Berta Sándor

Dolgozói bérek leszorítása - indulhat a per az IT-óriások ellen

Amint arra a korábbi hírek alapján számítani lehetett, a bíróságon folytatódhat az az ügy, amelyben összesen hét IT-konszern, köztük az Apple és a Google is érintett.

Az amerikai igazságügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó versenyhivatal munkatársai már 2010 szeptemberében megállapították, hogy az Adobe, az Apple, a Google, az Intel, az Intuit, a Lucasfilm és a Pixar illegális módon megegyeztek egymással arról, hogy nem csábítják el egymás munkatársait. A szaktárca ugyanakkor kidolgozott egy megegyezési javaslatcsomagot, amit az összes érintett társaság elfogadott, így úgy tűnt, hogy az ügy per nélkül lezárul. Tavaly májusban azonban Siddharth Hariharan, az InEarth nevű vállalkozás alapítója és vezérigazgatója pert indított mind a hét vállalat ellen és kártérítést követel. Az üzletember azzal érvelt, hogy a cégek a megállapodásaiknak köszönhetően mesterségesen alacsonyan tartották a bérköltségeiket, valamint ezzel a lépéssel korlátozták az alkalmazottaik fejlődési és továbblépési lehetőségeit.

Lucy Koh kaliforniai szövetségi bíró most úgy döntött, hogy helyt ad egy további beadványnak, amit öt szoftverfejlesztő nyújtott be. A szakemberek úgy vélik, a hét társaság megsértette a kartellügyi előírásokat, ezzel pedig korlátozták a szakmai szabadságukat és megakadályozták, hogy magasabb bérhez jussanak. Egyúttal bemutatták azt a levelet, amelynek feladója Steve Jobs, míg címzettje Eric Schmidt, a Google korábbi első embere volt. Jobs arra szólította fel a Google vezetőjét, hogy ne csábítsa el a társasághoz az Apple egyik fejlesztőjét. A keresőcég egyik személyzeti ügyekért felelős munkatársa ezután megígérte, hogy elbocsátják a fejlesztőt megkörnyékező Google-alkalmazottat.


A szövetségi bíró az elektronikus levélből azt a következtetést vonta le, hogy fennáll a gyanúja annak, miszerint a jogellenes megállapodásokról az érintett vállalatok vezetői is tudtak, sőt engedélyezték is azokat, így elfogadta a keresetet. Ezzel pedig gyakorlatilag eldőlt, hogy az ügyben per indul. A TechCrunch információi alapján az eljárás jövő júniusban kezdődhet és akár azt is eredményezheti, hogy a hét érintett társaságnak több százmillió dollárt kell majd kifizetnie ügyvédi költségekre, illetve büntetésképpen.

Nem mindegyik cég élt a lehetőséggel. Az Apple például 2007 közepén megkereste Ed Colligant, a Palm első emberét, ő azonban elutasította a szerződést. Colligan abból indult ki, hogy egy ilyen egyezmény nem csak rossz lépés lenne, hanem minden bizonnyal illegális is, így nem volt hajlandó elfogadni Steve Jobs javaslatát.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ugh #9
    ez egy baromsag ala lehet irattatni barkivel oylan papirt, hogy akar 5 evig is tartania kelljena szajat .
    nekem is volt iylen es 2 evre szolt
    ez a fizetesek letoreserol szolt
  • Merces #8
    olyan kis naiv vagy....
  • tiaro #7
    Jót, vagy semmit?
    Akkor legyen az elso: a jelek szerint jobb hely lett kicsivel a vilag azota.
  • asgh #6
    Ez a megállapodás a cégek között nem a dolgozói bérek leszorításáról szólt, hanem arról, hogy nem nyúlják le egymás vezető szakembereit a másik háta mögött.
    A lényeg a vállalati titkok védelme, mert mindegyik cég tudta, hogy ha átcsábít egy alkalmazottat, akkor legközelebb tőle fognak elcsábítani valakit és ebbe az állóháborúba egyiküknek sem volt érdeke belekezdeni.
    Ebben a szituációban tehát nem az alkalmazott tudása az alku tárgya, hanem a rábízott értékes információ, hogy ha valaki bizalmas információkhoz jutott, akkor ne keressék meg "kitűnő ajánlatokkal" a többi cég részéről.
    A dolgozóknak felajánlott extra jövedelem ugyanis aprópénznek számít ahhoz képest, hogy milyen perek, vádaskodások, stb. indultak volna (mekkora költségekkel), ha a vezető mérnökök ide-oda ingáztak volna a nagy IT cégek között.
    Természetesen ha egy alkalmazott valamiért otthagyta az egyik céget, akkor senki sem korlátozta (max. a szerződése), hogy hol vállal munkát, a megállapodás az aktív munkaerő "levadászását" próbálta megakadályozni.
  • csulok0000 #5
    Tudod vannak akik tanultak azért hogy sokat keressenek, és valszeg tettek is érte ha bekerültek oda. Ha már tanult akkor kapja meg amit megérdemel. Ha valaki egy gyárban dolgozik minimál bérért annál nem tudom elképzelni hogy a "hatalmas" tudása juttatta oda. Vannak akik tanultak és ott vannak de azoknak megvan az egyedi okuk rá. De szerintem aki tanult bulizás helyet az keressen többet is.
    Ha én többet tudok, jobban és gyorsabban is dolgozok a másiktól akkor igen is kapjak többet. És ha a cég ezt nem tudja biztosítani akkor legyen lehetőség elmenni egy másik céghez ahol többet adnak. De itt pont ezt akadályozzák azzal hogy a másik cég is pont annyit fizet mint a mostani.
  • H3nG #4
    gratulálok a hozzáállásodhoz
  • Andr0 #3
    így is sokat keresnek az IT szektorban főleg Amerikában. Én azért annyira nem sajnálom őket.
  • Tetsuo #2
    Pontosabban: Halottról igazat vagy semmit. ;-)
  • Skynet85 #1
    Majd most is leépítenek pár nagyszájút, aztán megy minden a régi kerékvágásban...

    Még vmi, halottról jót vagy semmit...