Bár a Windows egyeduralmának másfél évtizede alatt visszatérő téma volt a riválisok előretörése és az esetleges trónfosztás (általában a Linux személyében), ezek a jóslatok sorra megdőltek, korainak, illetve megalapozatlannak bizonyultak. Most azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy egyszerre több alternatív megoldás kezdheti ki a Microsoft operációs rendszerének fölényét, mégpedig olyan formában, amely igencsak megnehezíti az ellenlépések kivitelezését.

Az nem kérdés, hogy a Windows operációs rendszer még mindig hatalmas bevételi forrás, egy valóságos pénzautomata a Microsoft számára, amely gyakorlatilag kénye-kedve szerint vehet ki újabb és újabb összegeket a vásárlóktól. Néhány szakértő azonban most már az IBM nyolcvanas évek eleji helyzetéhez hasonlítja a szoftvercég pozícióját, amely könnyen azzal fenyegethet, hogy idővel eltűnik ez a már legyőzhetetlennek vélt monopólium. Míg azonban az IBM számára a személyi számítógép jelentett óriási és elkerülhetetlen változásokat, addig a redmondi szoftveróriás a kisebb hordozható eszközök jelentette alternatívával lesz kénytelen megvívni a saját harcát.

Ezen elemzők emlékeztetnek arra, hogy mi is vezetett az IBM mainframe monopóliumának megrendüléséhez, pontosabban ahhoz, hogy ezen monopólium értelme és jelentősége elenyészett a nagy többség számára. Egyszerűen az történt, hogy a nyolcvanas évek elejétől a PC olcsóbb alternatívát kínált, amely jóval szélesebb rétegek számára tette elérhetővé azon szolgáltatásokat és lehetőségeket, amelyek addig egy viszonylag szűk csoport kiváltságának számítottak. (Ezen csoport szereplőit nagyban bekorlátozta a pénztárca vastagsága, tekintettel a brutális árakra.) Most ugyanez a folyamat játszódik le, ám a PC áll vesztésre, miközben egyre erősebben nyomulnak előre a különböző hordozható megoldások.

Erre számos példát hozhatunk fel, elég ha csak az utóbbi hetek, hónapok megnyilvánulásait, fontosabb híreit vesszük át. Arról mi is írtunk, hogy Steve Ballmer szerint túl nagy falat volt a Vista; itt fontos időt és értékes munkát és pénzt vesztegettek el feleslegesen. Ugyanezen idő alatt indultak el útjukra azok a szolgáltatások, amelyek mára milliók igényeit elégítik ki: 2005-ben a YouTube elérhetővé tette első videóját és a Google felvásárolta az akkor még jelentéktelennek tűnő Android platformot. 2006-ban a Facebook és a Twitter megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt, 2007-ben elrajtolt az iPhone, egy évre rá megérkezett az Apple App Store, valamint az első Android és Chrome verziók a Google részéről.

Nem véletlen, hogy ilyen sok, mára szintén óriássá vált megoldás született meg ekkor, a piaci szereplők ugyanis hiányoltak valamit az asztali operációs rendszerekből, amit igyekeztek saját maguk pótolni. A korábbi évek híreihez szokott olvasó most valószínűleg meglepetten veszi tudomásul, hogy a Windows esélyeit, jövőjét latolgató cikkben nincs szó sem a különböző Linux disztribúciókról, sem pedig a Mac OS-ről. Ez nem véletlen, hiszen a mai helyzet éppen abban jelent újdonságot, hogy a rivális asztali operációs rendszerek helyett a különböző webes platformok, valamint mobil megoldások kezdik ki a Windows egyeduralmát, többnyire felhő-alapú architektúrára támaszkodva. Ez pedig a nagy többség számára még több kényelmet, egyszerűséget, és jobb kezelhetőséget eredményez.


Nem véletlen, hogy a Gartner összesítésében a Windows Mobile platform immár csak az ötödik helyen található az okostelefonok szegmensében, a Microsofthoz képest az Apple és a Google is jobban teljesített ezen a téren az elmúlt időszakban. A Google ráadásul útnak indította Web Store névre keresztelt portálját, amelyen keresztül a jövőben a sokak által használt webes alkalmazásokat kínálják majd. Ehhez pedig nyilván szorosan kapcsolódnak a Chrome böngészőben és a Chrome operációs rendszerben implementált új funkciók, úgymint natív kód futtatása, WebGL, stb.

Ezzel kapcsolatban bizonyos megfigyelők a Netscape esetét hozzák fel a kilencvenes évek közepéről, hiszen a Microsoft egyik célja a rivális böngésző megsemmisítésével nyilván többek között éppen az volt, hogy még idejekorán minimalizálják a konkurencia lehetőségeit, még mielőbb az túlságosan kibontakozna, új irányokba fejlődne.

A szoftvercég a maga részéről természetesen továbbra is fényes jövőt jósol magának, így például uralnák a tábla PC-k piacát (ahogy a netbook szegmensben is átvették az irányítást alig három év alatt), a mobil megoldások terén azonban beárnyékolja helyzetüket a riválisok erősödése, amihez a Palm felvásárlása, valamint a WebOS táblák közeli felbukkanása is hozzájárul majd - nem beszélve arról, hogy a Google Android immár a Sony televízióinál is megjelenhet, egy újabb lehetőséget kínálva a keresőcégnek.

Az okostelefonok eközben szinte mindent elborítanak, forgalmuk pedig tovább erősödik majd az elkövetkező években, így egyre nagyobb szerepet játszhatnak a ma még többnyire a PC-k által uralt globális piacon. Ezen készülékek, a rajtuk futó alternatív operációs rendszerek, a rivális böngészők és a hozzájuk csatlakozó online App Store-ok, a különböző közösségi és streaming szolgáltatások, a felhő-alapú platformok, valamint mindezen megoldások összekapcsolása pedig minden eddiginél nehezebb helyzetbe hozhatja a hagyományos operációs rendszerére és irodai szoftvercsomagjára építő Microsoftot.

Természetesen arról nincs szó, hogy az asztali és mobil szegmenset uraló személyi számítógépek eltűnnének, inkább valami olyasmit kell elképzelnünk, ami a böngészők piacán ment vége: az Internet Explorer 5 év alatt 90% feletti részesedésről 60% alá esett vissza. Meglátjuk, hogy miként alakulnak a vásárlói szokások, és hogy az új kütyük mennyiben tudják majd pótolni a nagyobb, a többség által mára már megszokott megoldásokat. Az biztos, hogy a változás folyamata már elindult, a kérdés csak ennek nagyságrendje és sebessége.