SG.hu
A CES-en nyoma sem volt az MI-buboréktól való félelmeknek
Az év legnagyobb technológiai bemutatóján robotok lepték el a csarnokokat. Humanoid robotok sétálnak, forgatják a fejüket és integetnek, mellettük négylábú, kutyaszerű robotok loholnak. De ez csak két példa a számtalan olyan masinából, amelyeket a sakkjátszástól kezdve a gerincsebészeti beavatkozásokig sokféle feladatra terveztek. Az ilyen jelenetek megszokottnak számítanak a Las Vegas Convention Center kiállítóterében a CES idején, amely pénteken ért véget. Minden januárban a világ minden tájáról érkeznek cégek, hogy felvonultassák legújabb technológiáikat, termékeiket és szolgáltatásaikat.
A kiállítás egyszerre látvány és tartalom. A legfeltűnőbb bemutatott eszközök közül sok vagy soha nem jut el a megvalósításig, mint például a repülő autók, vagy rendkívül drágák és nehezen használhatók, gondoljunk csak a több tízezer dolláros televíziókra. A CES ugyanakkor bepillantást enged abba, milyen irányokra tesznek fel nagy téteket az iparág óriásai, köztük az Nvidia, az Intel, az Amazon és a Samsung. Az MI ismét uralta a konferenciát. A cégek humanoid robotokat mutattak be, amelyekről azt állítják, hogy gyárakban fognak dolgozni, hangvezérléssel nyitható hűtőszekrényeket, valamint a következő generációs chipeket, amelyek mindezt működtetik majd. A CES bizonyos értelemben saját buborékká változtatta a Las Vegas Stripet, elszigetelve azt az MI-vel szembeni szkepticizmustól.
Az Nvidia, az MI-robbanás jelképe és a buborékvita középpontjában álló vállalat a CES-en bejelentette, hogy az adatközpontokat működtető számítási platformjának következő verziója az év második felében érkezik. A technológiai vezetőket megkérdezve vagy azt a választ kapja az ember, hogy a vállalkozásuk nem kapcsolódik a buborékról szóló aggályokhoz, míg mások az MI lehetőségeivel kapcsolatban optimisták voltak, és azt mondták, arra összpontosítanak, hogy ezt bizonyító termékeket építsenek. „A lehetőségek legkorábbi szakaszában járunk. Amikor azt hallom, hogy buborékban vagyunk, csak annyit gondolok, ez nem egy múló hóbort” - mondta Panos Panay, az Amazon eszközökért és szolgáltatásokért felelős vezetője. „Ez nem fog elmúlni.”
Az MI-buborékkal kapcsolatos aggályok többsége azokra az adatközponti beruházásokra összpontosul, amelyeket MI-feladatokra építenek, és amelyek túl nagy energiaigényűek ahhoz, hogy olyan eszközök, mint a laptopok és az okostelefonok önmagukban kezelni tudják őket. Az S&P Global adatai szerint a technológiai vállalatok 2025-ben több mint 61 milliárd dollárt fektettek adatközpontokba, ami felerősítette azokat az aggodalmakat, hogy a beruházások messze meghaladják a keresletet. A befektetések pedig várhatóan tovább növekednek. A Goldman Sachs jelentése szerint az MI-vel foglalkozó cégek idén több mint 500 milliárd dollárt költhetnek tőkekiadásokra. Julien Garran, a MacroStrategy Partnership kutatócégnél dolgozó kutató és partner tavalyi jelentésében azt írta, hogy az MI-buborék 17-szer nagyobb, mint a dotkom-lufi volt.
Amikor az MI-buborékról kérdezték őket, az Intel és a Qualcomm vezetői saját cégeik azon erőfeszítéseire mutattak rá, amelyek célja, hogy a számítógépek egyre több MI-feladatot helyben, a felhő helyett dolgozzanak fel. A Qualcomm, amely okostelefonokba és más termékekbe gyárt chipeket, tavaly jelentette be, hogy belép az adatközpontok piacára. Ez azonban üzletének csak nagyon kis részét teszi ki. „Ami minket illet, ahol mi működünk, ott nem zajlik a buborékról szóló vita” - mondta Akash Palkhiwala, a Qualcomm pénzügyi és operatív igazgatója. Az Intel inkább olyan termékekre koncentrál, amelyek fontosak a fogyasztók számára, például a laptopok teljesítményét növelő chipekre, ahelyett hogy nagy kockázatú fogadásokat tenne „amelyek rengeteg befektetést igényelnek, és lehet, hogy nem térülnek meg” - mondta Jim Johnson, a vállalat ügyféloldali számítástechnikai csoportjának vezetője.
CK Kim, a Samsung digitális háztartási készülékek üzletágának ügyvezető alelnöke és vezetője azt mondta, nem az ő dolga eldönteni, hogy az iparág MI-buborékban van-e. Hozzátette, hogy a vállalat inkább arra figyel, az MI valódi értéket teremt-e a fogyasztók számára. Az, hogy mit jelent ez az „érték”, pontosan az volt, amit a CES több ezer kiállítója ezen a héten igyekezett bemutatni. A humanoid robotok fontos szerepet játszottak ebben az elképzelésben olyan cégek számára, mint az Nvidia, az Intel, a Hyundai és a Qualcomm, amelyek mind új technológiákat jelentettek be az ember alakú robotok meghajtására.
A Boston Dynamics és a Hyundai bemutatta az Atlast, egy humanoid robotot, amelyet a Google DeepMind MI-részlegével együttműködésben fejlesztettek ipari feladatokra, például megrendelések összekészítésére. A következő hónapokban a Google DeepMindnál és a Hyundai Robotics Metaplant Applications központjában állítják szolgálatba, további ügyfelek pedig 2027 elején vezetik be. „Egyetlen befektetéssel a világ bármely alkalmazását feltérképezhetjük, az ipari felhasználástól a kiskereskedelmi megoldásokon át az otthoni alkalmazásokig” - mondta Aya Durbin, aki a Boston Dynamics humanoid alkalmazások termékstratégiáját vezeti, amikor arról kérdezték a Hyundai standján, mi hajtja az érdeklődést a humanoid robotok iránt. A Hyundai irányító részesedéssel rendelkezik a Boston Dynamicsben.
A technológiai vállalatok emellett a következő nagy terméket is keresik az okostelefon után, és úgy vélik, ebben az MI kulcsszerepet játszhat. A CES-en cégek hulláma mutatott be különálló, hallgatásra szolgáló eszközöket, amelyek beszélgetéseket vagy hangjegyzeteket rögzíthetnek. Ezek közé tartoztak a Nirva nevű startup MI-ékszerei, az okosóráiról ismert Pebble Index 01 gyűrűje, valamint a Bee csuklópántja, amely ma már az Amazon tulajdonában van. A kütyükhöz beszélni gyakran gyorsabb, mint gépelni, de az Amazon és a Nirva ezeket az eszközöket olyan adatgyűjtési csatornának is tekinti, amelyek betekintést nyújthatnak a felhasználó életébe, ami ugyanakkor biztosan adatvédelmi aggályokat is felvet.
Az üzleti vezetők látszólag egyetértenek abban, hogy az MI marad velünk, még azok is, mint Pete Erickson, a Modev technológiai rendezvény- és oktatási vállalat vezérigazgatója, aki szerint az iparág valóban buborékban van. Erickson ugyanakkor úgy véli, az MI ma már „egyszerűen az életünk része”. „Nem hiszem, hogy bárhová is eltűnne” - mondta.
A kiállítás egyszerre látvány és tartalom. A legfeltűnőbb bemutatott eszközök közül sok vagy soha nem jut el a megvalósításig, mint például a repülő autók, vagy rendkívül drágák és nehezen használhatók, gondoljunk csak a több tízezer dolláros televíziókra. A CES ugyanakkor bepillantást enged abba, milyen irányokra tesznek fel nagy téteket az iparág óriásai, köztük az Nvidia, az Intel, az Amazon és a Samsung. Az MI ismét uralta a konferenciát. A cégek humanoid robotokat mutattak be, amelyekről azt állítják, hogy gyárakban fognak dolgozni, hangvezérléssel nyitható hűtőszekrényeket, valamint a következő generációs chipeket, amelyek mindezt működtetik majd. A CES bizonyos értelemben saját buborékká változtatta a Las Vegas Stripet, elszigetelve azt az MI-vel szembeni szkepticizmustól.
Az Nvidia, az MI-robbanás jelképe és a buborékvita középpontjában álló vállalat a CES-en bejelentette, hogy az adatközpontokat működtető számítási platformjának következő verziója az év második felében érkezik. A technológiai vezetőket megkérdezve vagy azt a választ kapja az ember, hogy a vállalkozásuk nem kapcsolódik a buborékról szóló aggályokhoz, míg mások az MI lehetőségeivel kapcsolatban optimisták voltak, és azt mondták, arra összpontosítanak, hogy ezt bizonyító termékeket építsenek. „A lehetőségek legkorábbi szakaszában járunk. Amikor azt hallom, hogy buborékban vagyunk, csak annyit gondolok, ez nem egy múló hóbort” - mondta Panos Panay, az Amazon eszközökért és szolgáltatásokért felelős vezetője. „Ez nem fog elmúlni.”
Az MI-buborékkal kapcsolatos aggályok többsége azokra az adatközponti beruházásokra összpontosul, amelyeket MI-feladatokra építenek, és amelyek túl nagy energiaigényűek ahhoz, hogy olyan eszközök, mint a laptopok és az okostelefonok önmagukban kezelni tudják őket. Az S&P Global adatai szerint a technológiai vállalatok 2025-ben több mint 61 milliárd dollárt fektettek adatközpontokba, ami felerősítette azokat az aggodalmakat, hogy a beruházások messze meghaladják a keresletet. A befektetések pedig várhatóan tovább növekednek. A Goldman Sachs jelentése szerint az MI-vel foglalkozó cégek idén több mint 500 milliárd dollárt költhetnek tőkekiadásokra. Julien Garran, a MacroStrategy Partnership kutatócégnél dolgozó kutató és partner tavalyi jelentésében azt írta, hogy az MI-buborék 17-szer nagyobb, mint a dotkom-lufi volt.
Amikor az MI-buborékról kérdezték őket, az Intel és a Qualcomm vezetői saját cégeik azon erőfeszítéseire mutattak rá, amelyek célja, hogy a számítógépek egyre több MI-feladatot helyben, a felhő helyett dolgozzanak fel. A Qualcomm, amely okostelefonokba és más termékekbe gyárt chipeket, tavaly jelentette be, hogy belép az adatközpontok piacára. Ez azonban üzletének csak nagyon kis részét teszi ki. „Ami minket illet, ahol mi működünk, ott nem zajlik a buborékról szóló vita” - mondta Akash Palkhiwala, a Qualcomm pénzügyi és operatív igazgatója. Az Intel inkább olyan termékekre koncentrál, amelyek fontosak a fogyasztók számára, például a laptopok teljesítményét növelő chipekre, ahelyett hogy nagy kockázatú fogadásokat tenne „amelyek rengeteg befektetést igényelnek, és lehet, hogy nem térülnek meg” - mondta Jim Johnson, a vállalat ügyféloldali számítástechnikai csoportjának vezetője.
CK Kim, a Samsung digitális háztartási készülékek üzletágának ügyvezető alelnöke és vezetője azt mondta, nem az ő dolga eldönteni, hogy az iparág MI-buborékban van-e. Hozzátette, hogy a vállalat inkább arra figyel, az MI valódi értéket teremt-e a fogyasztók számára. Az, hogy mit jelent ez az „érték”, pontosan az volt, amit a CES több ezer kiállítója ezen a héten igyekezett bemutatni. A humanoid robotok fontos szerepet játszottak ebben az elképzelésben olyan cégek számára, mint az Nvidia, az Intel, a Hyundai és a Qualcomm, amelyek mind új technológiákat jelentettek be az ember alakú robotok meghajtására.
A Boston Dynamics és a Hyundai bemutatta az Atlast, egy humanoid robotot, amelyet a Google DeepMind MI-részlegével együttműködésben fejlesztettek ipari feladatokra, például megrendelések összekészítésére. A következő hónapokban a Google DeepMindnál és a Hyundai Robotics Metaplant Applications központjában állítják szolgálatba, további ügyfelek pedig 2027 elején vezetik be. „Egyetlen befektetéssel a világ bármely alkalmazását feltérképezhetjük, az ipari felhasználástól a kiskereskedelmi megoldásokon át az otthoni alkalmazásokig” - mondta Aya Durbin, aki a Boston Dynamics humanoid alkalmazások termékstratégiáját vezeti, amikor arról kérdezték a Hyundai standján, mi hajtja az érdeklődést a humanoid robotok iránt. A Hyundai irányító részesedéssel rendelkezik a Boston Dynamicsben.
A technológiai vállalatok emellett a következő nagy terméket is keresik az okostelefon után, és úgy vélik, ebben az MI kulcsszerepet játszhat. A CES-en cégek hulláma mutatott be különálló, hallgatásra szolgáló eszközöket, amelyek beszélgetéseket vagy hangjegyzeteket rögzíthetnek. Ezek közé tartoztak a Nirva nevű startup MI-ékszerei, az okosóráiról ismert Pebble Index 01 gyűrűje, valamint a Bee csuklópántja, amely ma már az Amazon tulajdonában van. A kütyükhöz beszélni gyakran gyorsabb, mint gépelni, de az Amazon és a Nirva ezeket az eszközöket olyan adatgyűjtési csatornának is tekinti, amelyek betekintést nyújthatnak a felhasználó életébe, ami ugyanakkor biztosan adatvédelmi aggályokat is felvet.
Az üzleti vezetők látszólag egyetértenek abban, hogy az MI marad velünk, még azok is, mint Pete Erickson, a Modev technológiai rendezvény- és oktatási vállalat vezérigazgatója, aki szerint az iparág valóban buborékban van. Erickson ugyanakkor úgy véli, az MI ma már „egyszerűen az életünk része”. „Nem hiszem, hogy bárhová is eltűnne” - mondta.