Berta Sándor
A részben automatizált vezetés rosszabb lehet, mint a mostani helyzet
Amennyiben az autók teljesen önállóan közlekednek, akkor ez jelentősen csökkentheti a balesetek számát. A részben önálló közlekedés viszont jelenthet kockázatot.
A héten zajlik Németországban az 56. Közlekedési Nap, mely nevével ellentétben egy három napos konferenciasorozat, és a legfőbb téma természetesen az automatizált vezetés. Az országban 2016-ban több mint 2,5 millió közlekedési balesetet történt, a tragikus halálesetek mellett az okozott kár is jelentős, 34 milliárd euró volt. Széles körben hangoztatott nézetek szerint az önállóan közlekedő gépkocsik előnye, hogy a gépek sosem fáradnak el, az emberek gyorsabban reagálhatnak és egyszerre több tárgyat is szemmel tarthatnak. Mindez pedig együttesen növelheti a közlekedésbiztonságot. Azonban Siegfried Brockmann balesetkutató szerint rövid távon nem szabad túl nagy reményeket táplálni a technológia iránt, ugyanis addig, amíg a közúti járművek valóban teljesen automatikusan közlekedhetnek, még sok idő telik majd el. A részben automatizált autók, amelyeket még a sofőröknek kell felügyelniük, előbb fognak megjelenni, ugyanakkor nagyobb kockázatokat is hordoznak majd.
Brockmann további problémákra is rámutatott. Úgy vélte, hogy a sofőrök nem képesek arra, hogy ha szükséges, akár egyetlen másodperc alatt visszavegyék az irányítást a fedélzeti rendszertől. A részben automatizált rendszerek viszont hajlamosak arra, hogy problémás helyzetekben leálljanak vagy összezavarodjanak, például havazás esetén. A jelenlegi szabályozás kimondja, hogy ilyen esetekben a vezetőknek 4 másodpercen belül át kell venniük a teljes irányítást. Az ő tanulmányaik viszont azt mutatták ki, hogy erre legalább 12 másodpercre van szükség. Ez az időkülönbség pedig megnöveli a balesetek kockázatát.
Az ADAC autóklub kiemelte, hogy egyelőre nincs szabályozva az, hogy egy magas fokúan vagy teljesen automatizált gépkocsi esetében mit tehetnek és mit nem a vezetők és az utasok, például használhatják-e a táblagépüket vagy az okostelefonjukat, olvashatnak-e újságot vagy akár aludhatnak is. Markus Schäpe közlekedésjogász kiemelte, hogy az embereknek jogbiztonságra van szükségük.
További gond lehet, hogy az önállóan közlekedő járművek csak akkor csökkenthetik a baleseti kockázatokat, ha hibátlanul működnek. A jelenlegi technikának azonban ehhez még fejlődnie kell. Ameddig az ipar nem képes arra, hogy megfelelően hosszú időt biztosítson az irányítás átvételére, addig ezeket az autókat csak profi tesztsofőrök vezethetik. Szintén téma a konferencián, hogy ki feleljen a balesetekért. Az ADAC számára egyértelmű, hogy a kötelező felelősségbiztosításoknak a jövőben ki kell terjedniük az önállóan közlekedő gépkocsikra is. Amennyiben egy balesetet egy automatikus vezetési funkció okozott, akkor a gyártó biztosítótársaságának kell felelősséget vállalnia.
Mindenesetre az biztos, hogy megfelelő jogi kereteket kell teremteni már most, annak ellenére, hogy az automatizált közlekedés még a jövő zenéje. A Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége szerint a gyártók felelőssége a legnagyobb és csak nekik van befolyásuk a termékeik biztonságára. A Német Biztosítók Szövetségének (GDV) egyik szóvivője viszont közölte, hogy nem látják szükségesnek a komoly beavatkozást és nem az a lényeg, hogy ki okozta a balesetet, a biztosítás szempontjából ugyanis nem az a legfontosabb dolog.
A héten zajlik Németországban az 56. Közlekedési Nap, mely nevével ellentétben egy három napos konferenciasorozat, és a legfőbb téma természetesen az automatizált vezetés. Az országban 2016-ban több mint 2,5 millió közlekedési balesetet történt, a tragikus halálesetek mellett az okozott kár is jelentős, 34 milliárd euró volt. Széles körben hangoztatott nézetek szerint az önállóan közlekedő gépkocsik előnye, hogy a gépek sosem fáradnak el, az emberek gyorsabban reagálhatnak és egyszerre több tárgyat is szemmel tarthatnak. Mindez pedig együttesen növelheti a közlekedésbiztonságot. Azonban Siegfried Brockmann balesetkutató szerint rövid távon nem szabad túl nagy reményeket táplálni a technológia iránt, ugyanis addig, amíg a közúti járművek valóban teljesen automatikusan közlekedhetnek, még sok idő telik majd el. A részben automatizált autók, amelyeket még a sofőröknek kell felügyelniük, előbb fognak megjelenni, ugyanakkor nagyobb kockázatokat is hordoznak majd.
Brockmann további problémákra is rámutatott. Úgy vélte, hogy a sofőrök nem képesek arra, hogy ha szükséges, akár egyetlen másodperc alatt visszavegyék az irányítást a fedélzeti rendszertől. A részben automatizált rendszerek viszont hajlamosak arra, hogy problémás helyzetekben leálljanak vagy összezavarodjanak, például havazás esetén. A jelenlegi szabályozás kimondja, hogy ilyen esetekben a vezetőknek 4 másodpercen belül át kell venniük a teljes irányítást. Az ő tanulmányaik viszont azt mutatták ki, hogy erre legalább 12 másodpercre van szükség. Ez az időkülönbség pedig megnöveli a balesetek kockázatát.
Az ADAC autóklub kiemelte, hogy egyelőre nincs szabályozva az, hogy egy magas fokúan vagy teljesen automatizált gépkocsi esetében mit tehetnek és mit nem a vezetők és az utasok, például használhatják-e a táblagépüket vagy az okostelefonjukat, olvashatnak-e újságot vagy akár aludhatnak is. Markus Schäpe közlekedésjogász kiemelte, hogy az embereknek jogbiztonságra van szükségük.
További gond lehet, hogy az önállóan közlekedő járművek csak akkor csökkenthetik a baleseti kockázatokat, ha hibátlanul működnek. A jelenlegi technikának azonban ehhez még fejlődnie kell. Ameddig az ipar nem képes arra, hogy megfelelően hosszú időt biztosítson az irányítás átvételére, addig ezeket az autókat csak profi tesztsofőrök vezethetik. Szintén téma a konferencián, hogy ki feleljen a balesetekért. Az ADAC számára egyértelmű, hogy a kötelező felelősségbiztosításoknak a jövőben ki kell terjedniük az önállóan közlekedő gépkocsikra is. Amennyiben egy balesetet egy automatikus vezetési funkció okozott, akkor a gyártó biztosítótársaságának kell felelősséget vállalnia.
Mindenesetre az biztos, hogy megfelelő jogi kereteket kell teremteni már most, annak ellenére, hogy az automatizált közlekedés még a jövő zenéje. A Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége szerint a gyártók felelőssége a legnagyobb és csak nekik van befolyásuk a termékeik biztonságára. A Német Biztosítók Szövetségének (GDV) egyik szóvivője viszont közölte, hogy nem látják szükségesnek a komoly beavatkozást és nem az a lényeg, hogy ki okozta a balesetet, a biztosítás szempontjából ugyanis nem az a legfontosabb dolog.
