell, hogy az embereknél feltöltött telefon legyen. Ezért van az egyik doboz hátulján sok csatlakozó, ahova hosszabbítókat dugva biztosítjuk, hogy az emberek feltölthessék készülékeiket. A torony felállítása után ingyenes hívásokat biztosítunk, és saját, általunk vitt telefonokat adunk a mentőerőknek és a különböző kormányzati szerveknek." - mondta Pervai Csaba.


"Az Ericcson a humanitárius világban egész más felé fókuszál. Az ő gyorsreagálású erőik hosszúhullámú digitális rádiókkal működnek, és csak arra fókuszálnak, hogy magán az ENSZ szervezeten belül és a velük együttműködőknek biztosítsanak telekommunikációs lehetőséget. Sem kifelé, sem például újságíróknak nem szolgáltatnak, az egy zárt rendszer, egészen más céllal. A Vodafone pedig a túlélőkre koncentrál, hogy nekik ingyenes beszélgetési lehetőséget adjon." - tette hozzá Pervai Csaba.

A készülék tavaly év végén sikerrel vizsgázott az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által Madagaszkáron szervezett szimulációs katasztrófavédelmi gyakorlaton, és a Vodafone jelenleg tárgyalásokat folytat az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) a gumai próbaüzemről. A nemzetközi Vodafone Csoport már most közel egy tucat készülékre adta le igényét a Vodafone Magyarországnál. A tervek szerint a hazai sorozatgyártás még idén megkezdődik.