Berta Sándor
Sok mindennel kisérletezik a Microsoft
Cambridge városában van a Microsoft egyik kutatólaboratóriuma, ahol az óriáscég adatvédelmi, gesztusvezérlési és adatelemzési projekteken dolgozik.
"A Microsoft egyfajta immunrendszerének tartjuk magunkat. Szabadon dolgozhatunk, így a cég napi ügyeitől független érdekes kutatási kérdésekkel foglalkozhatunk. Mindez lehetővé teszi a társaság számára, hogy adott esetben megváltoztassa azt irányt, amerre tart. Vannak nálunk például olyan kutatók, akik már évek óta a mobil eszközökkel foglalkoznak" - mesélte Ken Woodberry, a kutatási létesítmény igazgatóhelyettese. A laboratórium működését a Microsoft finanszírozza, a kapott összegek szétosztásáról ugyanakkor a helyi vezetők döntenek. A központnak nincsenek szabadalmi vagy licencdíj-bevételei. Amennyiben egy fejlesztés értékesíthető, akkor a tudás a Microsoft megfelelő részlegeihez kerül. Amennyiben nem használják fel az adott fejlesztést, akkor licencelik és az ebből befolyó bevételeket kapja meg a vállalat.
A kutatások során nem az emberiség nagy problémái kerülnek a középpontba, hanem új IT-alkalmazások megalkotása. A lehetőségek gyakorlatilag határtalanok, legyen szó biológiáról, pedagógiáról vagy éppen ökológiáról. Az egyik csapat például annak a lehetőségét tanulmányozza, hogy miként lehet vadállatokon olyan különböző szenzorokat elhelyezni, amelyek kommunikálni tudnak a felettük átrepülő robotrepülőgépekkel, ezzel könnyebben meg lehetne állapítani a kihalófélben lévő fajok egyedszámát és meg lehetne akadályozni az orvvadászatot is.
Egy másik kutatócsoport eközben az IT-modellek biológiai alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja. Woodberry elmondta, hogy a biológiát információfeldolgozó rendszerként is fel lehet fogni. Egy harmadik csapat a magánszféra és az érzékeny információk jobb védelmét tanulmányozza a ZQL projekt keretében. Mindez elsősorban a biztosítások esetén lehet hasznos. A járműtulajdonosnak elég csak megadnia a GPS-adatokat, amelyekből következtetni lehet vezetési szokásaira, a sebességére és a megtett kilométerekre. A titkosításnak köszönhetően az adatok védettek, egyúttal meggátolják a csalási kísérleteket is.
A Microsoft ezenkívül az ember-gép kommunikáció új módszerein is dolgozik. Nem csak a Kinect gesztusvezérlését finomítják tovább, hanem olyan új rendszereket is létre akarnak hozni, amelyek alkalmasak a vállalati PC-vel való interakcióra. A demonstrációs rendszerekben a különböző gesztusok segítségével az egér vagy a touchpad már most teljesen kiváltható. Ők fejlesztik tovább azt az algoritmust is, amely az Xbox-használóknak ajánl játékokat és filmeket; az algoritmus felismeri az egyes felhasználókat a szokásaik és korábbi választásaik alapján.
A fejlesztések ugyanakkor számos jelenlegi terméket is érintenek, így a témák között szerepel a dokumentumok formázása a Word programban. Az új intelligens algoritmusok kevesebb példa alapján értik meg, hogy a felhasználó pontosan mit akar és a megfelelő változtatásokat a teljes dokumentumon alkalmazzák. Ezáltal egy meglévő szöveg akár táblázatba is áttehető és ehhez elegendő csupán egy példán megmutatni, hogy miként nézzen ki a megjelenítendő végső struktúra. Ezután az algoritmus magától elvégzi a teljes szövegátalakítást.
"A Microsoft egyfajta immunrendszerének tartjuk magunkat. Szabadon dolgozhatunk, így a cég napi ügyeitől független érdekes kutatási kérdésekkel foglalkozhatunk. Mindez lehetővé teszi a társaság számára, hogy adott esetben megváltoztassa azt irányt, amerre tart. Vannak nálunk például olyan kutatók, akik már évek óta a mobil eszközökkel foglalkoznak" - mesélte Ken Woodberry, a kutatási létesítmény igazgatóhelyettese. A laboratórium működését a Microsoft finanszírozza, a kapott összegek szétosztásáról ugyanakkor a helyi vezetők döntenek. A központnak nincsenek szabadalmi vagy licencdíj-bevételei. Amennyiben egy fejlesztés értékesíthető, akkor a tudás a Microsoft megfelelő részlegeihez kerül. Amennyiben nem használják fel az adott fejlesztést, akkor licencelik és az ebből befolyó bevételeket kapja meg a vállalat.
A kutatások során nem az emberiség nagy problémái kerülnek a középpontba, hanem új IT-alkalmazások megalkotása. A lehetőségek gyakorlatilag határtalanok, legyen szó biológiáról, pedagógiáról vagy éppen ökológiáról. Az egyik csapat például annak a lehetőségét tanulmányozza, hogy miként lehet vadállatokon olyan különböző szenzorokat elhelyezni, amelyek kommunikálni tudnak a felettük átrepülő robotrepülőgépekkel, ezzel könnyebben meg lehetne állapítani a kihalófélben lévő fajok egyedszámát és meg lehetne akadályozni az orvvadászatot is.
Egy másik kutatócsoport eközben az IT-modellek biológiai alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja. Woodberry elmondta, hogy a biológiát információfeldolgozó rendszerként is fel lehet fogni. Egy harmadik csapat a magánszféra és az érzékeny információk jobb védelmét tanulmányozza a ZQL projekt keretében. Mindez elsősorban a biztosítások esetén lehet hasznos. A járműtulajdonosnak elég csak megadnia a GPS-adatokat, amelyekből következtetni lehet vezetési szokásaira, a sebességére és a megtett kilométerekre. A titkosításnak köszönhetően az adatok védettek, egyúttal meggátolják a csalási kísérleteket is.
A Microsoft ezenkívül az ember-gép kommunikáció új módszerein is dolgozik. Nem csak a Kinect gesztusvezérlését finomítják tovább, hanem olyan új rendszereket is létre akarnak hozni, amelyek alkalmasak a vállalati PC-vel való interakcióra. A demonstrációs rendszerekben a különböző gesztusok segítségével az egér vagy a touchpad már most teljesen kiváltható. Ők fejlesztik tovább azt az algoritmust is, amely az Xbox-használóknak ajánl játékokat és filmeket; az algoritmus felismeri az egyes felhasználókat a szokásaik és korábbi választásaik alapján.
A fejlesztések ugyanakkor számos jelenlegi terméket is érintenek, így a témák között szerepel a dokumentumok formázása a Word programban. Az új intelligens algoritmusok kevesebb példa alapján értik meg, hogy a felhasználó pontosan mit akar és a megfelelő változtatásokat a teljes dokumentumon alkalmazzák. Ezáltal egy meglévő szöveg akár táblázatba is áttehető és ehhez elegendő csupán egy példán megmutatni, hogy miként nézzen ki a megjelenítendő végső struktúra. Ezután az algoritmus magától elvégzi a teljes szövegátalakítást.