Berta Sándor
Komoly megtakarításokat eredményezhetnek a robotautók
Svájci tudósok úgy számoltak, hogy az önállóan közlekedő gépkocsik komoly költségcsökkentést eredményezhetnek.
A St. Gallen-i Egyetem munkatársai szerint az autonóm járművek elterjedése miatt csökkenhet az üzemanyag- és áramfogyasztás, valamint a balesetek száma. Az embereknek több idejük is lesz, hiszen az eddig vezetésre használt időt más dolgokra fordíthatják. Az elérhető megtakarítás akár több ezermilliárd euró is lehet évente.
Andreas Herrmann, az intézmény kutatója kijelentette, hogy az üzemanyag- vagy az áramfogyasztás 30 százalékkal, a balesetek száma 90 százalékkal mérséklődhet. Herrmann rámutatott, hogy az autonóm vezetés rendkívüli mértékben megváltoztatja majd a mindennapi életünket és drámai mértékben lecsökkenthetők lesznek a társadalmi költségek. Világszerte 1,2 milliárd autó közlekedik az utakon, mindegyik nagyjából naponta 1 órán át vesz részt a forgalomban. A városi forgalom egyharmadát a parkolóhely keresése teszi ki. A hálózatba kötött, önállóan közlekedő gépkocsiknak ugyanakkor nem kell majd parkolóhelyet keresniük, szorosabban parkolhatnak egymás mellett és az eddiginél kisebb távolságban követhetik egymást.
A közlekedési balesetekben évente 1,2 millió ember hal meg, az ok többnyire emberi hiba. Napjainkban az autósok körülbelül 400 milliárd órát töltenek vezetéssel, ez az idő jórészt felszabadulna. Amennyiben csak óránként 10 euróval számolunk, akkor évente 4000 milliárd eurót lehetne megtakarítani. Ráadásul, amíg ma körülbelül 40 eurócentbe kerül egy kilométer autóút megtétele, addig egy robottaxi esetében csak 3 eurócentbe, míg ha a szolgáltató egy reklámszponzorral is együttműködne akkor adott esetben akár semennyibe.
Mindehhez az autógyártóknak fokozatosan szoftvercégekké kell átalakulniuk, hogy eredményesebben vehessék fel a harcot a nagy IT-óriásokkal. Herrmann úgy vélte, hogy az Audi, a BMW, a Mercedes, a Volvo és a kínai gyártók jó pozícióban vannak, de a Renault és a Fiat nem.
Peter Fuss, az Ernst & Young (EY) képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szoftverfrissítések önmagukban nem lesznek elegendők, ugyanis - a PC-khez és az okostelefonokhoz hasonlóan - a hardverek elavulhatnak. Egyre összetettebbek lesznek a rendszerek, s egyre nagyobbak a keletkező és továbbított adatmennyiségek, ezek pedig előbb vagy utóbb térdre kényszerítik a hardvereket. Éppen ezért nem szabadna korlátozni a gépkocsik lehetőségeit.
Herrmann szerint komolyan szembe kell nézni viszont azzal, hogy az önállóan közlekedő járművek lehetnek a hackertámadások célpontjai. A másik problémát az jelentheti, hogy amíg az Amerikai Egyesült Államokban és Ázsiában már hamarosan közlekedhetnek az autonóm autók, addig Európában még szükség van megfelelő törvényi háttérre és közös szabványokra, amelyek lehetővé teszik a gépkocsik egymás közötti, valamint a környezettel és az infrastruktúrával való kommunikációját.
A St. Gallen-i Egyetem munkatársai szerint az autonóm járművek elterjedése miatt csökkenhet az üzemanyag- és áramfogyasztás, valamint a balesetek száma. Az embereknek több idejük is lesz, hiszen az eddig vezetésre használt időt más dolgokra fordíthatják. Az elérhető megtakarítás akár több ezermilliárd euró is lehet évente.
Andreas Herrmann, az intézmény kutatója kijelentette, hogy az üzemanyag- vagy az áramfogyasztás 30 százalékkal, a balesetek száma 90 százalékkal mérséklődhet. Herrmann rámutatott, hogy az autonóm vezetés rendkívüli mértékben megváltoztatja majd a mindennapi életünket és drámai mértékben lecsökkenthetők lesznek a társadalmi költségek. Világszerte 1,2 milliárd autó közlekedik az utakon, mindegyik nagyjából naponta 1 órán át vesz részt a forgalomban. A városi forgalom egyharmadát a parkolóhely keresése teszi ki. A hálózatba kötött, önállóan közlekedő gépkocsiknak ugyanakkor nem kell majd parkolóhelyet keresniük, szorosabban parkolhatnak egymás mellett és az eddiginél kisebb távolságban követhetik egymást.
A közlekedési balesetekben évente 1,2 millió ember hal meg, az ok többnyire emberi hiba. Napjainkban az autósok körülbelül 400 milliárd órát töltenek vezetéssel, ez az idő jórészt felszabadulna. Amennyiben csak óránként 10 euróval számolunk, akkor évente 4000 milliárd eurót lehetne megtakarítani. Ráadásul, amíg ma körülbelül 40 eurócentbe kerül egy kilométer autóút megtétele, addig egy robottaxi esetében csak 3 eurócentbe, míg ha a szolgáltató egy reklámszponzorral is együttműködne akkor adott esetben akár semennyibe.
Mindehhez az autógyártóknak fokozatosan szoftvercégekké kell átalakulniuk, hogy eredményesebben vehessék fel a harcot a nagy IT-óriásokkal. Herrmann úgy vélte, hogy az Audi, a BMW, a Mercedes, a Volvo és a kínai gyártók jó pozícióban vannak, de a Renault és a Fiat nem.
Peter Fuss, az Ernst & Young (EY) képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szoftverfrissítések önmagukban nem lesznek elegendők, ugyanis - a PC-khez és az okostelefonokhoz hasonlóan - a hardverek elavulhatnak. Egyre összetettebbek lesznek a rendszerek, s egyre nagyobbak a keletkező és továbbított adatmennyiségek, ezek pedig előbb vagy utóbb térdre kényszerítik a hardvereket. Éppen ezért nem szabadna korlátozni a gépkocsik lehetőségeit.
Herrmann szerint komolyan szembe kell nézni viszont azzal, hogy az önállóan közlekedő járművek lehetnek a hackertámadások célpontjai. A másik problémát az jelentheti, hogy amíg az Amerikai Egyesült Államokban és Ázsiában már hamarosan közlekedhetnek az autonóm autók, addig Európában még szükség van megfelelő törvényi háttérre és közös szabványokra, amelyek lehetővé teszik a gépkocsik egymás közötti, valamint a környezettel és az infrastruktúrával való kommunikációját.