Berta Sándor
Ma szavaz az Európai Parlament a Gallo-jelentésről
Marielle Gallo azt szeretné, hogy ha az Európai Unió új intézkedéseket vezetne be a termékhamisítással és a kalózkodással szemben. A hosszú távú cél egyértelmű: a HADOPI-rendszer megteremtése egész Európában.
Az európai parlamenti képviselő azt írta a jelentésében: "a fiatal európai fogyasztók kiműveléséhez és neveléséhez mindenképpen dönteni kell az információkhoz való hozzáférésről szóló alapjog és a kalózkodás elleni harc között." Egy másik mondat szerint pedig "még nem zárultak le sikeresen a büntetőjogi szankciókról szóló irányelvvel kapcsolatos tárgyalások". Ez egyértelmű utalás az IPRED2 néven ismertté vált irányelv-tervezetre, amely egy időre lekerült az Európai Bizottság napirendjéről.
A szerdán tárgyalandó Gallo-jelentésnek gyakorlatilag minden pontjából egy lehetséges jövőbeli európai internetblokád-törvény tűnik elő. A fogyasztói tudat című fejezetben például ez olvasható: "Az internetszolgáltatókat, az online platformokat, a jogtulajdonosokat és a fogyasztóvédőket kötelezik arra, hogy az online szerzői jogsértésekkel és a hamisított termékek eladásával kapcsolatban praktikus intézkedéseket fejlesszenek ki, hogy ezáltal riadóztassák és neveljék az embereket".
S hogy miként képzeli el Marielle Gallo a fogyasztók nevelését? Nos, mindenekelőtt a Franciaországban már működő Hadopi- és a Nagy-Britanniában bevezetendő három csapás (Three Strikes Out) modell alkalmazásával. Mindkét megoldás lényege, hogy a illegális szoftver-, zenei, játék- vagy filmmásolatokat letöltő felhasználókat kétszer figyelmeztetik, hogy hagyjanak fel a jogsértő tevékenységükkel, majd harmadszorra vagy korlátozzák vagy pedig teljesen kikötik az internethozzáférésüket. Az ugyanakkor egyelőre még tisztázatlan, hogy vajon az internetszolgáltatóknak az összes ügyfelük teljes online forgalmát ellenőrizniük kell-e vagy csak a médiaipar által bűnösnek minősített előfizetők hozzáférését kell korlátozniuk, illetve blokkolniuk.
A politikus ugyanakkor azt elfelejtette kifejteni a jelentésében, hogy szerinte a bírók bevonása nélkül működő médiaipari igazságszolgáltatás mennyiben egyeztethető össze az alapvető emberi jogokkal, illetve az Európai Emberi Jogi Konvencióval. A cél világos: a termékhamisítókat és a fájlcserélőket egy szintre kell helyezni, mindkét csoport tagjai bűnözők. A szociáldemokraták és a zöldek azonnal támadták a dokumentumot, mondván az de facto bűnözővé minősítené az európai állampolgárok egy jelentős részét. Emellett szintén elfogadhatatlan az internetblokádok európai szinten való alkalmazása.
Az Európai Parlament április végén vette tárgysorozatba Marielle Gallo francia EP-képviselő A Szellemi tulajdonjog kikényszerítése a közös piacon című beadványát. A dokumentumhoz annyi módosító indítvány érkezett, hogy úgy döntöttek, arról végül csak most tárgyal az EP. A Gallo-jelentés mindenesetre az első akadályt sikeresen vette, hiszen júniusban az Európai Parlament Igazságügyi Bizottsága (JURI) elfogadta a beadványt.
Az európai parlamenti képviselő azt írta a jelentésében: "a fiatal európai fogyasztók kiműveléséhez és neveléséhez mindenképpen dönteni kell az információkhoz való hozzáférésről szóló alapjog és a kalózkodás elleni harc között." Egy másik mondat szerint pedig "még nem zárultak le sikeresen a büntetőjogi szankciókról szóló irányelvvel kapcsolatos tárgyalások". Ez egyértelmű utalás az IPRED2 néven ismertté vált irányelv-tervezetre, amely egy időre lekerült az Európai Bizottság napirendjéről.
A szerdán tárgyalandó Gallo-jelentésnek gyakorlatilag minden pontjából egy lehetséges jövőbeli európai internetblokád-törvény tűnik elő. A fogyasztói tudat című fejezetben például ez olvasható: "Az internetszolgáltatókat, az online platformokat, a jogtulajdonosokat és a fogyasztóvédőket kötelezik arra, hogy az online szerzői jogsértésekkel és a hamisított termékek eladásával kapcsolatban praktikus intézkedéseket fejlesszenek ki, hogy ezáltal riadóztassák és neveljék az embereket".
S hogy miként képzeli el Marielle Gallo a fogyasztók nevelését? Nos, mindenekelőtt a Franciaországban már működő Hadopi- és a Nagy-Britanniában bevezetendő három csapás (Three Strikes Out) modell alkalmazásával. Mindkét megoldás lényege, hogy a illegális szoftver-, zenei, játék- vagy filmmásolatokat letöltő felhasználókat kétszer figyelmeztetik, hogy hagyjanak fel a jogsértő tevékenységükkel, majd harmadszorra vagy korlátozzák vagy pedig teljesen kikötik az internethozzáférésüket. Az ugyanakkor egyelőre még tisztázatlan, hogy vajon az internetszolgáltatóknak az összes ügyfelük teljes online forgalmát ellenőrizniük kell-e vagy csak a médiaipar által bűnösnek minősített előfizetők hozzáférését kell korlátozniuk, illetve blokkolniuk.
A politikus ugyanakkor azt elfelejtette kifejteni a jelentésében, hogy szerinte a bírók bevonása nélkül működő médiaipari igazságszolgáltatás mennyiben egyeztethető össze az alapvető emberi jogokkal, illetve az Európai Emberi Jogi Konvencióval. A cél világos: a termékhamisítókat és a fájlcserélőket egy szintre kell helyezni, mindkét csoport tagjai bűnözők. A szociáldemokraták és a zöldek azonnal támadták a dokumentumot, mondván az de facto bűnözővé minősítené az európai állampolgárok egy jelentős részét. Emellett szintén elfogadhatatlan az internetblokádok európai szinten való alkalmazása.
Az Európai Parlament április végén vette tárgysorozatba Marielle Gallo francia EP-képviselő A Szellemi tulajdonjog kikényszerítése a közös piacon című beadványát. A dokumentumhoz annyi módosító indítvány érkezett, hogy úgy döntöttek, arról végül csak most tárgyal az EP. A Gallo-jelentés mindenesetre az első akadályt sikeresen vette, hiszen júniusban az Európai Parlament Igazságügyi Bizottsága (JURI) elfogadta a beadványt.
