Berta Sándor
Már a népszerű oldalakat is blokkolják Iránban
Újabb fejezetéhez érkezett az iráni internetcenzúra. A perzsa ország vezetői ezúttal nem a népszerű hazai, hanem a sok látogatót vonzó külföldi internetes oldalakhoz való hozzáféréseket blokkolták.
A népszerű blogokat és más portálokat eddig is elnyomták Iránban, gyakran amerikai segítséggel. Októberben pedig újabb szigorú intézkedést hoztak az állam vezetői: betiltották a szélessávú internetet, hogy indoklásuk szerint így lassítsák a káros nyugati hatások beáramlását az országba. A döntés értelmében minden helyi internetszolgáltató köteles volt mérsékelni a le- és feltöltési sebességeket. A jogszabály értelmében ezentúl a maximális letöltési sebesség legfeljebb 128 Kbit/s lehet.
A legújabb döntés értelmében jelenleg nem elérhetők az olyan népszerű külföldi oldalak az Iránban élők vagy ott dolgozók számára, mint például a YouTube, az Amazon, az IMBD.com filmes adatbázis, de tiltott tartalomnak számít a Wikipedia online lexikon és blokkolják a The New York Times oldalához való hozzáféréseket is. A látogatókat minden érintett portál esetében csak egy egyszerű felirat figyelmezteti, miszerint: "a kért oldal tiltott".
A döntést támogatta Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök is, aki szintén fontosnak tartja, hogy az iráni fiatalokat ne érhesse semmilyen káros nyugati befolyás. A Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi emberi jogi szervezet legfrissebb kimutatása szerint Irán neve is felkerült azt a 13 országot felvonultató listára, amelyre az internet ellenségeit vették fel. Iránban jelenleg immár közel 7,5 millió rendszeresen internetező felhasználót tartanak nyilván, a blogok száma pedig elérte a százezret.
Szakemberek szerint azonban az internetcenzúra még nem érte el végleges formáját. Erre utal Mohamed Tourang, a tájékoztatási hivatal kulturális bizottságának elnökének múlt heti kijelentése is, miszerint a jövőben minden tiltott tartalmat kínáló oldal ellen fel fognak lépni a hatóságok. Különösen a kultúrát és a hagyományokat sértő, valamint a nemzeti egységet veszélyeztető anyagokat fogják eltávolítani az internetszolgáltatók és az igazságügyi szervek. Tiltott tartalomnak számítanak egyébként nemcsak a nyugati filmek és a zenék, de a haladó eszméket hirdető iráni és külföldi könyvek is.
A népszerű blogokat és más portálokat eddig is elnyomták Iránban, gyakran amerikai segítséggel. Októberben pedig újabb szigorú intézkedést hoztak az állam vezetői: betiltották a szélessávú internetet, hogy indoklásuk szerint így lassítsák a káros nyugati hatások beáramlását az országba. A döntés értelmében minden helyi internetszolgáltató köteles volt mérsékelni a le- és feltöltési sebességeket. A jogszabály értelmében ezentúl a maximális letöltési sebesség legfeljebb 128 Kbit/s lehet.
A legújabb döntés értelmében jelenleg nem elérhetők az olyan népszerű külföldi oldalak az Iránban élők vagy ott dolgozók számára, mint például a YouTube, az Amazon, az IMBD.com filmes adatbázis, de tiltott tartalomnak számít a Wikipedia online lexikon és blokkolják a The New York Times oldalához való hozzáféréseket is. A látogatókat minden érintett portál esetében csak egy egyszerű felirat figyelmezteti, miszerint: "a kért oldal tiltott".
A döntést támogatta Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök is, aki szintén fontosnak tartja, hogy az iráni fiatalokat ne érhesse semmilyen káros nyugati befolyás. A Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi emberi jogi szervezet legfrissebb kimutatása szerint Irán neve is felkerült azt a 13 országot felvonultató listára, amelyre az internet ellenségeit vették fel. Iránban jelenleg immár közel 7,5 millió rendszeresen internetező felhasználót tartanak nyilván, a blogok száma pedig elérte a százezret.
Szakemberek szerint azonban az internetcenzúra még nem érte el végleges formáját. Erre utal Mohamed Tourang, a tájékoztatási hivatal kulturális bizottságának elnökének múlt heti kijelentése is, miszerint a jövőben minden tiltott tartalmat kínáló oldal ellen fel fognak lépni a hatóságok. Különösen a kultúrát és a hagyományokat sértő, valamint a nemzeti egységet veszélyeztető anyagokat fogják eltávolítani az internetszolgáltatók és az igazságügyi szervek. Tiltott tartalomnak számítanak egyébként nemcsak a nyugati filmek és a zenék, de a haladó eszméket hirdető iráni és külföldi könyvek is.
