Berta Sándor
Előre várható volt Kaszparov veresége a Deep Blue ellen
1997. májusában először győzte le egy számítógépes program a regnáló sakkvilágbajnokot. A Gari Kaszparov kontra Deep Blue párbaj még több mint másfél évtized távlatából is foglalkoztatja a kutatókat.
A nem mindennapi megmérettetés 1997. május 11-én ért véget és az IBM Deep Blue számítógépének végső sikerét hozta. Frank Kirchner, a Német Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont (DFKI) igazgatója szerint az eredmény egyáltalán nem volt meglepő, sőt, Kaszparov vereségét előre látni lehetett és egyúttal azt jelentette, hogy a mesterséges intelligencia elérte a következő fejlődési szintjét.
A párbajra Kaszparov mellett számos nagymester készítette fel a gépet. Elmondható, hogy az azóta eltelt másfél évtizedben a számítógépek teljesítménye tovább nőtt, azonban a mai szuperszámítógépeket is fel kellene készíteni egy ilyen viadalra. "A sakk stratégiai játék, de amennyiben valaki elrontja a kezdő lépéseket, akkor már nem nyerhet. Éppen ezért fontos a gépek számára, hogy az ellenfele milyen lépésekre miként reagál és hogyan építi fel a játékát. A Deep Blue győzelme mérföldkő volt, még ha technológiai szempontból nem is nevezhető annak. Az már előtte is nyilvánvaló volt, hogy a számítógép belátható időn belül képes lesz lépést tartani a legjobb játékosokkal. Ez a győzelem nagy érdeklődést váltott ki" - mondta a szakember. 2003-ban Game Over - Kasparov and the Machine címmel dokumentumfilm készült a partiról.
1997 óta sok minden történt a mesterséges intelligencia kutatása területén, és az elmúlt öt évben különösen felgyorsultak az események. A beszéd- és a képfelismerésben, illetve -feldolgozásban nagy előrelépés valósult meg. A navigációs készülékeknek és az olyan programoknak, mint a Siri már nincs szükségük előzetes hangtréningekre ahhoz, hogy megértsék a parancsokat, a biztonsági rendszerek pedig felismerik az arcokat, a mimikát és a szándékokat. A hardver és a szoftver egymással párhuzamosan fejlődött. Az egyre jobb megoldások lehetővé teszik a kutatók számára az innovatív ötletek megvalósítását.
"A mesterséges intelligencia technikai értelemben még erősebben fog integrálódni és tovább fejlődni, ennek következménye pedig az olyan univerzális robotasszisztensek megjelenése, amelyek képesek alkalmazkodni. Ezekre a lépésekre először a munka világában kerül majd sor. Egyre intelligensebb és összetettebb gépek fognak megjelenni, amelyek idővel a mindennapi életünk részeivé válnak. A következő forradalom egyértelműen a robotokról fog szólni" - szögezte le Frank Kirchner.
Kaszparov 2003 nyarán azt mondta, hogy nem tudott szabadulni az 1997-es párbaj során elkövetett hibájától. A nagymester és az X3D Fritz nevű sakkprogram küzdelme később döntetlennel zárult. A vélemények már akkor megoszlottak arról, hogy a sakkban hosszú távon az ember vagy a gép lehet sikeresebb. Vernor Vinge, a San Diego Állami Egyetem nyugalmazott matematika és számítógép tudományok professzora, sci-fi író 2007-ben azt a nézetet vallotta, hogy a technika exponenciális növekedése egy olyan ponthoz fog vezetni, ahol a következmények már beláthatatlanok lesznek és 2020 után a gép okosabb lesz nálunk.
A nem mindennapi megmérettetés 1997. május 11-én ért véget és az IBM Deep Blue számítógépének végső sikerét hozta. Frank Kirchner, a Német Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont (DFKI) igazgatója szerint az eredmény egyáltalán nem volt meglepő, sőt, Kaszparov vereségét előre látni lehetett és egyúttal azt jelentette, hogy a mesterséges intelligencia elérte a következő fejlődési szintjét.
A párbajra Kaszparov mellett számos nagymester készítette fel a gépet. Elmondható, hogy az azóta eltelt másfél évtizedben a számítógépek teljesítménye tovább nőtt, azonban a mai szuperszámítógépeket is fel kellene készíteni egy ilyen viadalra. "A sakk stratégiai játék, de amennyiben valaki elrontja a kezdő lépéseket, akkor már nem nyerhet. Éppen ezért fontos a gépek számára, hogy az ellenfele milyen lépésekre miként reagál és hogyan építi fel a játékát. A Deep Blue győzelme mérföldkő volt, még ha technológiai szempontból nem is nevezhető annak. Az már előtte is nyilvánvaló volt, hogy a számítógép belátható időn belül képes lesz lépést tartani a legjobb játékosokkal. Ez a győzelem nagy érdeklődést váltott ki" - mondta a szakember. 2003-ban Game Over - Kasparov and the Machine címmel dokumentumfilm készült a partiról.
1997 óta sok minden történt a mesterséges intelligencia kutatása területén, és az elmúlt öt évben különösen felgyorsultak az események. A beszéd- és a képfelismerésben, illetve -feldolgozásban nagy előrelépés valósult meg. A navigációs készülékeknek és az olyan programoknak, mint a Siri már nincs szükségük előzetes hangtréningekre ahhoz, hogy megértsék a parancsokat, a biztonsági rendszerek pedig felismerik az arcokat, a mimikát és a szándékokat. A hardver és a szoftver egymással párhuzamosan fejlődött. Az egyre jobb megoldások lehetővé teszik a kutatók számára az innovatív ötletek megvalósítását.
"A mesterséges intelligencia technikai értelemben még erősebben fog integrálódni és tovább fejlődni, ennek következménye pedig az olyan univerzális robotasszisztensek megjelenése, amelyek képesek alkalmazkodni. Ezekre a lépésekre először a munka világában kerül majd sor. Egyre intelligensebb és összetettebb gépek fognak megjelenni, amelyek idővel a mindennapi életünk részeivé válnak. A következő forradalom egyértelműen a robotokról fog szólni" - szögezte le Frank Kirchner.
Kaszparov 2003 nyarán azt mondta, hogy nem tudott szabadulni az 1997-es párbaj során elkövetett hibájától. A nagymester és az X3D Fritz nevű sakkprogram küzdelme később döntetlennel zárult. A vélemények már akkor megoszlottak arról, hogy a sakkban hosszú távon az ember vagy a gép lehet sikeresebb. Vernor Vinge, a San Diego Állami Egyetem nyugalmazott matematika és számítógép tudományok professzora, sci-fi író 2007-ben azt a nézetet vallotta, hogy a technika exponenciális növekedése egy olyan ponthoz fog vezetni, ahol a következmények már beláthatatlanok lesznek és 2020 után a gép okosabb lesz nálunk.