SG.hu

Bemutatta első elektromos autóját a Xiaomi

A kínai okostelefon-gyártó Xiaomi lerántotta a leplet első elektromos járművéről, és azonnal bejelentette, hogy a világ öt legnagyobb autógyártója közé kíván kerülni.

A szedánt SU7-nek nevezték el - az SU a Speed Ultra rövidítése. A modellt Lei Jun vezérigazgató azzal vezette fel, hogy "szuper elektromos motor" technológiával rendelkezik, amely jobban gyorsul, mint a Tesla és a Porsche elektromos járművei. Az autót csak néhány hónap múlva kezdik el majd árusítani, és nem egy jó időszakban: a kínai autópiac - a világ legnagyobbja - a kereslet lassulásával küzd, ami vérre menő árháborút szított. Ez nem akadályozta meg a Xiaomi vezérigazgatóját, Lei Jun-t abban, hogy nagy ambíciókat vázoljon fel. "A következő 15-20 évben keményen dolgozva a világ 5 legnagyobb autógyártója közé fogunk kerülni, és arra törekszünk, hogy Kína teljes autóiparát felemeljük" - mondta a bemutatón. A tervek között szerepel, hogy "a Porschéhoz és a Teslához hasonló álomautót" építsünk - tette hozzá.

"Autót gyártani nem olyan nehéz" - mondta Lei a közönségnek. "Ha autót akarsz építeni, kell 300 vagy 400 ember és kicsit több, mint egymilliárd dollár. Ha találsz egy megfelelő referenciaautót, csak fordított mérnöki munkát kell végezned, és meg tudod csinálni" - mondta Lei, majd elismerte, hogy "jó autót építeni még mindig nagyon-nagyon nehéz". A vállalat erőfeszítéseit olyan tervezők és mérnökök felvétele segítette, mint Tianyuan Li és James Qui, akik olyan autókkal büszkélkedhetnek, mint a BMW iX és a Mercedes-Benz Vision EQXX. A vállalat az ellentmondásos Chris Bangle-t alkalmazza formatervezési tanácsadóként, ő a BMW Group formatervezési vezetője volt.


A Xiaomi a CATL-től veszi az akkumulátorokat, de a motorok állítólag saját tervezésűek. Az SU7 kétféle konfigurációban készül majd, az egyik hátsókerék-hajtású hajtáslánccal, a másik pedig kétmotoros, összkerékhajtású elrendezéssel. A hátsókerék-hajtású autó 400 V-os, 73,7 kWh-s akkumulátorcsomagot használ, és a kínai kormány tesztciklusával mérve 668 km hatótávolsággal rendelkezik. A 295 lóerő (220 kW) és 400 Nm teljesítményű változat 5,3 másodperc alatt éri el a 100 km/órás sebességet. Az AWD SU7 egy 101 kWh-s akkumulátorral érkezik, amely 800 V feszültségen üzemel - ez sokkal gyorsabb töltést tesz lehetővé. 800 km-es hatótávolsággal bír majd - szintén a kínai tesztciklus alapján, nem az EPA szerint. A kétmotoros SU7 sokkal nagyobb teljesítményt és nyomatékot kínál, 663 lóerőt (495 kW) 838 Nm mellett, ami elegendő a 3 másodperc alatti 0-100-hoz. Összehasonlításképpen: a Tesla Model S hatótávolsága kb. 650 km. Az árakat még nem jelentették be. Lei szerint az ár "valóban egy kicsit magas lesz, de olyan, amit mindenki indokoltnak fog tartani".

Az SU7 várhatóan a cég népszerű telefonjaival és más elektronikai eszközeivel közös operációs rendszere miatt is vonzó lesz a vásárlók számára. Vezetői zökkenőmentes hozzáférést kapnak a vállalat meglévő mobilalkalmazás-portfóliójához. "A Xiaomi egy jól bejáratott szórakoztatóelektronikai márka, több százmillió "Mi-rajongóval", vagyis az okoseszközök ökoszisztémájának tagjaival" - mondta Bill Russo, a sanghaji székhelyű Automobility tanácsadó cég vezérigazgatója. "Mint ilyen, az autók okoseszközzé átalakulásával jó lehetőségük van az áttörésre." Kínában az eddigi egyik leghidegebb december van, így a tél miatt aggódó fogyasztókra is gondoltak. Lei elmondta, hogy a jármű alacsony hőmérsékleten is képes a gyorstöltésre, és olyan fejlett technológiával van felszerelve, amely lehetővé teszi, hogy az akadályokat akár hóesésben is felismerje. Egy tetőre szerelt lidarral érkezik, és a bemutató nézői olyan klipeket láthattak, amelyekben az SU7-es önállóan vezet és parkol. "A Xiaomi autóinak autonóm vezetési képességei az iparág élvonalába tartoznak" - mondta Lei.


Kína ötödik legnagyobb okostelefon-gyártója leginkább arról ismert, hogy rengeteg inspirációt merít az Apple-től, azonban a cég a mobilok iránti stagnáló kereslet miatt az alaptevékenységén túli bevételi forrásokat keres, és ezért tevékenységét az elektromos meghajtású járművek felé igyekszik diverzifikálni. Ezt a tervüket előszor 2021-ben tették közzé. Nem egyedüliek ebben, az autógyártókkal együttműködve fejleszt elektromos járműveket a Huawei távközlési óriás és a keresőjéről ismert Baidu is. A Xiaomi ígéretet tett arra, hogy egy évtized alatt 10 milliárd dollárt fektet be a szektorba, és egyike azon kevés új szereplőnek a kínai piacon, akik megkapták a túlkínálat miatt vonakodó hatóságok jóváhagyását.

A Xiaomi persze valójában nem maga építi az autókat, a Sonyhoz (amely a Hondával kötött szerződést) és a Fiskerhez (amely a Magna-t bízta meg) hasonlóan ezeket az autókat is szerződés alapján építik: a járműveket az állami tulajdonú BAIC Group fogja gyártani az évi 200 000 jármű előállítására képes pekingi gyárában. A rendkívül zsúfolt kínai piacon a legnagyobb versenytársa valószínűleg a Szegeden építkező BYD lesz, amely a Zheshang Securities harmadik negyedéves adatai szerint egyharmados részesedéssel rendelkezik, míg a Tesla 9%-kal.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Macropus Rufus #20
    mondjuk 12 és fél millió évvel a légkör átlaghőmérséklete jóval magasabb volt a mostaninál, ami egyben azt is jelenti, hogy volt ahol simán 40 fok felett volt a hőmérséklet. És láss csodát az élet zajlott tovább. Voltak fajok amik kihaltak ez miatt és helyettük jött más. Ez ilyen. Az ember azért van besz@rva mert esetleg ő is kipusztulhat és ez már nem olyan vicces. Ezért meg próbál mindent megtenni annak érdekében, hogy ezt meggátolja. A gond az, hogy ezek a klímaváltozások az ember nélkül is bekövetkeznének. Lehet picit később de megkövetkeznének. Szóval egy természetes folyamatot akar meggátolni, aminek lehet a következményei súlyosabbak lesznek mind ha hagyta volna a békiben az egészet.
    Az ember szereti az állandóságot. Pedig a Föld klímája nem állandó, csak a változás emberi léptékkel nem felfogható. Egy példa: 1000 évvel ezelőtt nem volt ipari forradalom se semmi olyan ami növelné komolyabban a Co2 szintet a légkörben. Akkor Grönland nem volt jég alatt és az északi átjáró is nyitva volt. Aztán az elmúlt 1000 évben volt egy lehűlés ami miatt minden lefagyott és most jön a kiolvadás. Viking települések kerülnek elő Grönlandon a jég alól, ami azt jelenti, hogy 1000 éve ott nem volt jég. 1000 éves ciklusnak van most vége. 1000 év az hány emberöltő? Elmondom ~33 emberöltő. És ez egy rövid ciklus, mert a globális klímaváltozás, amit most élünk át a az uccsó nagy jégkorszaknál kezdődik. Lehet mi picit rásegítettünk, de ha mi nem tesszük akkor is bekövetkezik a folyamat. Az ha nő a Co2 meg csak a növényeknek lesz jó meg a Fitoplanktonoknak ugye a levegő oxigéntartalmának 99%-ért felelősek. Tény mi most a f@sz rossz oldalára kerültünk, de akkor is ide kerültünk volna, ha semmit nem teszünk. A melegedés akkor is végbe ment volna. És mi ugyan úgy nem tudnánk alkamazkodni hozzá mint most. Mert evolúciós szempontból gyors lesz a folyamat.
  • Macropus Rufus #19
    az ugye meg van, hogy nem zongorákkal kezdte... Tehát inkább úgy a jó, hogy mit szólsz a motor márkájú versenyzongorához?
  • inkvisitor1978 #18
    Amit nem veszel figyelembe, hogy a magas CO2 szinthez alacsonyabb napteljesítmény társult. A nap folyamatosan növeli a leadott mennyiséget. Márpedig az energiaegyensúlyunk nagyon szűk tartományban működik.
    Amennyiben a felszíni hőmérséklet eléri a 40°C környékén, a felszíni kőzetek elkezdik nagyobb mértékben lekörni a CO2-t. Valahogy így fog kipusztulni az élet is aföldön, amikor a napteljesítmény elég magas szintet ér el. A légkörből kifogy a CO2, a növények kipusztulnak (Előbb a C3, majd a C4 ciklussal dolgozók), aztán minden megy a Mars útján.
    Persze ez csak olyan 4-500 millió év múlva következik be.
    Utoljára szerkesztette: inkvisitor1978, 2024.02.07. 07:19:11
  • inkvisitor1978 #17
    A versenyzongora márkájú motorkerékpár jobb? (Yamaha)
  • Ender Wiggin #16
    A kínai elektromos autók igen nagy számban gyulladtak ki 2023-ban.
  • NEXUS6 #15
    Így van. A növekedési görbe exponenciális 1750 280ppm, 1930 300ppm, 1990 350ppm, jelenleg kb 430ppm.
  • t_robert #14
    Azért ezt az 50%-os széndioxid szint nővekedést az iparosodás kora elötti értékhez képest számolják. Vagyis ezt azért 250-300 év alatt hoztuk össze. Bár a növekedés nagy részét valóban az utóbbi 50 évben hoztuk össze.
  • NEXUS6 #13
    Ezekkel nagyjából egyetértek. Két dolgot tennék hozzá kiegészítésként.

    Az utóbbi pár évtizedben mióta gyak másfélszeresére nőtt a CO2 szint (300 ppm -> 450ppm) a növények jelentős részénél, beleértve a mezőgazdasági haszonnövényeket is, a levélzet felület/biomassza/termény nagysága nagyságrendileg 10-14%-kal növekedett. Enélkül a hatás nélkül a Föld szegényebb országaiban jelentős éhinséggel lehetne számolni. Ennek összegzett hatása az un. global greening, amivel a klímahisztérikusok is, mint pozitív hatással valamilyen szinten foglalkoznak. Azonban az ennek folyományaként megjelenő, a termékeny területek netto növekedésének már nem nagyon szentelnek figyelmet, erre nincs megbízható adat. Pedig a csapadék mennyiség és a CO2 szint globális növekedése nem csak önmagában teszi kedvezővé átlagban a növények számára a létfeltételeket, hanem a magasabb CO2 szint miatt a légcsrenyílások bezáródásával a párologtatás/transpiráció relative mérséklésével a növények szárazságtűrőbbé is alakulnak, mindezek kumulatív hatásaként pedig a műholdas távérzékelésnek is megfelelően a sivatagok általános visszaszorulását tapasztalhatjuk. Amivel szemben a ménsztrím médiában totálisan ellentétes trendekről van szó! Vagyis konkrétan meghazudtolják a konkrét észleléseket, tapasztalatokat, méréseket.

    Másrészt érdekes tény az is, hogy a lent linkelt cikkek valamelyikében is belintelt Vostok jégmagok adatait mutató, elsősorban hőmérsékleti diagramok elemzése szerint a hosszú 50-100 ezer éves eljegesedési időszakokat korábban csak 1-2 ezer éves, tüskeszerűen kiemelkedő felmelegedési időszakok, interglaciálisok szakítottak meg az elmúlt 500 ezer év során. A mostani több mint 12 ezer éve fenneálló meleg időszak önmagában egyedülálló. Az, hogy létezik emberi civilizáció egyáltalán önmagának ennek a jelenleg még megmagyarázhatatlan ténynek köszönhető, tekintve, hogy a klímafüggők is csak az utóbbi 250 év emberi környezeti hatását tartják mérvadónak globálisan a klíma szempontjából, tehát ezt nem mi teremtettük meg magunknak. Legalábbis, ha csak és kizárólag a CO2 kibocsájtást tekintjük a klíma szempontjából releváns környezetátalakító tevékenységet.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2024.01.02. 10:00:12
  • manypet #12
    "Szerintem meg a statikus eromubol vezeteken taplalt jarmu a legjobb"
    Na ja, ebben van nagy igazság. Érdemes lenne kicsit fejleszteni ebben az irányban is, mert nagyon nem hülyeség.

    "Attol meg a legkevesbe rossz nem lesz jo valasztas."
    Ebben is egyetértünk.

    "Ez mondjuk pont nem igy van. Lassan visszaterunk a dinok idejeben tapasztalhato szinthez"
    Ettől bizony nagyon messze vagyunk.
    Az Al Gore-féle grafion, amit beraktál már akkor is hamis volt, mikor még nem kozmetikázták szénné a zöldkomcsik a sok beégésük után. Hiszen ha megnézed jobban a grafikont, pláne a mögötte lévő adatokat, akkor egyből látni rajta, hogy nem a CO2 emelkedik először, hanem a hőmérséklet. Azaz nem a CO2 váltja ki a felmelegedést, mint ahogy a grafikon első ránézésre sugallja, hanem a felmelegedés váltja ki a CO2 emelkedést. Tehát valóban van összefüggés a kettő között, csak éppen fordítva. A felmelegedő hőmérsékletnél a tengervíz hőmérséklete is idővel emelkedik, és a melegebb tengervíz nem tud annyi CO2t megkötni. Ez okozza a CO2 emelkedés nagy részét. Tehát már ez a grafikon is elég cáfolni a klímarettegést, amit a baloldal tol.
    Viszont visszatérve az eredeti kérdésre, a dínók idejében (ami eléggé tág fogalom egyébként) a mostani 10-20Xosa volt a légköri CO2. Erről egy egyébként erősen klímahisztiző oldal forrását adnám meg, ami végigveszi egy TXT fájlban az aktuális CO2 szinteket:
    ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/paleo/climate_forcing/trace_gases/phanerozoic_co2.txt
    A másik csak egy kép, de a forrásmegjelölés a bal felső sarokban látható:
    https://qph.fs.quoracdn.net/main-qimg-8950d23b99ca9e9c63939b18037a230c.webp
    Illetve egy tanulmány az utóbbi 2,7milliárd év CO2 szintjeiről, ami szintén mutatja, hogy folyamatosan csökken:
    https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.aay4644

    "Azota ez a szenmennyiseg a fold alatt volt"
    Amiről megfeledkezel, hogy a korábbi magas CO2 szint nem csak szén-, kőolaj- és földgáz formájában került a föld alá. Hanem sokkal nagyobb mértékben a cianobaktériumok és egyes algák hatására a korábbi CO2 szint jó része mészkővé vált. És a mészkő mennyisége sokszorosan múlja felül a fosszilis készleteket. Gondoljunk csak arra, hogy a hegységek jó része fullra ebből van, nem beszélve a tengerfenék több száz méter vastag mészkőmennyiségéről. Ez mind CO2 volt korlábban, amihez képest a fosszilis anyagok mennyisége annyira csekély, hogy nagyjából elhanyagolható. És ezek a cianobaktériumok ma is dolgoznak lelkesen. Ma is fogyasztják a CO2t és alakítják át mészkővé. Ha ez a folyamat nem fordult volna meg az utóbbi 100 évben, hanem tovább csökkent volna, akkor csak idő kérdése, hogy a földi élet elpusztuljon CO2 hiánya miatt. CO2 nélkül nincs élet, mert az élő sejtek közvetetten vagy közvetve a fotoszintézisből nyerik a saját építőanyagukat. Vagy ők maguk fotoszintetizálnak, vagy pedig olyan élőlényt fogyasztanak, amelyik fotoszintetizál. Szerves vegyület a Földön nemigen jön létre CO2 nélkül. És ha ez lecsökken, akkor maga az élet pusztul ki a Földön. mi most nem ártunk a Földnek, hanem éppen megmentjük azt a kipusztulástól. Persze nem most jött volna még el a végzet. De ha az ember nem jut el a fejlődés ezen fokára, akkor a földi élet elfogyasztja a CO2 mennyiséget, és onnantól reszeltek mindenkinek. A mai alacsonyabb bioszféra-szint is az alacsony CO2nek köszönhető. Lásd a korábbi időszakok óriási megafaunáit. A 30-50 méteres páfrányok, a dínók, a mamutok és egyéb óriási állatok nem létezhettek volna nagy mennyiségű CO2 nélkül.

    "de az emberisegnek es ugy altalaban az emlosoknek nem tesz jot"
    Az emlősökre semmilyen érdemi hatással nincs a megnövekedett CO2 szint. Majd ha eléri a mai 10Xesét, akkor számít valamit, de addig nem igazán komoly. Éltünk már jóval magasabb szint mellett is. Viszont a mai növények nem a mai alacsony CO2 szintben fejlődtek ki, hanem a korábbi 2-3X magasabb szintben. Így nekik éppen a magasabb, nagyjából az 1000-1500 ppm körüli szint lenne jó, nem pedig a mai 400, pláne nem az 1800as évek közepi 260. Lásd egy egyszerű videós példán:
    https://www.youtube.com/watch?v=jODIYw_5A40

    Egyébként ezt nyilván nem laikusként fogom mondani, mert úgy eléggé nehezen igazolható. De a valóság az, hogy az ezzel foglakozó tudósok többsége a balosok híresztelésével ellentétben éppen cáfolja, vagy legalábbis erősen kételkedik abban, hogy valóban a CO2 okozná a felmelegedést.
    https://clintel.org/wp-content/uploads/2023/08/WCD-version-081423.pdf
    https://principia-scientific.org/scientists-find-man-made-climate-change-doesnt-exist-in-practice/
    https://clintel.nl/brief-clintel-aan-vn-baas-guterres/
    https://americanpolicy.org/2002/03/29/the-heidelberg-appeal/
    Egy Nobel-díjas tudós eléggé jól elmagyarázza ezt:
    https://www.youtube.com/watch?v=TCy_UOjEir0
    De még egy erre fejlesztett MI is azt mondta, hogy nem mi okozzuk a felmelegedést (mondjuk ezt gyorsan át lehet programozni :-) ):
    https://www.origo.hu/gazdasag/20170828-mesterseges-intelligencia-klimavaltozas-felmelegedes.html
    Ellenben az ENSZ meg a többi balos által hangoztatott 97%nyi "tudós" egyetértése igencsak megdőlt már párszor:
    https://climatechangedispatch.com/97-articles-refuting-the-97-consensus/

    Egy igen jó és viszonylag tömör összefoglaló a témában:
    http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2019/06/Kl%C3%ADma-r%C3%B6geszme5.pdf

    "Az europai atomellenesseg"
    Az atomellenesség csak egy hiszti, ami még a 80as évekből meg azelőttről szól. Anno a nyugat, főleg Nyugat-Európa rájött, hogy az eléggé kis mértékű fosszilis készleteit az atomenergia tudja pótolni. És el is kezdték építeni az atomerőműveket, lásd a franciák építéseit. Viszont az oroszoknak nem tetszett, hogy az európai kőolaj- és földgázfüggésük megszűnőben van, ezért a zöldkomcsikat ráuszította Európára. És elkezdtek agitálni az atomerőművek ellen. És ezek a szervezetek azóta is megvannak, max. más néven. Kiegészült náluk a CO2 rinyálással, de az atomellenes lobbit nem felejtették el, még ha már nem is azért fizetik őket. Csak megmaradt nekik, mert nem tolják annyira már, mint korlábban.
    Utoljára szerkesztette: manypet, 2023.12.31. 21:43:20
  • paragic #11
    "Ha kina kepes lesz meglepni a szen-atom atallast"

    Nagyon el vagy tévedve. Kína sokkal jobban nyomatja a megújulókat, mint az atomot. Csak úgy mondanám, hogy napból és szélből is több energiát termel - külön-külün - mint atomból. Ráadásul ezek gyorsabban is növekednek.