Berta Sándor

Németországban sem sikeres az illegális letöltések elleni kampány

Ugyan a Respect Copyrights kampányt a filmes és zenei cégek sikeresnek minősítették, az adatok közel sem igazolják ezt.

A Zukunft Kino Marketing német filmes vállalat indította el több hónapja a Respect Copyrights nevű szerzői jogi kampányt és a cég vezetője szerint az akció teljes sikerrel zárult. Nos, a tények mást mutatnak. Az első és legfontosabb adat, hogy az idei esztendőben Németországban jelentős mértékben nőtt az illegális streamajánlatok száma. Kiderült az is, hogy az európai uniós tagállamban a szerzői jogsértések 90 százaléka ma már az interneten történik. A webkalózok és az illegálisan letöltő felhasználók által alkalmazott módszerek tekintetében hasonló változás figyelhető meg, mint Nagy-Britanniában. Ugyan a fájlcserélés 53 százalékos értékével még mindig a legnépszerűbb tevékenység, de egyre többen használják a fájlmegosztó portálokat (10 százalék) és az illegális streameket (7 százalék).

"Az olyan illegális streamajánlatok, mint amik például a kino.to-n is elérhetők, egy komoly problémát jelentenek, mivel egyre többen fedezik fel ezeket és használják ki a bennük rejlő lehetőségeket. Éppen ezért jövőre is sokat kell dolgoznunk mind a felvilágosítás, mind pedig a hatékonyabb védelmi és kalózellenes intézkedések kidolgozása területén azért, hogy megakadályozzuk az illegális másolatok elterjedését" - ismerte el Jan Oesterlin, a Zukunft Kino Marketing ügyvezetője.

Oesterlin hozzátette, hogy ez a feladat komoly kihívást jelent, másrészt el akarják érni, hogy végre a filmkészítők és más kreatív szakemberek jogainak is érvényt tudjanak szerezni a világhálón. Fontos lenne azonban, hogy ebbe a munkába bevonják az internetszolgáltatókat is. A német céghez hasonló eredményeket könyvelhetett el Nagy-Britanniában a BPI zeneipari szövetség, amelynek kampánya kudarcba fulladt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • hangulati #52
    nos, itt van a kerdes, legalabbis szamomra. vannak ti. hivatalbol uldozendo dolgok, mint pl. emberoles, es tsai. ez a helyzet ugy fest, hogy belekenyszeritunk szazezer birkat a kozos bunbe, aztan majd mi kivalasztjuk a bunosoket. zsarolas es a helyzettel valo visszaeles. gusztustalan es az is marad. ezen kivul a "bcs"-nek altalaban aldozata/i is szokott lenni. ez az egesz nem a szerzoi jogvedelem cimszo ala esik, hanem a kontroll manipulativ formaja. es akkor meg be is irjak az ajanlott oldal linkjet. mar megyek is. ps. tudom, hogy "helyzettel valo visszaeles" nem bcs. miert is?
  • lammaer #51
    LOL

    Ez az egész tényleg megmutatja, hogy gondolkodnak az "ilyen" emberek :)
  • narumon #50
    Káló Zoli te nemcsak hülye vagy de még logikád sincs. Folyamatosan akkora baromságokat szajkózol amit egy általános iskolás is két perc alatt ízekre szed, nemhogy egy ügyvéd. Én arra kérlek, hogy csak egy minimálisat please, de nézz utána bármilyen témának mielőtt szétfloodolsz minden topicot. Az alap műveltésget már nem is firtatom mert sok lenne ez neked...
  • Komolytalan #47
    Rákerestem a faszira, tényleg ő jegyezte az első szoftver szabadalmat, nade milyet: miután kérelmezte a bejegyzést, és 3 év múlva be is jegyezték, akkor is azt írták, hogy "full implications are not yet known". Vagyis ez kb olyan volt már akkor is, mintha én most bejegyezném a szubatomi processzort. Vicc. Nem is vette senki se komolyan az adott szabadalmat. Aki abból sportot csinált hogy ne a termékkel, hanem szabadalmakkal maradjon a felszínen (ezzel tönkretéve másokat) az Bill Gates.
    CP/Mmel kapcsolatban meg nem olyan hasonlóságok voltak, hogy kezelték egymás fájlrendszerét, hanem az oprendszer belső hívásai egyeztek meg. Mivel a CP/M akkorra már elterjedt volt (több 100ezer példányban elkelt), ráadásul nem egy atombonyolult cuccos volt (64K memóriát kezelt), így elég egyszerű lehetett visszafejteni, és kicserélni a CP/M betűket IBM-DOS betűkre a kódban. Kb ennyi volt a változtatás. Azért ez nem kompatíbilitási kérdés, ez szimpla lopás. Ma már persze mosdatják a fiút, hogy nem is ő lopott, hanem amit vett, az volt lopott, de ő erről nem tudhatott, hát persze. Ez az amiről én beszélek, hogy kib.szott hálás neki a szoftveripar.
  • lammaer #46
    "Neumann szabadalmaztathatta volna, ha lett volna akkoriban szoftver szabadalom. Azonban ezt - az EULA-val együtt - az M$ találta ki."

    Öööö... a google szerint az első szoftver szabadalom Martin Goetz nevéhez kötődik 1968-ban,ő kezdte külön árulni a mainframehez való szoftvert. Akkor Bill még csak 13 éves volt :)

    Mondjuk a CP/M sztorit én úgy ismerem hogy billék egy csákótól vették me a QDOS-t ami kompatibilis volt a CP/Mel és azt lényegében változtatás nélkül adták el az IBMnek. Tény, ő sokmindent nem csinált vele, de üzleti érzéke volt. És legyen gusztustalan, ha nem sértett törvényt, mit lehet tenni?


  • Komolytalan #45
    AMD Intel vita kezdetekor volt erre egy kísérlet. A lényeg az volt, hogy processzor gyártásban a reverse engineering ugye tiltott. Nem lehet lemókolni a proci tokot, és megnézni hogy mennek a "drótok". AMD mégis sikeresen másolta az egyik intel procit, talán a 386-ost, vagy a 486-ost, és azt állította, hogy mindezt csak az input-output megfigyelésével tette. Intel ezt nem hitte, leültettek egy mérnököt egy ismeretlen chip elé, és láss csodát - képes volt erre. Más kérdés hogy a szerkezetben jelentős eltérések voltak, de a végeredmény ugyanaz, sőt amit a AMDs mérnök csinált kicsit jobb is lett az intel cuccánál.
    És pont ez az a rész, amiről írtam, hogy a szoftver szabadalom gátolja a programozás fejlődését, ellenben a forráskód védelmével, ami meg ugye alap. Míg azonban a forráskód védelmére nincs tényleges lehetőség, addig szoftver szabadalmat akár egy hentes is bejegyezhet, és érvényesíthet.
  • Komolytalan #44
    Neumann szabadalmaztathatta volna, ha lett volna akkoriban szoftver szabadalom. Azonban ezt - az EULA-val együtt - az M$ találta ki. MS előtt a szoftverekre ugyanaz a garanciavállalás vonatkozott mint egy kenyérpirítóra - ha rendesen használod nem gyújtja fel a lakást, illetve agyrákot se kapsz tőle. Ja, meg ha meguntad, eladhatod. Illetve akkoriban nem volt szokás a programozási algoritmusok védelme, beérték a programozó cégek a programkódok visszafejtésének, és forráskódok lopásának törvényi tiltásával. Vicces hogy pont az MS találta ki a szoftverszabadalmakat, holott köztudott, hogy az első DOS az egy szimpla lopott CP/M oprendszer volt. Még annyit se értettek hozzá hogy a 21-es megszakítást más számra írják át, illetve ennek a függvényei is egy az egyben ugyanazok a kódok, ugyanazzal a paraméterezéssel voltak. A CP/M feltalálójának volt is egy kérdése, hogy kérdezzék meg Bill Gatest, hogy a 21-es megszakítás nem tom hányas függvénye (amelyik string kiírásért felelős) vajon miért $-jeles végjelű stringeket ír ki, és miért nem 0-ás karakter végjelűt, ahogy ezt más függvények teszik. Mert hogy Bill Gates ezt nem fogja tudni. És láss csodát, nem is tudta. És láss csodát, nem dugták fel a seggébe az esernyőt hogy kinyitva kihúzzák, ahogy az tolvajoknál akkoriban divat volt, hanem kapott még további zsíros megrendelést az IBMtől. Bill Gatesnek _mindent_ szabad volt, mivel kitalálta a szoftver szabadalmakat és az EULA-t, és a nagy számtech cégek ezért kib.szott hálásak voltak nekik. Mivel ekkora ganéságot egyik se mert volna saját neve alatt lehozni.

    A szoftverszabadalmakkal az a gáz, hogy ha ma valaki kitalálja, hogy az emberekről le kéne tárolni a szemük meg a hajuk színét, és ez alapján keresni társkereső oldalon, akkor azt úgy bejegyeztetheti mint a huzat. Ráadásul még az elsőségét se kell ehhez bizonyítani, egyszerűen csak lerak egy valag pénzt (olyan 100ezer USD környékén), és onnan kezdve bárki más aki szem/haj színre keresést biztosít társkereső oldalon perelhető.

    Az EULA-s eszmefuttatás meg 1 ponton sántít. A szoftverszabadalmak az a pisztoly, amit a fejemhez tesznek. Nem mintha akkora nagy dolog volna egy XP/Win7 megvásárlása, de onnan kezdve hogy egy programozó ezekre a fosokra fejleszt, tovább erősíti a monopóliumukat. Márpedig egy vizsuál stúdió az elég komoly alma, a kígyó szájában, mivel kinyalja a programozók popóját. Ha viszont nem Windowson akarok fejleszteni, akkor jönnek az ügyvédek, és viszik a házat, kocsit, meg a fél vesémet, mert mondjuk dupla kattintást használtam a programomban. Szóval ez az az ok, amiért én azt mondom, hogy egy nagy büdös lóf.szt kedves MS és társai. Használom a szarotokat, mert muszáj, de pénzt tőlem egy kanyit se fogtok látni. Ezenkívül - bár a szarotok alatt fejlesztek, mert más alatt nem lehet - azért kínosan ügyelek rá, hogy platformfüggetlen (webes, javas) dolgokat hozzak létre, amivel gyengíthetlek titeket. Belülről kell a rendszert támadni:-)
  • lammaer #41
    A könyvről az infót köszi :)
    Sztem ha rendesen le kópirájtozzák (ez viszont sztem nem szerzői jog hanem szabadalom) annó az elvet, mint ahogy manapság már mindent le szoktak védetni, akkor most kaszálhatnának.

    Abban egyetértünk, hogy az EULAk elég gusztustalanok, különösen a "nem vállalunk semmiért felelősséget, tán a szoftver még azt se csinálja aminek áruljuk" részeknek.
    Viszont a szerződés az szerződés, nem állnak pisztollyal a fejednél hogy márpedig ezt neked el kell fogadnod. Ergó ha te aláirod hogy neked ez igy megfelel, lehet az bármilyen gusztustalan, vállaltad. Utólagos reklamációnak max akkor van esélye, ha tudod bizonyitani, hogy a termék/szolgáltatás és az érte fizetett összeg nincs arányban egymással.
  • Komolytalan #40
    A Neumann elv Neumann "First Draft of a Report on the Edvac" című könyvében lett leírva. Tehát elég rendesen konkrét mű, így szerzői jogvédelem alatt áll. Más kérdés hogy kevered gizikét gőzekével, mivel attól, hogy egy mű szerzői jogvédelem alatt áll, még simán fel lehet használni a munkád során. Pontosan azért, mert erre nem vonatkoznak olyan két lábbal történő jogtiprások, mint pl az EULA.
    Legjobb példa erre a tankönyv: le van benne írva az információ, nem másolhatod le, és árulhatod egyetlen részletét sem - ezzel nincs is gond. De a belőle szerzett információval kereshetsz pénzt, és ezért semmivel sem tartozol a tankönyv szerzőjének. Ami a disznóság szoftver fronton az az, hogy ha én szomszéd Pistikétől kölcsönkérek egy tankönyvet, és abból úgy megokosodok, hogy utána milliárdokat keresek, akkor se kéri rajtam senki se számon, hogy kölcsön könyvből okosodtam. Azonban szoftvernél még a tovább értékesítés is tiltott, nemhogy a kölcsönadás. Alapvetően amit kifizetsz mondjuk egy XPért vagy Win7-ért díjat az megfelel offline módban egy szaros könyvtári kölcsönzői díjnak, mert a termék nemhogy nem kerül a te birtokodba, de elég korlátozott az, hogy mit csinálhatsz vele. Ráadásul minimális felelősséget sem vállalnak azért, hogy nem okoz neked kárt. Tehát egy oprendszer/egyéb szoftver reális ára ez alapján mondjuk 1000Ft lehetne éves szinten, de valószínűleg így is sokat mondok.
  • lammaer #39
    Légyszives próbálj meg egy kicsit kultúráltabban vitatkozni, én nem mondtam rád semmi sértőt, próbálj meg te is ennek szellemében kommunikálni. Teljesen felesleges zsidózásba fullasztani a témát.

    Magyar szoftverre ugyanúgy érvényes a szerzői jog. Nemtom mitől jössz itt az izraeli meg usa vállalatokkal. A NavNgo szoftverlopásért ugyanúgy megnyomnak mint az XP-ért HA - és ez nagyon fontos - A SZERZŐI JOG TULAJDONOSA KEZDEMÉNYEZI. Ugyanis nem fog az állam minden egyes szerzői jogsértésért automatikusan eljárást inditani, mert az pénz...

    Pont ezért nem kopogtatnak még Microsofték se az átlagember ajtaján.
    Pont ezért nem visz el a posztos rendőr mert warez XP van a táskádban igazoltatáskor.
    Pont ezért nem kapott a Neumann család semmit. (vagy ők kezdeményeztek eljárást? Kérdezd meg a menyedet :) )

    Azért mert a Neumann család nem lépett fel az ügyükben, akkor más se teheti?
    Megjegyzem sztem a Neumann ELV nem tartozik a szerzői jog által védett kategóriákba, mivel nem egy konkrét mű...

    a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
    b) a nyilvánosan tartott beszéd,
    c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
    d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
    e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
    f) a rádió- és a televíziójáték,
    g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
    h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
    i) a fotóművészeti alkotás,
    j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
    k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
    l) a műszaki létesítmény terve,
    m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
    n) a jelmez- és díszletterv,
    o) az ipari tervezőművészeti alkotás,
    p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.