Berta Sándor
Hangya méretű rádiós modul a dolgok internetéhez
A miniatűr eszköz egyetlen hátránya a mindössze fél méteres hatótávolság.
A dolgok internete miatt egyre fontosabbá válik az adatok vezeték nélküli átvitele. A különböző szenzorok és készülékek számos olyan információt továbbítanak, amelyek felhasználhatók a lakások vezérléséhez, az egészségügyi elemzésekhez vagy éppen más feladatok elvégzéséhez. A dolgok internete miatt szükség van olyan kis méretű adókra és vevőkre, amelyeknél fontos, hogy minél kevesebbet fogyasszanak. A Berkeley és a Stanford Egyetem munkatársainak sikerült megalkotniuk egy olyan rádiós modult, ami alig nagyobb egy hangyánál. Az új eszköz előnye, hogy olcsón gyártható és önmagát látja el a működéséhez szükséges energiával, ugyanis a beérkező üzenetek segítségével termel áramot.
A hagyományos vevőegységeknél a legnagyobb problémát a nagy méretű antennák kifejlesztése jelenti. Ezek ugyan lehetővé teszik a sok adatcsomag egy időben való továbbítását, de külön kell őket elkészíteni, ráadásul össze is kell őket kötni a modulokkal. Az amerikai kutatók a problémát úgy oldották meg, hogy eltérő frekvenciákat használnak. Az üzenetek fogadása 24 GHz-en, míg elküldése 60 GHz-en történik, így az antennák is kis méretűek lehetnek és a chipbe integrálhatók, ráadásul az egész megoldás keveset fogyaszt. Az egyetlen hátrány a rendkívül rövid hatótávolság, ami csupán alig több mint fél méter. A nagyobb hatótávolság biztosítására ezért több modult kell elhelyezni.
A lehetséges felhasználási területek között vannak az okos eszközök, a kiskereskedelem és a katonaság. A szakemberek jelenleg is együttműködnek az Amerikai Egyesült Államok DARPA ügynökségével, hogy lehetővé váljon a modul más chipekbe való integrálása.
A dolgok internete miatt egyre fontosabbá válik az adatok vezeték nélküli átvitele. A különböző szenzorok és készülékek számos olyan információt továbbítanak, amelyek felhasználhatók a lakások vezérléséhez, az egészségügyi elemzésekhez vagy éppen más feladatok elvégzéséhez. A dolgok internete miatt szükség van olyan kis méretű adókra és vevőkre, amelyeknél fontos, hogy minél kevesebbet fogyasszanak. A Berkeley és a Stanford Egyetem munkatársainak sikerült megalkotniuk egy olyan rádiós modult, ami alig nagyobb egy hangyánál. Az új eszköz előnye, hogy olcsón gyártható és önmagát látja el a működéséhez szükséges energiával, ugyanis a beérkező üzenetek segítségével termel áramot.
A hagyományos vevőegységeknél a legnagyobb problémát a nagy méretű antennák kifejlesztése jelenti. Ezek ugyan lehetővé teszik a sok adatcsomag egy időben való továbbítását, de külön kell őket elkészíteni, ráadásul össze is kell őket kötni a modulokkal. Az amerikai kutatók a problémát úgy oldották meg, hogy eltérő frekvenciákat használnak. Az üzenetek fogadása 24 GHz-en, míg elküldése 60 GHz-en történik, így az antennák is kis méretűek lehetnek és a chipbe integrálhatók, ráadásul az egész megoldás keveset fogyaszt. Az egyetlen hátrány a rendkívül rövid hatótávolság, ami csupán alig több mint fél méter. A nagyobb hatótávolság biztosítására ezért több modult kell elhelyezni.
A lehetséges felhasználási területek között vannak az okos eszközök, a kiskereskedelem és a katonaság. A szakemberek jelenleg is együttműködnek az Amerikai Egyesült Államok DARPA ügynökségével, hogy lehetővé váljon a modul más chipekbe való integrálása.