39
-
#39
Bizonyos betegségek esetén az emberi agy elég különleges dolgokra képes.
Pl az autizmus bizonyos eseteiben bizonyos emberek a számítógépeket megszégyenítő matematikai képességekkel rendelkeznek.
pl Daniel Tammet
Ő nála kb az első 10 000 számnak egyedi reprezentációja van, amíg egy átlagember valójában csak 8-10-ig képes számolni, ilyen nagyságú számokat tud használni natív módon. A számrendszerek már mankók, mint ahogy a papíron fejben végzett matematikai műveletek, a bemagolt szorzótáblák, képletek, alap integrálok stb is azok.
Ennek az embernek 10 000-ig minden szám egyedi, és ezekkel korlátlanul képes műveleteket végezni azonnal, gyakorlatilag számolás nélkül. Ha egy átlag ember lát 3 dolgot azt fel tudja fogni, és tudja, hogy pl a másikból csak 1 van. Ha viszont már 8-10 dolog van egymás mellett azt nehezen tudja megmondani, hogy melyik a több. Ez az ember egy zacskó kiömlött mákról megmondja pontosan egyetlen pillanat alatt, hogy hány szemet lát.
A kérdés nem az, hogy milyen funkcióban tudja egy végletekig specializált célszámítógép és egy rá írt program túlhaladni akár az alkotóit. A kérdés sokkal inkább az, hogy a legcsodálatosabb elmék teljesítményét mikor lesz képes meghaladni, illetve, hogy lesz-e olyan számítógép, ami bármikor bárkinél okosabb. -
llax #38 Érdemesebb lenne ezt a kérdést teljesítmény helyett szálakra boncolni...
A mai szupergépek is csak töredéke annyi szálon működnek, mint az agy. Az a szintű szoftveres és hardveres párhuzamosítás, amire az agy képes, "klasszikus felépítésű" számítógépen az agy valós idejű működéséhez képest csak pici töredéke sebességgel valósítható meg. Bármilyen legegyszerűbb modellezéshez szükséges teljesítmény 99.9+++% (így hasra) részét az elemi szálak sorba rendezése eszi meg. Ugyanakkor az agy esetén az elemi információk útja nagyrészt előre "drótozott" beleértve a lehetséges elágazásokat is. Az "összteljesítmény" valójában nem lehetetlenül nagy. -
#37
Ez hülyeség. Az ember az agyának csupán 3%-át használja ki, félelmetes dolgokra képes az emberi elme. Egy számítógép ennek a nyomába sem érhet, ezt kéne végre felfogni. Ha az ember valóban képes lenne használni az agyát és nem a nap, mint nap szándékosan lebutított világban élne, ahol csak a pénz, hatalom és a sex számít. Képes lenne fejleszteni magát, gondoljunk, csak arra Nicholas Tesla vagy akár Buddha mire, volt képes. A cikk lényege, higyjétek el, hogy egy gép okosabb az embernél és képes felül múlni azt, badarság. -
torreadorz #36 Mit szerettél volna bizonyitani az autóvezetéssel? Az autóvezetés egy igen bonyolult komplex dolog ráadásul nyilt rendszer. Ennek ellenére _rendkivül_ kevés baleset történik, ha figyelembe veszed a közlekedésben részt vevők számát.
Továbbá azt sem árt elfelejteni hogy bizony a baleset jelentős része fáradságból fakad, ami meg azért van mert mondjuk a kamionosok túlhajtottak amivel emberként nem tudsz mit csinálni. Ha mindenki minden nap üdén és frissen ülne be a kocsiba, mert csak az az egy feladata van hogy az összes szabályt betartva megfelelő tempóban vezessen, akkor meg valószinüleg alig lenne baleset. de ez egy utópisztikus világ. Arról már nem is beszélve hogy az emberek szellemi képességei sem egyformák, ha a gépekkel akarnánk vetekedni akkor a mostani vezetők fele sem vezethetne.
A google autója nem tudom milyen lesz, de egyet tudok: ha gépek fogják vezetni az autókat és a tulajdonosaik ugyanúgy meghackelik őket mint ahogy ma túlhajtják az emberi vezetőket, akkor pont ugyanannyi balesetet fognak okozni.
Azért mert egy gép autó jó eséllyel nem fogja tudni lereagálni hogy a kanyarban szembejövő kamion 90 helyett 110-el jön és a kilengése miatt átsodrodik az ő sávjába, ahol az autónak félre kell rántania a kormányt. Pontosabban le fogja reagálni, a gép félrekapja a kormányt és máris kész a baleset pont ahogy egy ember tenné.
Egyébiránt a gépektől senki nem várja hogy tökéletes legyen, elég ha csak annyit hibázik mint egy ember. Ennél sokkal érdekesebb kérdés, hogy amikor hibázik (márpedig fog), akkor ki a felelős? Etc, beülsz a google autójába és az véletlenül elüt egy embert. Akkor ki a felelős? Te, mert nem vágtál közbe, a google mint gyártó, vagy a google vezetője? Érdekes kérdések. -
orbano #35 miből gondolod, hogy nem csak számítási teljesítmény kérdése? azt ugye tudod, hogy egy mai "hagyományos" számítógéppel bizonyítottan megoldhatatlan feladat az agy működésének szimulálása? de csak és kizárólag azért, mert túl sok számítást igényelne egy hagyományos számítógépnek.
minden efölött csak sci-fi/vallás -
eelkekleijn #34 Úgy gondolom egy "intelligencia" a fizikai lét nélkül soha nem fogja megközelíteni sem az embert, hiszen alapvető fogalmakat sem érthet meg(pl. előre,hátra, meleg ,hideg, közel,távol, kemény,lágy, illatos,büdös, oldalakon keresztül sorolhatnám). Ehhez kell egy "test", ami önállóan képes a létre, autonóm, a saját tudata által vezérelt. Ezt mesterségesen ma még nem tudjuk megközelíteni a petaflopos szupergépeinkkel sem, amíg nem rakjuk egy "testbe" a szoftvert. Mondd a szuperintelligens gépnek (aminek a hardvere egy 600m2-es szobában fekszik), hogy gyere sétáljunk egyet, majd közben megbeszéljük, de esernyőt hozzál mert szakad.
Szóval szerintem a "mesterséges intelligencia" nem lehet egy szoftver önmagában. Nélkülözhetetlen hozzá egy "végrehajtó egység", egy test.
Ááá, ez ma még elképzelhetetlen. Szerintem.
-
orbano #33 "Ha szimpla matematika lenne, akkor meg tudná verni"
Miért, ha nem szimpla matek egy játék? Akkor mi? Dupla matek? :D
Félreértés pedig ne essék: az agy nem tud gyorsan _megoldást_ adni semmire. _Közelíteni_ tudja a jó megoldást. Feladattípustól függ, hogy veri-e a számítógépes heurisztikákat, vagy sem. Azt se hidd, hogy húdekomplex rendszereket képes az agy megoldani. Tudok neked mondani olyan egyszerűnek tűnő hétköznapi (lineáris optimalizációs) feladatot, amiben egy átlagos PC lazán 5%-ot ver az emberre, pedig NP nehéz. És egyre több ilyen lesz, ahogy fejlődnek az algoritmusok és a gépek is. -
feri79 #32 "Ezért van az, hogy nyilt, nagy és komplex rendszereknél, ami teli van ismeretlen váltózokkal (ala maga az élet) az ember képes jó döntéseket hozni."
Meg rosszakat is.
Pl. autóvezetés, elég komplex dolog, a Google-nek van automata autója. Erre mondhatnánk, hogy az ember erre simán képes, a gépnek meg mekkora gondot okoz. Egy ilyen állítás csak akkor állná meg a helyét, ha nem lennének balesetek. Szóval ennyit az emberről meg a jó döntéseiről. A géptől elvárnánk, hogy tökéletes legyen, miközben az ember, közel sem tökéletes. -
torreadorz #31 "modellezz le az agyaddal a kiindulástól az egyensúlyi állapotig egy diffúziós folyamatot. Nagyon egyszerű, és a gép pillanatok alatt megcsinálja, az emberi agy pedig soha."
Ezt az emberi agy pikk-pakk megcsinálná, sokkal gyorsabban mint a te számitógéped. Csak éppen nem tudod programozni az emberi agyat.
Az a fő gond hogy te kevered a fogalmakat.
Az emberi agynak van egy teljesitménye ami bőven veri a számítógépeket. Csak épp te nem tudod programozni az agyadat ezért hiába akarod összemérni a másodfokú egyenlet megoldási sebességét egy géppel ha egyszer a számítógépet tudod programozni az agyadat meg nem. Az emberi agy fixen programozott bizonyos problémák megoldására és az pont nem az egyenletmegoldás, meg diffúz folyamatok.
Ezért van az, hogy nyilt, nagy és komplex rendszereknél, ami teli van ismeretlen váltózokkal (ala maga az élet) az ember képes jó döntéseket hozni.
Erre egy gép nem képes, mert ez már bőven túlmutat a teljesitőképességén.
Na mindegy, további jó álmodozást. Csak annyit mondanék még a végére, hogy nem véletlen hogy nem sikerült eddig MI-t előállítani (pedig nagy reményekkel vágtak bele). Az ok az elképesztően alacsony számítási teljesitmény az aggyal szemben. -
#30
"Ahogy korábban írtam, a Go játékban nem tudja megverni az embert, pedig az is szimplán matematika."
Ez pedig enyhén ellentmondásos. Ha szimpla matematika lenne, akkor meg tudná verni.
A számítógép azt csinálja, amit "mondanak", neki (programok). Nyilván túl összetett a játék, nagyon nehéz minden lehetséges változót figyelembe venni, ami az emberi agy számára a működéséből adódóan teljesen természetes... Az emberi agy ehhez adaptálódott, a számítógép pedig csak számítani tud. A valóság viszont nem egy vagy kétváltozós.
Gyakorlatilag míg az agy az evolúció révén alkalmazkodott a környezethez, "megtanulta" leegyszerűsíteni (tömöríteni, a felesleget szűrni stb.) az onnan érkező jeleket, azok feldolgozását és tárolását, a számítógép nyers erővel tudná csak mindezt elérni. Mert a számítógép hardvere nem erre való - csak "szimpla" számításokra.
A számítógép módszerével ugyanazt elérni, mint amire az agy képes, nem "szimpla matematika", ahogy te mondod, hanem rendkívül bonyolult matematika. Nem az agy olyan erős, egyszerűen csak máshogy működik; nem nyers matematikával működik, ahogy arra Karesz6 is rámutatott. Viszont ezzel a nyers matematikával olyasmire képes, amire az agy nem. Mert az agy nem így működik. :D De ez az egyetlen előnye az aggyal szemben. -
#29
"Bizonyos műveleteket nagyon gyorsan", amit az emberi agy egyáltalán nem, mert nem erre lett kitalálva. Az az egyetlen teljesítménye, ami egy számítógépnek van (nem véletlenül hívják annak), lényegesen nagyobb.
Pl. modellezz le az agyaddal a kiindulástól az egyensúlyi állapotig egy diffúziós folyamatot. Nagyon egyszerű, és a gép pillanatok alatt megcsinálja, az emberi agy pedig soha. -
#28
Viszont olyan, hogy szoftver nem létezik. A szoftver a hardver működésének eredménye. A kettő egy és ugyanaz, csak a tárgyalásuk végett, mint fogalom választják szét.
És amíg a hardver működési elvén, felépítésén nem változtatunk, addig a szoftver sem fogja megközelíteni az agy képességeit.
Bár elvileg nem is kell. Viszont a tudásvágy és a fejlődés, az élet egyszerűsítésére való törekvés úgy is eléri. És lehet, hogy amit most mondtam, hogy felesleges a "mesterséges agy", olyan, mint amikor régen azt mondta valaki (biztos mondta), hogy minek a tűz, vagy minek a kerék. -
torreadorz #27 "A számítógép számítási teljesítményben nagyon-nagyon messze felülmúlja az emberi agy számítási teljesítményét (mivel az agy pl. nem periodikusan ismétlődő vagy végtelenített integrálási, deriválási stb. műveleteket tartalmazó egyenletrendszerek megoldására lett "kitalálva"), viszont semmi mást nem tud."
Nem. A számítógép nagyon gyorsan tud végrehajtani bizonyos müveleteket de a teljesitménye nem nagyobb mint az emberi agyé.
Ahogy korábban irtam, a Go játékban nem tudja megverni az embert, pedig az is szimplán matematika. -
gombabácsi #26 hahaha, egy 8x8-as, pár bit per mezős világban győzött a gép, muhahaha -
Alfa Of NS #25 Értelek és a párhuzamosítás valóban nem egyszerű. Bár szerintem az első emberi intelligencia szintű rendszerek még hagyományos architektúrájú szilícium alapú rendszerek lesznek. Azt még kibírja az architektúra. -
torreadorz #24 http://mradomski.wordpress.com/2008/05/14/human-brain-capacity-in-terabytes/
http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=what-is-the-memory-capacity
stb stb. Üsd be a googlebe. Másrészt az emberi agy nem úgy müködik mint egy számítógép. Az hogy mire emlékszel tudatosan, meg az hogy mit tárolt le az agyad az két teljesen különböző dolog.
Mondok egy példát. Például tavaly voltál autóval kirándulni az ország másik végén. Ha ma vissza kell idézned az utat, valószinüleg fogalmad sem lesz hogy hogy nézett ki az út és a környéke.
Ha viszont visszaviszlek oda, akkor jó eséllyel tudni fogod hogy tavaly arra jártál. Nem fogsz tudni rámutatni hogy na igen ott azon a fenyőfán a 3 ág közül a középs sötétebb barna volt, egyszerüen csak tudni fogod hogy már jártál ott mert az agy felismeri.
Ez azért van úgy, mert az agy bizony iszonyat sok mennyiségü emléket tárol, csak épp azt elrejti előled mert számodra felesleges. Alapvetően tudatosan csak egy eredőjét látod ezeknek az emlékeknek, illetve a szükséges részeket amikor valamit felismersz.
Ha érdekel a téma, keress utánna a hiperamnéziának és társainak, ezek olyan betegségek ahol az alany szinte mindenre emlékszik ami vele történt. Olyan szinten hogyha megkérdezed hogy 10 évvel ezelőtt szombat reggel hánykor reggelizett. Egyszerüen ilyenkor az agy nem rejti el a tudat el a emlékeket. -
karesz6 #23 Az "mesterséges agy" méretét nem feltétlenül tudod így leképezni. Az idegsejteknek alapvetően két állapotuk van. Küld jelet vagy nem. A nem küld jelet kétfelé oszthatjuk: a jel=0 vagy nem. A jel nem egyenlő nulla esetében a jel erőssége vagy eléri a kívánt szintet és kivált akciós potenciált vagy nem és ekkor a mércét nem elérő jel hoszabb rövidebb távolságon belül elhal. Ennyire egyszerű a történet. Nekem az emberi öntudat sokkal inkább tűnik a szoftver mint a hardver előnyének. És jellemzőek rá a nagyon durva egyszerűsítések. Pl. a látókéreg úgy épül fel hogy előbb felismeri a kontúrokat majd abból vonalakat életket sarkokat összetettebb alakzatokat és életszerű formákat. Bár magánvélemény de számomra sokkal inkáb hasonlít az egész egy zseniális szoftverhez mint egy brutál erős hardverhez. -
orbano #22 még mindig terabyte, egyetlen egy darab röbetűvel -
orbano #21 brute force egy np nehéz feladatnál nem értelmezhető... az a progi lejátszott meccsek alapján keresett taktikát egy nem kicsi adatbázisból. azért nem egy hétvégi házi feladat kaliberű program :) -
feri79 #20 Ez a "1164153 GB" hogyan jött ki? Szerintem az emberi agy közel sem tud ennyi infót tárolni, szerintem néhány GB max. Azon lehet viszont vitázni, hogy ezen adatok ügyes szervezéséből mennyi adatot tud visszaállítani többé-kevésbé pontosan. Szerintem az csak illúzió, hogy sok adatra emlékszünk. Hány könyvet tudsz fejből visszamondani? Pedig csak néhány KB adat. Vagy vizuálisan mennyire emlékszek, milyen színű a szobád fala, milyen minta van rajta, ... Ez mennyi infó? Sárgás, valami izé van rajta, ... Ez nem adatmennyiség. -
#19
A számítógép egy céleszköz. Az agy (vagy inkább idegrendszer) nem. A számítógép számítási teljesítményben nagyon-nagyon messze felülmúlja az emberi agy számítási teljesítményét (mivel az agy pl. nem periodikusan ismétlődő vagy végtelenített integrálási, deriválási stb. műveleteket tartalmazó egyenletrendszerek megoldására lett "kitalálva"), viszont semmi mást nem tud. -
torreadorz #18 Hát ööö. Az emberi agy tárolókapacitása kb. 1164153 GB. Ez megfelel 1164 db 1 TB-os merevlemeznek. Akkor most tegyél egymásra ennyi merevlemezt és nézzük meg mennyi helyet foglalnak és mennyi súlyt nyomnak... És akkor még csak ezután jön a számítási képesség amiből szintén nem kevés chipet kéne egymásra raknod, az alaplapról nem is beszélve. És az emberi agy mindezt egyben tudja.
A sebességről már nem is beszélve, hisz amikor valamin gondolkozol vagy fel akarsz idézni, akkor általában elég néhány másodperc hogy meglegyen a emlékkép. Most képzeld mire a gép végigpörgetné az az 1000 terrabájt adatot...
Szóval amikor az emberi agyról beszélünk, akkor ugyanezt képzeljük el úgy hogy egy kupacba rakunk több mint 1000 darab 1 TB-os merevlemezt, több ezer processzort, alaplapot és egyéb összekötő vezetéket és akkor nagyjából - elméletben - megkaptuk az emberi agy teljesitményét. Ezután képzeljük el hogy ez a cucc mekkora lenne és mondjuk mennyi áramot fogyasztana... és hogy milyen és mekkora berendezés kéne a hütéséhez.
Gyakorlatilag egy komplett szerverfarmról beszélünk, és ez még csak 1 db emberi agy, ami valójában teljesitményben sehol nincs (mert nem tud úgy müködni mint az emberi agy) csak papirformán tudná ugyanazt.
Ezek után tegyük mellé az emberi agyat, ami másfél kilót nyom és a napi fogyasztása 2 tábla csokoládé, a hütése meg néhány deciliter viz... Na ezért gondolom én azt, hogyha a cél az emberi agy szimulálása, akkor a mai technológia nem lesz képes erre. (arról már nem is beszélve, hogy annak a másfél kilónyi agynak a jó része nem is a gondolkozással foglalkozik, hanem mondjuk a test irányításával). -
feri79 #17 Szerintem ez a "szobányi méretű gép kellene hozzá" egy kissé csúsztatás. A mai processzorok alapvetően 2D-ek, az agy 3D-s. Egy mai chip tokozás nélkül nincs 1 cm2, a vastagságát meg tényleg csak tippelni tudnám. Egy agy méretű helyen mennyi férne el belőle?
Ami az agy működését illeti, ha úgy vesszük az őt felépítő neurális háló is egyfajta algoritmus, tehát az agy is egyfajta számológép, drótozott célhardver amit menet közben újra lehet drótozni.
Ami a digitálist és az analógot illeti. Az analóg csak addig jó amíg kellően nagy a hibatűrés az adatfeldolgozásban. Pl. látás, "az emberi látás mennyivel fejlettebb, ...!" ja de valójában a beérkező infók töredékéből gazdálkodik, egy gépnek nem engedjük meg ezt a luxust, kinyitnák egy családi fotót és csak a körvonalak lennének rajt, úgyis tudod hogyan néznek ki, felesleges tárolni. Így tényleg lehet sok adatot tárolni :) -
SNP #16 tökéletes megfogalmazás -
BlackVoid #15 A sakk program az nem mesterséges intelligencia, hanem brute-force algoritmus. -
torreadorz #14 Ja igen, ne felejtsük, ez csak az én elméletem hogy az emberi agyat nem fogják tudni klasszikus számítógéppel szimulálni és ehhez vélhetően majd szerves architektura kell, nem biztos hogy tényleg igy van :) -
torreadorz #13 Igy van, a teljesitményhez kell a szerves processzor.
Hagyományos architektúrával vélhetően nem fogod tudni előállítani, nem csak azért mert ahogy irtad mondjuk szobányi méretü gép kell hozzá, hanem mert egy idő után elvész a teljesitmény. Ez nagyjából a párhuzamositás problémaköre amivel már ma is szembenéznek a kutatók, azaz hogy pl. 1000 processzor összehangolásához már olyan teljesitmény szükséges hogy maga az összehangolás folyamata elviheti a teljesitménytöbbletet és igy tovább.
Picit olyan ez mint az állam (lásd napjaink), hogy olyannyira nagy, bonyolult és agyonszabályzott lett hogy a már a müködéséhez olyan mennyiségü erőforrás kell ami elviszi a rendszer energiáit és nem jut erőforrás azokra ami miatt az egész meg lett alkotva. Egy másfajta rendszerben ez sokkal optimálisabban tud müködni. -
Anotino #12 Bar maga a jatek konnyen modellezheto, a lehetseges lepesek variaciok szama tul nagy, hogy szamithato legyen. Egy bizonyos pont utan a gep nem lat tul a horizonton es csak az allas ertekelesere szamithat. Az ember jobb mintafelismeresi kepessege miatt ebben versenykepes, sot jobb is lehet. Nevezhetjuk "intuicionak". A gep amiatt kerekedik felul, mert nem farad, nincs pszihologiaja, es "tavolabb lat", mint az ember. A legerosebb a jatekban a ket elony kombinacioja: gep + ember paros.
A mai szoftverek joval fejlettebbek, mint a deep blue volt. Van nemi gyanu + osszeeskuves elmelet, hogy a deep blue jatekaban volt emberi beavatkozas. Ki tudja, lehetoseg legalabbis volt ra, motivacio meg annal inkabb. -
#11
Az emberi agy kreatív gondolkodásra (tehát az addigi tapasztalata és tudása alapján kitalál dolgokat), a számítógép pedig baromi hosszú egyenletrendszereket másodpercek alatti megoldására képes - amire egy emberi agy gyakorlatilag végtelen mennyiségű idő alatt sem lenne képes. A mai MI is ezen alapszik.
Nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást (egyelőre).
Tehát végül is ma az ember (kutató) kitalálja, mit csináljon a számítógépes célprogram, az pedig megcsinálja (kiszámítja, modellezi stb.). Az eredmény segítségével az ember pedig további tapasztalattal és tudással lesz gazdagabb, tovább fejlesztheti, haladhat tovább azzal, amit eddig csinált. -
Alfa Of NS #10 Amit írtál előbb abból az jön ki, hogy te szerinted a magasabb intelligenciához a biológiai vagy ahhoz hasonló technológia kell. Én erre írtam, hogy nem így van, hagyományos számítógép architektúrával is meg lehet oldani. Most azt vettem ki az írásodból, hogy a biológiai megoldást azért írtad, mert szerinted a teljesítményhez kell az. Előző hozzászólásban kellett volna leírnod, hogy a biológiai megoldás a teljesítménye miatt kell szerinted.
Amúgy ez sem igaz, mert még a szilícium alapú technológiában is van potenciál az agy teljesítményének eléréséhez. Már akár 10 éven belül is sor kerülhet rá. Persze itt csak nyers teljesítményről van szó, tehát egy olyan számítógépről, amivel futtatható már olyan szimulátor, ami képes az agyban lévő 100milliárd agysejt működését szimulálni. Persze csak a működését, azt hogy hogy kéne összekötni őket, hogy emberi intelligenciát is előállítsanak, az teljesen más kérdés.
Amúgy az benne van a pakliban, hogy mondjuk szilícium alapú technológiával csak olyan, az aggyal megegyező teljesítményű, számítógép készíthető, ami legalább szoba méretű, így egy humanoid robot készítéséhez már más technológia kell. De az sem feltétlen biológiai. -
Turmoil #9 A számítási kapacitás ismert problémára tud ismert algoritmus vagy minták alapján ismert megoldások közül megfelelőt választani. Pl. sakk.
Az emberi intelligencia félig-meddig ismert problémára is képes megoldást találni, ha a megoldási "algoritmus" részben vagy teljesen hiányzik is, illetve ha nem áll rendelkezésre ismert megoldás, akár csak hasonló problémára.
Erre a számítógépek (ön)tudat nélkül nem lesznek képesek még egy jó ideig. -
MacropusRufus #8 ha nem számítana akkor jelenleg nem az emberi agy lenne a leggyorsabb "cpu" a világon. :)
A kémiai kapcsolatok lehetősége végtelen és mint ilyen verhetetlen egy digitális gép számára. Még... Aztán lehet késöbb fogunk gyártani olyan vasat ami nálunk is durvább lesz, de soha nem lesz olyan bonyolúlt és tökéletes mint az agy.
Ha lehetne jobbat alkotni akkor a természet már megalkotta volna rég. :)
-
#7
ez a cikk semmirol nem szol, nesze itt van fogd meg jol -
torreadorz #6 De számít. Mert a biologiai eredetü az analóg, a szilicium alapú meg digitális és ez nagyságrendi különbségeket okoz például teljesitményben.
Kb. mintha hajóval akarnál repülőgépet szimulálni, necces lesz mondjuk egy 3g-s gyorsulást előidézni vagy mondjuk 2x hangsebességet szimulálni.
Persze elméletben lehetséges, ugymond "csak" egy elég gyors hajó kell hozzá...
A valóságban hamarabb fogsz repülőt építeni mint hajóval szimulálni egy repülőt.
Visszatérve arra amit mondtam, valószinüleg hamarabb fognak szerves "processzorokat" használni mint a meglévő szilicium alapúakkal elérni az agy teljesitményét, egyszerüen mert vagy fizikai korlátokba fognak futni, vagy túl drága, nagy, bonyolult stb lenne a szilicium alapú. -
Alfa Of NS #5 Az hogy szilícium alapú vagy biológiai eredetű az nem számít. A számítógéppel tökéletesen lehet szimulálni az emberi agy működését, csak elég gyors kéne hozzá. -
breckinridge #4 A sakk matemaitikailag modellezhető, intuíció nincs benne semmi. Viszont a matematikai leírása túlságosan bonyolult az embernek, aki ezért részben inuíciókra van utalva. Mivel a gép a matemaitikai modellt sokkal jobban tudja az embernél (bár azért még nem tökéletesen), sokkal kisebb számára az intuíció szükségessége, így sokkal nagyobb az esélye a nyerésre. -
joghurt3 #3 Sok embernél (pl. az átlag Facebook Like-whore) már most értelmesebbek a programok. Egy ilyen alanyra már most lehetne a Turing-tesztet teljesítő szimulátort írni.
"Intelligensebb vagy, mint a mosóporod?" -
torreadorz #2 Ez egy érdekes problémakör. Egy gép egyébként simán lehet okosabb az embernél, hisz az okosságot kvázi tudásmennyiség alapján deklaráljuk az pedig csak a merevlemez méretétől függ.
Az intelligencia már más kérdés. Az ember számára a sakk "észjáték", azonban a számítógép számára csak rutinmunka. Adott fix pályán, fix bábukkal, fix szabályokkal kell játszani, ez a számítógép számára egy zárt rendszer, aminek minden összetevője ismert. A zárt rendszerből következően ennek a megoldása már csak teljesitményen és jó algoritmuson múlik, de alapvetően semmivel sem bonyolultabb mint összeadni két számot, csak itt elég sokat kell.
Az emberi agy azonban nem arra lett "tervezve" hogy sok-sok lépést előre gondoljon, hanem hogy a meglévő szituációból a lehető legjobban válassza ki az aktuális lépést.
Épp ezért olyan rendszerekben ahol a gép képtelen sok lépést előre látni, mert vagy a rendszer túl nagy, vagy túl nyilt (ismeretlen változók) ott a gép általában elvérzik az emberrel szemben. Nem véletlen hogy a go játékban a gépek esélytelenek, pedig az még nem is nyilt rendszer mert minden tényezője ismert, mégis a játék komplexitása elég nagy ahhoz hogy a gép képtelen legyen sok lépést előre kiszámolni, arra meg képtelen hogy a legoptimálisabb pillanatnyi variációt válassza.
Természetesen idővel lehet hogy képesek leszünk alkotni olyan gépet ami hasonlóan intelligens mint az ember, de én élek a gyanúperrel hogy azok már nem a mai klasszikus szilicium alapú gépek lesznek, hanem sokkal inkább szerves alapúak és ott meg már befigyel a kérdés hogy az gép-e vagy élőlény. -
MacropusRufus #1 az, hogy van egy adatbázis szerverem ami x ezer szálon párhuzamosan dolgozik az még nem jelenti azt, hogy okos is... Vannak nagyon művelt emberek akik egyébként hót hülyék. A sakk gépek adatbázis szerverek rohadt sok információval. Nem hiszem, hogy egy sakk mester fejében aktuálisan több millió sakkjátszma lenne eltárolva... Az agy egy pötyet másképpen működik mint egy számítógép.