Berta Sándor
Emberekként gondolkodhatnak majd az autonóm autók
Kiküszöbölhetők az önállóan közlekedő gépkocsik bizonyos hiányosságai.
Az Örebroi Egyetem tudósai le akarják csökkenteni az autonóm járművek közlekedése jelentette kockázatokat. A szakemberek ehhez a mesterséges intelligenciát használják. Mehul Bhatt professzor kijelentette, hogy módszerük segítségével az önállóan közlekedő autók megtanulják, hogy a világot úgy értsék, ahogy az emberek. Ezáltal az autonóm gépkocsik hozzájutnak ahhoz a képességhez, hogy előrelássanak bizonyos dolgokat, például számítsanak arra, hogy egy útjukba került kerékpáros később újra felbukkanhat.
Bhatt és németországi, illetve indiai kollégái megállapították, hogy a korszerű neurális tanulás és az emberi értelem ötvözése ki tudja küszöbölni az önállóan közlekedő járművek néhány hiányosságát. Az eddig alkalmazott mesterséges intelligencia technikákkal, például a gépi tanulással ez nem lehetséges. A professzor hozzátette, hogy a módszerük segítségével az autonóm autók megérthetnek egy folyamatot, akkor is, ha például az adott közlekedési résztvevőt, mondjuk egy kerékpárost a különböző akadályok miatt nem lát a rendszer.
Bhatt és a doktorandusza, Vasiliki Kondyli vizsgálják azt is, hogy viselkednek az emberek a közlekedés során. Ehhez a tesztszemélyeknek virtuális gépkocsikkal kell virtuális világokban haladniuk és különböző helyzetekkel találkoznak. Az így szerzett tapasztalatokat arra használják fel, hogy egy emberközpontú mesterséges intelligenciát fejlesszenek ki az önállóan közlekedő járművek számára és az a rendszer az emberi tapasztalatoknak megfelelő szinten fog dolgozni.
A Leedsi Egyetem munkatársai októberben egy olyan döntési modellt alkottak meg, amely biztonságosabbá teheti az utcákat. A szakemberek azt szerették volna elérni, hogy az autonóm autók gyalogosbarátabbak legyenek, ezért úgy döntöttek, hogy megtanítják az önállóan közlekedő gépkocsiknak azt, hogy a járókelők miként hoznak döntéseket például arról, hogy átmenjenek egy közeledő jármű előtt vagy sem. A kutatók egyike, Gustav Markkula ehhez neurológiai elméleteket alkalmazott annak megállapítására, hogy miként hoz döntéseket az emberi agy.
Az Örebroi Egyetem tudósai le akarják csökkenteni az autonóm járművek közlekedése jelentette kockázatokat. A szakemberek ehhez a mesterséges intelligenciát használják. Mehul Bhatt professzor kijelentette, hogy módszerük segítségével az önállóan közlekedő autók megtanulják, hogy a világot úgy értsék, ahogy az emberek. Ezáltal az autonóm gépkocsik hozzájutnak ahhoz a képességhez, hogy előrelássanak bizonyos dolgokat, például számítsanak arra, hogy egy útjukba került kerékpáros később újra felbukkanhat.
Bhatt és németországi, illetve indiai kollégái megállapították, hogy a korszerű neurális tanulás és az emberi értelem ötvözése ki tudja küszöbölni az önállóan közlekedő járművek néhány hiányosságát. Az eddig alkalmazott mesterséges intelligencia technikákkal, például a gépi tanulással ez nem lehetséges. A professzor hozzátette, hogy a módszerük segítségével az autonóm autók megérthetnek egy folyamatot, akkor is, ha például az adott közlekedési résztvevőt, mondjuk egy kerékpárost a különböző akadályok miatt nem lát a rendszer.
Bhatt és a doktorandusza, Vasiliki Kondyli vizsgálják azt is, hogy viselkednek az emberek a közlekedés során. Ehhez a tesztszemélyeknek virtuális gépkocsikkal kell virtuális világokban haladniuk és különböző helyzetekkel találkoznak. Az így szerzett tapasztalatokat arra használják fel, hogy egy emberközpontú mesterséges intelligenciát fejlesszenek ki az önállóan közlekedő járművek számára és az a rendszer az emberi tapasztalatoknak megfelelő szinten fog dolgozni.
A Leedsi Egyetem munkatársai októberben egy olyan döntési modellt alkottak meg, amely biztonságosabbá teheti az utcákat. A szakemberek azt szerették volna elérni, hogy az autonóm autók gyalogosbarátabbak legyenek, ezért úgy döntöttek, hogy megtanítják az önállóan közlekedő gépkocsiknak azt, hogy a járókelők miként hoznak döntéseket például arról, hogy átmenjenek egy közeledő jármű előtt vagy sem. A kutatók egyike, Gustav Markkula ehhez neurológiai elméleteket alkalmazott annak megállapítására, hogy miként hoz döntéseket az emberi agy.