Berta Sándor
Tervezett avulás miatt vizsgálódnak a környezetvédők
Alighanem a felhasználók jelentős részével megtörtént már, hogy a garanciaidő lejártát követően néhány héttel romlott el az addig hibátlanul működő terméke. Az eszközök ráadásul nem vagy csak nagyon drágán javíthatók.
"Számos avulás van: tervezett, pszichológiai és műszaki. Tény azonban, hogy a termékek idő előtti elromlása, függetlenül attól, hogy minek köszönhetően következik be, negatívan hat az erőforrások felhasználására"- jelentette ki Jochen Flasbarth, a német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) elnöke. Az UBA azt akarja megvizsgálni, hogy egy terméknek mennyi ideig kell működőképesnek lennie, emellett azt is kiderítenék, hogy az idő előtti elromláshoz mennyire van köze a gyártónak, illetve - beépített dolgokkal - hozzájárult-e szándékosan az avuláshoz. Szintén szempont a javíthatóság hiánya, például az elektronikai eszközöket gyakran ragasztják, emiatt nehezen szerelhetők, illetve az akkumulátorok nem cserélhetők ki. A szakemberek 2015-ig akarják vizsgálni a különböző készülékeket.
A vizsgálatok során fényt derítenének arra, hogy az elmúlt évtizedekben miként változott az eszközök élettartama, s ebben milyen szerepet játszottak a gyártók döntései (pl. a szoftveres frissítés elmaradása), illetve a felhasználói szokások (a dizájn divatossága). Összegyűjtik a szerviztapasztalatokat is, hogy jobban ellenőrizhető legyen a termékek élettartama. Az eljárások alapján az UBA olyan javaslatokat akar kidolgozni, amelyekkel biztosítható lenne a termékek hosszabb használata.
Az Atlas Multimedia berlini szervizcég egyik munkatársa tavaly azt nyilatkozta, hogy a drága és nagy képátlójú LCD-, illetve plazmatelevíziók alig 3-4 év alatt tönkremennek. "Napi öt óra használat mellett 3-4 évig működnek. Amennyiben még intenzívebben használják őket, akkor az élettartamuk még rövidebb. Mindez független a márkától, mindegy, hogy a Toshiba, a Sony, a Samsung vagy a Philips készülékéről van-e szó. Mindegyiket úgy építették meg, hogy gyorsan elromoljanak" - mondta a szakember.
Wolfgang Heckl biofizikus 2004 óta a müncheni Deutsche Museum igazgatója. A szakemberben májusban úgy vélte: szemléletváltásra van szükség, a termékek folyamatos lecserélése helyett előtérbe kell kerülnie a megjavításuknak. Szerinte a gyártók mellett azok a felhasználók ugyanúgy hibásak a jelenlegi helyzetért, akik évente új mobilt vesznek csak azért, hogy mindig a legmenőbbet birtokolják. Az ipar azt gyártja, amire az embereknek szükségük van, a vásárlási magatartásunkkal pedig hozzájárulunk annak meghatározásához, hogy mi a helyes. Szerinte amennyiben egy tartósabb, javítható készülékre van igény, akkor az ipar azt fogja elkészíteni.
"Számos avulás van: tervezett, pszichológiai és műszaki. Tény azonban, hogy a termékek idő előtti elromlása, függetlenül attól, hogy minek köszönhetően következik be, negatívan hat az erőforrások felhasználására"- jelentette ki Jochen Flasbarth, a német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) elnöke. Az UBA azt akarja megvizsgálni, hogy egy terméknek mennyi ideig kell működőképesnek lennie, emellett azt is kiderítenék, hogy az idő előtti elromláshoz mennyire van köze a gyártónak, illetve - beépített dolgokkal - hozzájárult-e szándékosan az avuláshoz. Szintén szempont a javíthatóság hiánya, például az elektronikai eszközöket gyakran ragasztják, emiatt nehezen szerelhetők, illetve az akkumulátorok nem cserélhetők ki. A szakemberek 2015-ig akarják vizsgálni a különböző készülékeket.
A vizsgálatok során fényt derítenének arra, hogy az elmúlt évtizedekben miként változott az eszközök élettartama, s ebben milyen szerepet játszottak a gyártók döntései (pl. a szoftveres frissítés elmaradása), illetve a felhasználói szokások (a dizájn divatossága). Összegyűjtik a szerviztapasztalatokat is, hogy jobban ellenőrizhető legyen a termékek élettartama. Az eljárások alapján az UBA olyan javaslatokat akar kidolgozni, amelyekkel biztosítható lenne a termékek hosszabb használata.
Az Atlas Multimedia berlini szervizcég egyik munkatársa tavaly azt nyilatkozta, hogy a drága és nagy képátlójú LCD-, illetve plazmatelevíziók alig 3-4 év alatt tönkremennek. "Napi öt óra használat mellett 3-4 évig működnek. Amennyiben még intenzívebben használják őket, akkor az élettartamuk még rövidebb. Mindez független a márkától, mindegy, hogy a Toshiba, a Sony, a Samsung vagy a Philips készülékéről van-e szó. Mindegyiket úgy építették meg, hogy gyorsan elromoljanak" - mondta a szakember.
Wolfgang Heckl biofizikus 2004 óta a müncheni Deutsche Museum igazgatója. A szakemberben májusban úgy vélte: szemléletváltásra van szükség, a termékek folyamatos lecserélése helyett előtérbe kell kerülnie a megjavításuknak. Szerinte a gyártók mellett azok a felhasználók ugyanúgy hibásak a jelenlegi helyzetért, akik évente új mobilt vesznek csak azért, hogy mindig a legmenőbbet birtokolják. Az ipar azt gyártja, amire az embereknek szükségük van, a vásárlási magatartásunkkal pedig hozzájárulunk annak meghatározásához, hogy mi a helyes. Szerinte amennyiben egy tartósabb, javítható készülékre van igény, akkor az ipar azt fogja elkészíteni.