Konvojokban haladhatnak az elektromos buszok

Münchenben elektronikus módon kapcsolnák össze a járműveket. Az elektromos meghajtású, autonóm buszok biztonságosabbá és hatékonyabbá tehetik a személyszállítást.

A TEMPUS projekt keretében a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) kutatói München városával és az EBUSCO járműgyártóval közösen olyan automatikus és elektromos buszrendszert fejlesztenek ki, amelyet az Isar partján lévő metropoliszban állíthatnak majd forgalomba. A tervek alapján a járművek konvojban fognak haladni és "elektronikus vonóhorog" segítségével lesznek összekötve, ezáltal könnyen megoszthatják egymás között az utasforgalmat, továbbá szétválhatnak és újra összekapcsolódhatnak.

A csuklós buszok túl sok energiát emésztenek fel és nem lehet őket elég rugalmasan alkalmazni ahhoz, hogy reagálni lehessen az erősen növekvő utasszámra. A megoldást ezért a konvojban való haladás jelentheti, amelynél annyi jármű állítható be az adott járatra, amennyire az aktuális helyzetben szükség van. Eric Sax professzor, a KIT Információfeldolgozás-technikai Intézetének vezetője kiemelte, hogy a konvojban haladásnál a legelső buszban ül sofőr, a többi jármű pedig automatikusan követni tudja az elsőt. Dr. Svenja Reiss, a Müncheni Közművek (SWM) munkatársa hozzátette, hogy így a buszok működtetését optimálisan a forgalom nagyságához igazíthatják.

Münchenben az a cél, hogy hosszú távon minden busz elektromos meghajtású legyen. Ez egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a közösségi személyszállítást. Jelenleg még a koncepciók kialakítása zajlik. A KIT, az SWM és az EBUSCO a jövő év közepéig fejleszti ki az első prototípust, amelyet azután a bajor főváros északi részén fognak tesztelni. Sax közölte, hogy az új járművek várhatóan az évtized közepétől kerülhetnek forgalomba. A TEMPUS projektet a német szövetségi közlekedési és digitális infrastruktúrákért felelős minisztérium 12 millió euróval támogatja. München és Bajorország a bajor főváros északi részén tesztterületet működtetnek az automatizált és hálózatba kötött kipróbálására.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #1
    Az alap feltetelezes hibas. Egy vono uzemmodu csuklos troli pontosan annyival igenyel tobb energiat, amennyivel nagyobb a sajat es a szallitott utasok tomege, viszont sokkal olcsobb mint ket szolo jarmuvet epiteni. Sokat javit az is, ha a hatso tengely a csuklohoz kototten passzivan kormanyzott, igy a jarmu fordulokore sem lesz nagyobb mint egy szolo egyseg eseten. Ugyanilyen modon lehet akar duplacsuklos jarmuveket is kesziteni. Svajcban ez utobbira eleg sok napjainkban is hasznalt pelda van.

    Az elektronikus konvojban haladas helyett alkalmazhatnanak "intelligens" vonorudakat, amilyen a csuklositas elott a magyar potkocsis buszokon es trolikon is volt, azaz a vonorud kormanyozza a potkocsi vagy csatolt uzemmod eseten a hatso troli elso tengelyet. Egy elektromos es legfek csatlassal kiegeszitve tokeletes konvolyban haladni kepes szerelvenyt lehetne kesziteni, barmifele digitalis elektronika es radios kommunikacio nelkul, kb. az 1920-as evek technologiai szintjen is.

    Persze ha a jarmuvek teljesen autonomok, tehat az elol haladoban sincs sofor es valojaban csak az ut egy reszen jarnak konvojban, de utanna mindegyik megy a sajat utvonalan, akkor ertheto mit akarnak, de akkor a forgalom osszes tobbi resztvevojet is kezelniuk kell. Raadasul ha minden jarmu automata lenne, akkor ez a konvojban haladas minden azonos iranyba halado jarmu eseten kialakulna.