Berta Sándor
A moduláris gyártás az autóipar jövője
A területen a jövőben két eljárás lehet a meghatározó.
A PwC Strategy&, valamint a Fraunhofer Társaság Optronikai, Rendszertechnikai és Képkiértékelési Intézete (IOSB) a tanulmányában azt írta, hogy a gépkocsigyártásban a jövőben a hagyományos eljárások helyét a moduláris, rugalmas folyamatok vehetik át. Az utóbbiak közé tartoznak a nagy mértékben automatizált Plug-and-Play üzemek és a Flex Champions modell, amelynek a segítségével egyénre szabott járművek készülhetnek a magánszemélyek számára. Az ágazatnak a következő években komoly kihívásokkal kell szembenéznie, elsősorban azzal, hogy az elektromos autók iránti kereslet 2027-ig 466 százalékkal fog nőni. Ezért is kell a gyártóknak új, rugalmas modellekkel reagálniuk az új helyzetre.
Axel Borowski, a PwC Strategy partnere elmondta, hogy az automatizált szállítási rendszerekkel összekötött moduláris munkaállomások lehetővé teszik, hogy az egyes gyártósorokon rugalmasan meg lehessen határozni a készített modelleket és azok gyártási mennyiségét. A mostani időszakban ez egy döntő előny lehet. E munkaállomások az adott feladatokhoz igazíthatók és biztosítják a rugalmas eljárások alkalmazását egy önszervező vezérlőrendszer alapján. A fókuszban az egyes alkatrészek készítésének valós idejű követése, valamint az olyan helyi beágyazott rendszerek és eljárások állnak, amelyek gépi tanulás segítségével tudják magukat optimalizálni.
A Flex Champions modellnél erőteljesen a robothardverekre, illetve a megfelelő vezérlő- és kommunikációs szoftverekre építenek. E rendszerek alkalmazásakor ugyanakkor gondosan meg kell vizsgálni azt, hogy a hagyományos gyártás a keletkező többletmunkák miatt könnyen akadályokkal szembesülhet. Az egyre nagyobb típusválaszték és az egyes modellek egyre rövidebb termékciklusai miatt a jelenlegi gyártási lánc fokozatosan eléri a határait. Azért, hogy a gyártók a jövőben is versenyképesek legyenek, intelligens módon hálózatba kötött, önszervező gyártórendszerekre kell összpontosítaniuk, amelyek megnövelt rugalmasságot és hatékonyságot biztosítanak. A mesterséges intelligencia által működtetett eljárások nem csupán a gyártásban lehetnek hasznosak és észszerűek, hanem a teljes infrastruktúrában is.
A PwC Strategy&, valamint a Fraunhofer Társaság Optronikai, Rendszertechnikai és Képkiértékelési Intézete (IOSB) a tanulmányában azt írta, hogy a gépkocsigyártásban a jövőben a hagyományos eljárások helyét a moduláris, rugalmas folyamatok vehetik át. Az utóbbiak közé tartoznak a nagy mértékben automatizált Plug-and-Play üzemek és a Flex Champions modell, amelynek a segítségével egyénre szabott járművek készülhetnek a magánszemélyek számára. Az ágazatnak a következő években komoly kihívásokkal kell szembenéznie, elsősorban azzal, hogy az elektromos autók iránti kereslet 2027-ig 466 százalékkal fog nőni. Ezért is kell a gyártóknak új, rugalmas modellekkel reagálniuk az új helyzetre.
Axel Borowski, a PwC Strategy partnere elmondta, hogy az automatizált szállítási rendszerekkel összekötött moduláris munkaállomások lehetővé teszik, hogy az egyes gyártósorokon rugalmasan meg lehessen határozni a készített modelleket és azok gyártási mennyiségét. A mostani időszakban ez egy döntő előny lehet. E munkaállomások az adott feladatokhoz igazíthatók és biztosítják a rugalmas eljárások alkalmazását egy önszervező vezérlőrendszer alapján. A fókuszban az egyes alkatrészek készítésének valós idejű követése, valamint az olyan helyi beágyazott rendszerek és eljárások állnak, amelyek gépi tanulás segítségével tudják magukat optimalizálni.
A Flex Champions modellnél erőteljesen a robothardverekre, illetve a megfelelő vezérlő- és kommunikációs szoftverekre építenek. E rendszerek alkalmazásakor ugyanakkor gondosan meg kell vizsgálni azt, hogy a hagyományos gyártás a keletkező többletmunkák miatt könnyen akadályokkal szembesülhet. Az egyre nagyobb típusválaszték és az egyes modellek egyre rövidebb termékciklusai miatt a jelenlegi gyártási lánc fokozatosan eléri a határait. Azért, hogy a gyártók a jövőben is versenyképesek legyenek, intelligens módon hálózatba kötött, önszervező gyártórendszerekre kell összpontosítaniuk, amelyek megnövelt rugalmasságot és hatékonyságot biztosítanak. A mesterséges intelligencia által működtetett eljárások nem csupán a gyártásban lehetnek hasznosak és észszerűek, hanem a teljes infrastruktúrában is.