Berta Sándor
Szoftverrel vizsgálják az alagutak biztonságát
Az elmúlt években számos esetben történt alagúttűz, amelyek sok áldozatot követeltek és nagy anyagi kárt okoztak. Szakértők többek között ezért is vizsgálják az alagutak biztonságát.
A Bécsi Műszaki Egyetem vezetésével szakemberek olyan szimulátor kifejlesztésén dolgoznak, amellyel megállapítható, hogy mennyire biztonságos például tűzvédelmi szempontból egy adott alagút. Az elmúlt évek esetei rámutattak arra, hogy nagy tüzeknél károsodhat az alagutak infrastruktúrája.
"Egyes alagutakban akár a belső részek kétharmada robbanásszerűen eltűnhet. Ami megmarad a betonelemekből, azok is a hőtől súlyosan károsodtak. Emiatt gyakran el kell robbantani ezeket a darabokat. Így az alagutak akár be is omolhatnak. A betondarabok elrobbantása ennek következménye" - jelentette ki Matthias Zeiml, a Bécsi Műszaki Egyetem Anyag- és Struktúramechanikai Intézetének munkatársa. A szakember Roman Lackner müncheni kollégájával közösen vezeti a Magas hőmérsékleteknél a betonban bekövetkező folyamatokat nevű, immár három éve tartó FWF projektet.
A kérdést kutatja Ulrich Schneider, az Osztrák Cementipar Kutatóintézetének szakértője és a Magasépítési és Technológiai Intézet professzora. "Amennyiben a betonban csupán néhány milliméteres hajszálvékonyságú vezetékek megjelennek, az anyag felmelegedése esetén ezekből szabályos csatornák jöhetnek létre, amelyeken keresztül a vízgőz eltávozhat. Ezek a vezetékek akár később is beépíthetők a betonba" - mondta Matthias Zeiml. A vizsgálatok tapasztalatait a kutatók felhasználják majd az osztrák közlekedési, innovációs és technológiai minisztérium által támogatott KIRAS-programban is.
A projektben többek között a Bécsi Műszaki Egyetem kutatóintézetei, az ÖBB, az ASFiNAG, valamint mérnökirodák és kutatólaboratóriumok vesznek részt. A cél egy olyan módszer kidolgozása, amely az alagutak struktúrájára ható folyamatokat elemzi és jelzi előre. "Szeretnénk, ha ezek a mérések pontosabbak és valósághűek lennének" - szögezte le végül Matthias Zeiml.
A Bécsi Műszaki Egyetem vezetésével szakemberek olyan szimulátor kifejlesztésén dolgoznak, amellyel megállapítható, hogy mennyire biztonságos például tűzvédelmi szempontból egy adott alagút. Az elmúlt évek esetei rámutattak arra, hogy nagy tüzeknél károsodhat az alagutak infrastruktúrája.
"Egyes alagutakban akár a belső részek kétharmada robbanásszerűen eltűnhet. Ami megmarad a betonelemekből, azok is a hőtől súlyosan károsodtak. Emiatt gyakran el kell robbantani ezeket a darabokat. Így az alagutak akár be is omolhatnak. A betondarabok elrobbantása ennek következménye" - jelentette ki Matthias Zeiml, a Bécsi Műszaki Egyetem Anyag- és Struktúramechanikai Intézetének munkatársa. A szakember Roman Lackner müncheni kollégájával közösen vezeti a Magas hőmérsékleteknél a betonban bekövetkező folyamatokat nevű, immár három éve tartó FWF projektet.
A kérdést kutatja Ulrich Schneider, az Osztrák Cementipar Kutatóintézetének szakértője és a Magasépítési és Technológiai Intézet professzora. "Amennyiben a betonban csupán néhány milliméteres hajszálvékonyságú vezetékek megjelennek, az anyag felmelegedése esetén ezekből szabályos csatornák jöhetnek létre, amelyeken keresztül a vízgőz eltávozhat. Ezek a vezetékek akár később is beépíthetők a betonba" - mondta Matthias Zeiml. A vizsgálatok tapasztalatait a kutatók felhasználják majd az osztrák közlekedési, innovációs és technológiai minisztérium által támogatott KIRAS-programban is.
A projektben többek között a Bécsi Műszaki Egyetem kutatóintézetei, az ÖBB, az ASFiNAG, valamint mérnökirodák és kutatólaboratóriumok vesznek részt. A cél egy olyan módszer kidolgozása, amely az alagutak struktúrájára ható folyamatokat elemzi és jelzi előre. "Szeretnénk, ha ezek a mérések pontosabbak és valósághűek lennének" - szögezte le végül Matthias Zeiml.