Alex
Az internetgeneráció belép a munkakerőpiacra
A Cisco tanulmánya szerint a fiatal szakemberek olyan munkakörnyezetre vágynak, amelyben helyet kap a mindennapjainkban már megszokott közösségi média, a saját mobileszközök használata és a rugalmas munkavégzés.
A Cisco nemzetközi kutatása szerint a felsőoktatási hallgatók és a pályakezdő szakemberek körében jelentős az igény a munkavégzés során a közösségi média és a szabadon megválasztott mobil eszközök használatára, valamint a mobil, rugalmas munkavégzésre. Mindez akár a munkahely-választást is befolyásolhatja. A Cisco Connected World Technology Report most nyilvánosságra hozott második része egyben azt is előrejelzi, hogy a munkaerő toborzására és megtartására használt hagyományos módszerek rövidesen elavulttá válnak.
A 14 ország több mint 2800 felsőoktatási hallgatójának és fiatal szakemberének megkérdezésével készült Cisco Connected World Technology Report célja az volt, hogy felmérje azokat az új kihívásokat, amelyekkel a vállalatok szembesülnek a munkaerő toborzása és megtartása során, valamint az egyre növekvő hálózati követelmények, mobilitási képességek és biztonsági kockázatok tekintetében. A tanulmányból az is kiderül, hogy a felsőoktatási hallgatók és 30 év alatti fiatal alkalmazottak közül minden harmadik (azaz 33%) úgy nyilatkozott, hogy egy állásajánlat megfontolása során legalább annyira lényegesnek tartja a közösségi médiahasználat szabadságát, a használt eszközök szabad megválasztását és mozgásszabadságot, mint a felajánlott bérezést. Mindez azt mutatja, hogy a munkaerő új generációja számára már messze nem csak a pénz az egyedüli választási szempont.
A mobil munkavégzés, a rugalmas eszközhasználat, valamint a privát és munkahelyi élet összeegyeztethetősége egyre inkább meghatározzák, hogy mely vállalatok lesznek képesek magukhoz vonzani a tehetséges fiatalokat. A megkérdezett felsőoktatási hallgatók 40%-a, míg a fiatal alkalmazottak 45%-a nyilatkozott úgy, hogy inkább elfogadnának a mobilitás, az eszközhasználat és a közösségi médiához való hozzáférés terén nagyobb rugalmasságot biztosító állást, mint egy jobban fizető, ám kevésbé rugalmas munkahelyet.
Világszerte a felsőoktatási hallgatók több mint fele (56%) véli úgy, hogy ha olyan vállalat ajánlana állást nekik, amely tiltja a közösségi média használatát, akkor vagy visszautasítaná azt, vagy elfogadná, de később igyekezne megtalálni a vállalati tiltást kijátszó kiskaput. A felsőoktatási hallgatók körülbelül kétharmada (64%) mondta azt, hogy az állásinterjú során tervezi, hogy rákérdez a közösségi média használatára vonatkozó vállalati irányelvekre. A munkahelyeket tekintve öt alkalmazottból több mint kettő (41%) szerint vállalata a felvétel során kifejezetten rugalmas irányelveket fogalmazott meg a mobil készülékek és közösségi média használatára vonatkozóan.
Világszerte az alkalmazottak közel harmada (31%) nyilatkozott úgy, hogy a közösségi média és a mobil eszközök használata terén mutatott jártasságuk döntő tényezőnek bizonyult abban, hogy megkapták az adott állást. Ez arra utal, hogy a vállalatok elismerik azt az értéket, amelyet az "ezredvégi generáció" képvisel azáltal, hogy a technológia eszközeit hívja segítségül a vállalat hatékonyságának és versenyelőnyének növelése érdekében.
A felsőoktatási hallgatók és fiatal alkalmazottak fele (49%) inkább veszítené el a pénztárcáját vagy kézitáskáját, semmint okostelefonját vagy mobil készülékét. Az alkalmazottak több mint háromnegyede (77%) több eszközzel is rendelkezik, például noteszgéppel és okostelefonnal, illetve több telefonnal és számítógéppel. A megkérdezett alkalmazottak közül világszerte minden harmadik (33%) legalább három készüléket használ munkája során. A megkérdezett felsőoktatási hallgatók többsége - tízből hét (71%) - véli úgy, hogy a vállalattól kapott eszközök használatát személyes és üzleti célokra egyaránt engedélyezni kell, mert a napi életvitelükben is összemosódik a munkahelyi és a személyes szféra.
Ötből négy felsőoktatási hallgató (81%) szeretné maga megválasztani a munkához használt mobil készülékét: vagy úgy, hogy a vállalat egy bizonyos keretet biztosít a vásárláshoz, vagy úgy, hogy saját készülékét is használja a vállalat által biztosított eszközök mellett. Körülbelül tízből hét alkalmazott (68%) gondolja úgy, hogy vállalatának engedélyeznie kellene a közösségi médiához és személyes oldalakhoz való hozzáférést a céges használatú készülékekről.
Világszerte tízből három (29%) diák szerint jövőbeli állásában nem minősül kiváltságnak, hogy rugalmas munkaidőben és távolról is végezhesse munkáját, mert megítélésük szerint ehhez joguk van. Jelenleg az alkalmazottak több mint fele (57%) rendelkezik távoli eléréssel a vállalati hálózathoz, de csak minden negyedik (28%) teheti ezt meg bárhol és bármikor. Ötből kettő (43%) tartja munkája során kritikus fontosságú tényezőjének, hogy bárhol és bármikor kapcsolódhasson a munkahelyi hálózathoz. Tízből hét felsőoktatási hallgató (70%) véleménye az, hogy szükségtelen állandóan az irodában ülni (természetesen a fontos tárgyalásokat leszámítva), sőt, minden negyedik szerint kifejezetten javulna munkavégzési hatékonyságuk, ha a munkahelyükön kívül máshol, például otthon, is végezhetnék munkájukat. A megkérdezett felsőoktatási hallgatók és alkalmazottak több mint fele igényli, hogy a vállalati adatokhoz a vállalati hálózaton keresztül otthoni számítógépéről (63%) és személyes mobil készülékéről (51%) is hozzáférhessen.
A Cisco nemzetközi kutatása szerint a felsőoktatási hallgatók és a pályakezdő szakemberek körében jelentős az igény a munkavégzés során a közösségi média és a szabadon megválasztott mobil eszközök használatára, valamint a mobil, rugalmas munkavégzésre. Mindez akár a munkahely-választást is befolyásolhatja. A Cisco Connected World Technology Report most nyilvánosságra hozott második része egyben azt is előrejelzi, hogy a munkaerő toborzására és megtartására használt hagyományos módszerek rövidesen elavulttá válnak.
A 14 ország több mint 2800 felsőoktatási hallgatójának és fiatal szakemberének megkérdezésével készült Cisco Connected World Technology Report célja az volt, hogy felmérje azokat az új kihívásokat, amelyekkel a vállalatok szembesülnek a munkaerő toborzása és megtartása során, valamint az egyre növekvő hálózati követelmények, mobilitási képességek és biztonsági kockázatok tekintetében. A tanulmányból az is kiderül, hogy a felsőoktatási hallgatók és 30 év alatti fiatal alkalmazottak közül minden harmadik (azaz 33%) úgy nyilatkozott, hogy egy állásajánlat megfontolása során legalább annyira lényegesnek tartja a közösségi médiahasználat szabadságát, a használt eszközök szabad megválasztását és mozgásszabadságot, mint a felajánlott bérezést. Mindez azt mutatja, hogy a munkaerő új generációja számára már messze nem csak a pénz az egyedüli választási szempont.
A mobil munkavégzés, a rugalmas eszközhasználat, valamint a privát és munkahelyi élet összeegyeztethetősége egyre inkább meghatározzák, hogy mely vállalatok lesznek képesek magukhoz vonzani a tehetséges fiatalokat. A megkérdezett felsőoktatási hallgatók 40%-a, míg a fiatal alkalmazottak 45%-a nyilatkozott úgy, hogy inkább elfogadnának a mobilitás, az eszközhasználat és a közösségi médiához való hozzáférés terén nagyobb rugalmasságot biztosító állást, mint egy jobban fizető, ám kevésbé rugalmas munkahelyet.
Világszerte a felsőoktatási hallgatók több mint fele (56%) véli úgy, hogy ha olyan vállalat ajánlana állást nekik, amely tiltja a közösségi média használatát, akkor vagy visszautasítaná azt, vagy elfogadná, de később igyekezne megtalálni a vállalati tiltást kijátszó kiskaput. A felsőoktatási hallgatók körülbelül kétharmada (64%) mondta azt, hogy az állásinterjú során tervezi, hogy rákérdez a közösségi média használatára vonatkozó vállalati irányelvekre. A munkahelyeket tekintve öt alkalmazottból több mint kettő (41%) szerint vállalata a felvétel során kifejezetten rugalmas irányelveket fogalmazott meg a mobil készülékek és közösségi média használatára vonatkozóan.
Világszerte az alkalmazottak közel harmada (31%) nyilatkozott úgy, hogy a közösségi média és a mobil eszközök használata terén mutatott jártasságuk döntő tényezőnek bizonyult abban, hogy megkapták az adott állást. Ez arra utal, hogy a vállalatok elismerik azt az értéket, amelyet az "ezredvégi generáció" képvisel azáltal, hogy a technológia eszközeit hívja segítségül a vállalat hatékonyságának és versenyelőnyének növelése érdekében.
A felsőoktatási hallgatók és fiatal alkalmazottak fele (49%) inkább veszítené el a pénztárcáját vagy kézitáskáját, semmint okostelefonját vagy mobil készülékét. Az alkalmazottak több mint háromnegyede (77%) több eszközzel is rendelkezik, például noteszgéppel és okostelefonnal, illetve több telefonnal és számítógéppel. A megkérdezett alkalmazottak közül világszerte minden harmadik (33%) legalább három készüléket használ munkája során. A megkérdezett felsőoktatási hallgatók többsége - tízből hét (71%) - véli úgy, hogy a vállalattól kapott eszközök használatát személyes és üzleti célokra egyaránt engedélyezni kell, mert a napi életvitelükben is összemosódik a munkahelyi és a személyes szféra.
Ötből négy felsőoktatási hallgató (81%) szeretné maga megválasztani a munkához használt mobil készülékét: vagy úgy, hogy a vállalat egy bizonyos keretet biztosít a vásárláshoz, vagy úgy, hogy saját készülékét is használja a vállalat által biztosított eszközök mellett. Körülbelül tízből hét alkalmazott (68%) gondolja úgy, hogy vállalatának engedélyeznie kellene a közösségi médiához és személyes oldalakhoz való hozzáférést a céges használatú készülékekről.
Világszerte tízből három (29%) diák szerint jövőbeli állásában nem minősül kiváltságnak, hogy rugalmas munkaidőben és távolról is végezhesse munkáját, mert megítélésük szerint ehhez joguk van. Jelenleg az alkalmazottak több mint fele (57%) rendelkezik távoli eléréssel a vállalati hálózathoz, de csak minden negyedik (28%) teheti ezt meg bárhol és bármikor. Ötből kettő (43%) tartja munkája során kritikus fontosságú tényezőjének, hogy bárhol és bármikor kapcsolódhasson a munkahelyi hálózathoz. Tízből hét felsőoktatási hallgató (70%) véleménye az, hogy szükségtelen állandóan az irodában ülni (természetesen a fontos tárgyalásokat leszámítva), sőt, minden negyedik szerint kifejezetten javulna munkavégzési hatékonyságuk, ha a munkahelyükön kívül máshol, például otthon, is végezhetnék munkájukat. A megkérdezett felsőoktatási hallgatók és alkalmazottak több mint fele igényli, hogy a vállalati adatokhoz a vállalati hálózaton keresztül otthoni számítógépéről (63%) és személyes mobil készülékéről (51%) is hozzáférhessen.
