Berta Sándor
Iránban blokkolják az internethozzáféréseket
A helyi hatóságok a szervezkedések megakadályozására blokkolják az iráni egyetemisták interneteléréseit. Az iráni egyetemisták és főiskolai hallgatók azért akartak az utcára vonulni, hogy megemlékezzenek az 1953-as véres demonstrációkról és azok áldozatairól.
A hatóságok semmit sem bíztak a véletlenre, hanem erőteljesen korlátozták az internethozzáféréseket, hogy így kerüljék el az újabb tüntetések szervezését. Amint arról az Al Jazeera arab televízióadó beszámolt, az intézkedések nem csak az internet blokádjára terjedtek ki, hanem a nyugati országok újságírói és televíziós tudósítói három napos munkatilalmat kaptak.
A hétvégén Teheránban, ha volt is internet, az csak nagyon kis sebességgel működött és voltak olyan részek, ahol teljesen blokkolták az interneteléréseket. Az AFP hírügynökség informátorai kizárták a technikai meghibásodások lehetőségét, egyértelműen hatósági döntésről volt szó. Közelebbit az illetékesek nem tudtak mondani, az iráni tájékoztatási és távközlési minisztériumban pedig nem tudott elérni felelős személyt a hírügynökség.
Néhány nappal ezelőtt több különböző ellenzéki honlap is arra szólította fel a diákokat, hogy a Teheráni Egyetem campusának területén gyülekezzenek. A hatóságok azonban felkészültek, már eddig is számos aktivistát letartóztattak és nyilvánvalóvá tették, hogy semmilyen megmozdulást sem fognak eltűrni. Az iráni hatóságok a külföldi újságírókat előzetesen SMS-ben értesítették arról, hogy a sajtóengedélyüket átmenetileg visszavonták és hogy szerdáig semmilyen riporteri munkát nem végezhetnek, hanem kötelesek az irodáikban maradni.
Iránban egyre fontosabb szerepet játszik az internet, a nyári zavargásokat is a világháló segítségével szervezték. Mir Hoszein Muszavi követői elsősorban a Facebook szolgáltatásait vették igénybe. A hatóságok válasza természetesen nem sokat váratott magára, néhány napra a Facebookot is blokád alá vonták.
Azóta, hogy az ázsiai országban tüntetéseket szerveznek Ahmadinezsád vitatott újraválasztása ellen, gyakran jelentkeznek zavarok az internetes kapcsolatokban, az SMS-üzenetek forgalmában és mobiltelefon-beszélgetések közben. Most azonban először fordult elő, hogy két nappal egy ellenzék által kezdeményezett tüntetés előtt bizonyos internetes kapcsolatok megszakadtak.
1953. december 7-én az akkori amerikai alelnök, Richard Nixon látogatott Iránba. A helyi diákok a látogatás ellen tiltakoztak és három fiatalt a rendőrök agyonlőttek. Irán egyébként a nyugati vállalatok segítségével építette ki a világ legkorszerűbb internetfigyelő hálózatát. A rendszer létrehozásában segített a Siemens és a Nokia is. Irán főbírája korábban az egyre befolyásosabb rendszerellenes műholdas tv-állomások és internetes portálok alkalmazottjainak bírósági felelősségre vonását sürgette.
A hatóságok semmit sem bíztak a véletlenre, hanem erőteljesen korlátozták az internethozzáféréseket, hogy így kerüljék el az újabb tüntetések szervezését. Amint arról az Al Jazeera arab televízióadó beszámolt, az intézkedések nem csak az internet blokádjára terjedtek ki, hanem a nyugati országok újságírói és televíziós tudósítói három napos munkatilalmat kaptak.
A hétvégén Teheránban, ha volt is internet, az csak nagyon kis sebességgel működött és voltak olyan részek, ahol teljesen blokkolták az interneteléréseket. Az AFP hírügynökség informátorai kizárták a technikai meghibásodások lehetőségét, egyértelműen hatósági döntésről volt szó. Közelebbit az illetékesek nem tudtak mondani, az iráni tájékoztatási és távközlési minisztériumban pedig nem tudott elérni felelős személyt a hírügynökség.
Néhány nappal ezelőtt több különböző ellenzéki honlap is arra szólította fel a diákokat, hogy a Teheráni Egyetem campusának területén gyülekezzenek. A hatóságok azonban felkészültek, már eddig is számos aktivistát letartóztattak és nyilvánvalóvá tették, hogy semmilyen megmozdulást sem fognak eltűrni. Az iráni hatóságok a külföldi újságírókat előzetesen SMS-ben értesítették arról, hogy a sajtóengedélyüket átmenetileg visszavonták és hogy szerdáig semmilyen riporteri munkát nem végezhetnek, hanem kötelesek az irodáikban maradni.
Iránban egyre fontosabb szerepet játszik az internet, a nyári zavargásokat is a világháló segítségével szervezték. Mir Hoszein Muszavi követői elsősorban a Facebook szolgáltatásait vették igénybe. A hatóságok válasza természetesen nem sokat váratott magára, néhány napra a Facebookot is blokád alá vonták.
Azóta, hogy az ázsiai országban tüntetéseket szerveznek Ahmadinezsád vitatott újraválasztása ellen, gyakran jelentkeznek zavarok az internetes kapcsolatokban, az SMS-üzenetek forgalmában és mobiltelefon-beszélgetések közben. Most azonban először fordult elő, hogy két nappal egy ellenzék által kezdeményezett tüntetés előtt bizonyos internetes kapcsolatok megszakadtak.
1953. december 7-én az akkori amerikai alelnök, Richard Nixon látogatott Iránba. A helyi diákok a látogatás ellen tiltakoztak és három fiatalt a rendőrök agyonlőttek. Irán egyébként a nyugati vállalatok segítségével építette ki a világ legkorszerűbb internetfigyelő hálózatát. A rendszer létrehozásában segített a Siemens és a Nokia is. Irán főbírája korábban az egyre befolyásosabb rendszerellenes műholdas tv-állomások és internetes portálok alkalmazottjainak bírósági felelősségre vonását sürgette.