Berta Sándor
Soha ilyen gyorsan adatot nem továbbítottak vezeték nélkül
A vezetékes távközlési hálózatok kiépítési költségei mind a városi környezetben, mind vidéken meglehetősen magasak, ezért előtérbe kerülnek a vezeték nélküli infrastruktúrák, s egyre fontosabbá válik az adatátviteli sebesség is.
A Nature Photonics szaklapban is publikálták kutatók azt a rekordot, amit sikerült elérni: 237,5 GHz-es frekvencián, - laboratóriumi körülmények között - 20 méter távolságra 100 Gbit/s-os sebességgel tudtak adatokat továbbítani. A vevőkészüléket húsz méteres távolságban helyezték el a laboratóriumban. A tesztre a német oktatási és kutatási minisztérium (BMBF) által támogatott Millilink nevű projekt keretében került sor. Korábban már sikerült elérni a 40 Gbit/s-os sebességet és az 1 kilométeres hatótávolságot a szabadban. A Millilink kutatásaiban a Fraunhofer Társaság egyik intézete és a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) munkatársai vesznek részt. A kutatómunka során a legújabb fotonikus és elektronikus technológiákat ötvözték egymással.
A kábelalapú telekommunikációs hálózatok bővítésénél a fejlesztők nem ritkán természeti-földrajzi akadályokba ütköznek, de infrastrukturális és gazdasági létesítmények is útban lehetnek. A vezetékes hálózatok kiépítése különösen a folyók és a természetvédelem tekintetében jelenthet problémát. A felmerülő, hatalmas költségekkel járó problémák miatt megeshet, hogy gazdaságilag ésszerűtlennek ítélik a hagyományos hálózat szélesítését. Ingmar Kallfass professzor, a program koordinátora elmondta, hogy a technológia különösen vidéken kínálhat olcsó és rugalmas alternatívát a vezetékes hálózatokkal szemben, ez utóbbiak kiépítése ugyanis a falvakban nem kifizetődő. Emellett a városokban is hatékony lehet, hiszen lakáson belül 100 Gbit/s-os sebességgel lehetne továbbítani az adatokat. Mindez azt jelenti, hogy egy Blu-ray lemez vagy öt DVD-lemez tartalmát mindössze kettő másodperc alatt továbbítani lehetne két eszköz között.
A mostani tesztben - a rekordot jelentő jeltovábbító kapacitás elérésére - fotonikai (optikai) módszert alkalmaztak a rádióhullámok létrehozására, az antennáról sugárzott rezgéseket pedig a vevőkészülék néhány négyzetmilliméteres csipjébe beépített, aktív integrált áramkörök rögzítették a fogadóoldalon. "Kutatási programunk elsősorban arra irányul, hogy miként lehetne a szélessávú rádiójelfogókat az üvegszálas optikai rendszerekbe integrálni" - mondta Ingmar Kallfass. Egy szakmai folyóirat idézett egy másik tudóst, Jürg Leutholdot is: ő a fotonikai eszközök felhasználásának nagy előnyét abban látja, hogy az üvegszálas optikai rendszerekből nyert adatokat közvetlenül lehet magas frekvenciájú rádióhullámokká alakítani.
A Nature Photonics szaklapban is publikálták kutatók azt a rekordot, amit sikerült elérni: 237,5 GHz-es frekvencián, - laboratóriumi körülmények között - 20 méter távolságra 100 Gbit/s-os sebességgel tudtak adatokat továbbítani. A vevőkészüléket húsz méteres távolságban helyezték el a laboratóriumban. A tesztre a német oktatási és kutatási minisztérium (BMBF) által támogatott Millilink nevű projekt keretében került sor. Korábban már sikerült elérni a 40 Gbit/s-os sebességet és az 1 kilométeres hatótávolságot a szabadban. A Millilink kutatásaiban a Fraunhofer Társaság egyik intézete és a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) munkatársai vesznek részt. A kutatómunka során a legújabb fotonikus és elektronikus technológiákat ötvözték egymással.
A kábelalapú telekommunikációs hálózatok bővítésénél a fejlesztők nem ritkán természeti-földrajzi akadályokba ütköznek, de infrastrukturális és gazdasági létesítmények is útban lehetnek. A vezetékes hálózatok kiépítése különösen a folyók és a természetvédelem tekintetében jelenthet problémát. A felmerülő, hatalmas költségekkel járó problémák miatt megeshet, hogy gazdaságilag ésszerűtlennek ítélik a hagyományos hálózat szélesítését. Ingmar Kallfass professzor, a program koordinátora elmondta, hogy a technológia különösen vidéken kínálhat olcsó és rugalmas alternatívát a vezetékes hálózatokkal szemben, ez utóbbiak kiépítése ugyanis a falvakban nem kifizetődő. Emellett a városokban is hatékony lehet, hiszen lakáson belül 100 Gbit/s-os sebességgel lehetne továbbítani az adatokat. Mindez azt jelenti, hogy egy Blu-ray lemez vagy öt DVD-lemez tartalmát mindössze kettő másodperc alatt továbbítani lehetne két eszköz között.
A mostani tesztben - a rekordot jelentő jeltovábbító kapacitás elérésére - fotonikai (optikai) módszert alkalmaztak a rádióhullámok létrehozására, az antennáról sugárzott rezgéseket pedig a vevőkészülék néhány négyzetmilliméteres csipjébe beépített, aktív integrált áramkörök rögzítették a fogadóoldalon. "Kutatási programunk elsősorban arra irányul, hogy miként lehetne a szélessávú rádiójelfogókat az üvegszálas optikai rendszerekbe integrálni" - mondta Ingmar Kallfass. Egy szakmai folyóirat idézett egy másik tudóst, Jürg Leutholdot is: ő a fotonikai eszközök felhasználásának nagy előnyét abban látja, hogy az üvegszálas optikai rendszerekből nyert adatokat közvetlenül lehet magas frekvenciájú rádióhullámokká alakítani.