Berta Sándor

Gyakran avatkoztak be az Uber robotautóinak sofőrjei

A közösségi utazásmegosztó jelenleg 43 önállóan közlekedő gépkocsit tesztel.

A Re/Code cikke alapján a robotjárművekben lévő sofőröknek átlagosan 1,3 kilométerenként kellett valamilyen okból beavatkozniuk. Az újság birtokába került az Uber belső jelentése és annak alapján összegezte a tapasztalatokat. Március 1. és 8. között az Uber 43 robotautói összesen 32 757 kilométert tettek meg. Az emberi sofőröknek átlagosan 1,27 kilométerenként kellett átvenniük az irányítást. Előírás, hogy minden tesztelt önállóan közlekedő gépkocsiban jelen kell lennie emberi vezetőnek is, akinek vészhelyzet esetén közbe kell avatkoznia és át kell vennie az irányítást a jármű felett.

Az egyes esetekkel kapcsolatos konkrét okokat ugyanakkor a dokumentum nem sorolta fel. Azt viszont tudni lehet, hogy beavatkozásra kerül sor például akkor, ha egy robotautó elhagyja a kijelölt sávot, ha a rossz időjárás befolyásolja a szenzorok teljesítményét vagy ha az a veszély fenyeget, hogy egy kanyarban a gépkocsi átsodródhat egy másik sávba. Az idő előtti előzési manőverek, a nem szándékos beavatkozások és a cél elérésekor jellemző kormányvezérlés-átadások ugyanakkor nem kerültek bele a statisztikába.

A jelentésben külön rész foglalkozott a kritikus beavatkozásokkal. Ezek olyan helyzetek voltak, amikor a vezetőnek be kellett avatkoznia azért, hogy elkerülje egy másik járművel vagy személlyel való ütközést, illetve az 5000 dolláros vagy nagyobb kár okozását. Az ilyen esetekre általában 321 kilométerenként került sor; ez pedig komoly javulás, korábban ugyanis átlagosan 183 kilométerenként, februárban pedig 80 kilométereként voltak ilyen esetek. A Re/Code szerint ezek a különbségek elsősorban annak voltak köszönhetők, hogy a robotautók új területeken közlekedtek. Minél többször járt egy robotgépkocsi egy bizonyos útvonalon vagy környéken, annál inkább megtanulja a viszonyokat és annál jobban képes balesetmentesen haladni.

A statisztikában szerepeltek még a rossz tapasztalatok is. Ez utóbbiak azt jelezték, hogy mennyi kilométert kellett átlagosan megtenniük a robotjárműveknek addig, amíg sor került egy hirtelen mozdulatra, erős fékezésre vagy más manőverre. Ilyen dolgokra a leggyakrabban az arizonai Scottsdale Roadon került sor - gyakorlatilag minden kilométeren volt ilyen esemény.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • duke #5
    Amikor megjelentek a gozmozdonyok, attol feltek az emberek, hogy a nagy sebesegtol, majd el kezd verezni az oruk, es elvereznek a vonaton.
    Kb ennyire megalapozottak az onvezeto autokkal szembeni ellenervek.
    A robotjarmuvekkel, par eve kezdtek kiserletezni, kell meg 5 ev mire elkeszulnek, ennyi.
  • NEXUS6 #4
    Az egyik fölborult, aztán le is állították az egészet.
  • CsZ #3
    A tények.
    Makacs dolgok.
  • NEXUS6 #2
    Ahogy emléxem a gúgli kocsijainál is hasonló nagyságrendű beavatkozás volt szükséges ahhoz, hogy minimális baleseti statisztikát produkáljanak. Az utóbbit igen, az előbbit kevésbé propagálták.

    Az autókba épített MI kb egy tarisznyarák intelligenciájával rendelkezik (bár inkább annyival sem), persze a feladatra specializálták ezért pl a párzás, meg ilyen funkciók kevésbé jellemzőek rá, nem rabolják az erőforrásokat.
    De miért gondoljuk, hogy egy tarisznyarák megtanítható arra, hogy végigmenjen egy nagyvároson, lehetőeleg a kijelölt úttesten, a kresz betartásával, bármilyen napszakban és időjárási körülmények között?
  • zola2000 #1
    "robotjárművekben lévő sofőröknek átlagosan 1,3 kilométerenként kellett valamilyen okból"

    biztos hogy véletlenül nem egy hagyományos autót indítottak be? egy átlagos úton kb 1 kilóméterenként van kanyar.

    (vagy elírás? )