Berta Sándor
A távközlési adattárolás csak az első lépés
A rendőrségek és a titkosszolgálatok az Európai Távközlési Szabvány Intézettel (ETSI) közösen titokban már egy új ellenőrző rendszeren dolgoznak. Jön a "szép, új világ". Az új adattárolási szisztémába már nem csak az egyes felhasználók forgalmi adatai kerülnének be, hanem többek között a távközlési számlák, a banki kapcsolatok, a le- és feltöltési jellemzők is. A lényeg, hogy a rendőrségek és a titkosszolgálatok a polgárok online szokásairól, illetve teljesen internetes mozgásáról pontosan képben akarnak lenni.
Az ETSI SA3-LI (Lawful Interception) munkacsoportjának legutóbbi ülésére november 3. és 5.-a között került sor az arizonai Scottsdaleben. A tanácskozáson Peter van der Arend, a testület felettes szervének számító TC LI nevű technikai bizottság elnöke bejelentette, hogy számos kiegészítést dolgoztak ki, amelyeket fokozatosan fognak beépíteni a meglévő rendszerbe. Van der Arend közölte, hogy jelenleg a rendszer 1.5.1-es verzióját fejlesztik - jellemző, hogy a most használt 1.3.1-es változat technikai leírása is 89 oldalas. A dokumentumot azonban az új igények felmerülésével folyamatosan bővítik olyan pontokkal, amelyek a 2006/24/EK adatvédelmi irányelvben meg sincsenek említve.
Csak a B 2.2.4.1-es, Subscribed Telephony Services nevű fejezet számos rögzítendő pontot tartalmaz: így például az előfizetői szerződések megkötésének pontos helye és ideje, a felhasználó által megvásárolt és telepített készülékek pontos földrajzi helyzete, az IMEI- és MAC-címek listája, a SIM-kártyával működtetett mobiltelefonoknál a PUK-kódokat. A B 2.2.4.2-es fejezet a számlákra, a használt fizetőeszközökre és a banki kapcsolatokra tér ki. Az E 2.4-es rész a hálózati hozzáférésekkel foglalkozik.
A rendőrségek és a titkosszolgálatok nem csak a világhálóra csatlakozás és a kapcsolat bontásának pontos időpontjára, valamint az IP-címre kíváncsiak, hanem a bejelentkezéskor használt felhasználói névre,a bonyolított adatforgalomra és a le- és feltöltésekre is. Mindezt természetesen jól áttekinthető szisztémában kérik. A részletek kidolgozásában segít National Technical Assistance Center (NTAC), amely a brit belügyminisztérium és a szigetországban működő MI5 titkosszolgálat hivatala és amely kapcsolatban áll a brit katonai General Communication Headquarters (GCHQ) parancsnoksággal is.
A kívánságlistán azonban nem csak brit felvetések szerepelnek, hanem ugyanúgy megtalálhatók a holland Platform Interceptie Decryptie en Signaalanalyse (PIDS), a német Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) és a francia belügyminisztérium követelései is. A St. Pölteni Szakfőiskola hallgatói megszereztek jó néhány dokumentumot, amelyek áttanulmányozhatók, bár teljes képet talán még így sem kaphatunk a háttérben folyó munkáról.
Az LI tagjai már a következő két találkozóra készülnek. Az elsőt a British Telecom szervezésében december elsején tartják Cardiffban, míg a másikra jövő február 9-én kerül sor Rómában. Ezt követi majd a szentpétervári csúcs, amelynek szervezője az Orosz Központi Kommunikációkutatási és Fejlesztési Intézet (ZNIIS). A ZNIIS kivételes helyzetben van, hiszen évek óta bármikor előterjeszthet új ellenőrzési igényeket.
Az ETSI SA3-LI (Lawful Interception) munkacsoportjának legutóbbi ülésére november 3. és 5.-a között került sor az arizonai Scottsdaleben. A tanácskozáson Peter van der Arend, a testület felettes szervének számító TC LI nevű technikai bizottság elnöke bejelentette, hogy számos kiegészítést dolgoztak ki, amelyeket fokozatosan fognak beépíteni a meglévő rendszerbe. Van der Arend közölte, hogy jelenleg a rendszer 1.5.1-es verzióját fejlesztik - jellemző, hogy a most használt 1.3.1-es változat technikai leírása is 89 oldalas. A dokumentumot azonban az új igények felmerülésével folyamatosan bővítik olyan pontokkal, amelyek a 2006/24/EK adatvédelmi irányelvben meg sincsenek említve.
Csak a B 2.2.4.1-es, Subscribed Telephony Services nevű fejezet számos rögzítendő pontot tartalmaz: így például az előfizetői szerződések megkötésének pontos helye és ideje, a felhasználó által megvásárolt és telepített készülékek pontos földrajzi helyzete, az IMEI- és MAC-címek listája, a SIM-kártyával működtetett mobiltelefonoknál a PUK-kódokat. A B 2.2.4.2-es fejezet a számlákra, a használt fizetőeszközökre és a banki kapcsolatokra tér ki. Az E 2.4-es rész a hálózati hozzáférésekkel foglalkozik.
A rendőrségek és a titkosszolgálatok nem csak a világhálóra csatlakozás és a kapcsolat bontásának pontos időpontjára, valamint az IP-címre kíváncsiak, hanem a bejelentkezéskor használt felhasználói névre,a bonyolított adatforgalomra és a le- és feltöltésekre is. Mindezt természetesen jól áttekinthető szisztémában kérik. A részletek kidolgozásában segít National Technical Assistance Center (NTAC), amely a brit belügyminisztérium és a szigetországban működő MI5 titkosszolgálat hivatala és amely kapcsolatban áll a brit katonai General Communication Headquarters (GCHQ) parancsnoksággal is.
A kívánságlistán azonban nem csak brit felvetések szerepelnek, hanem ugyanúgy megtalálhatók a holland Platform Interceptie Decryptie en Signaalanalyse (PIDS), a német Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) és a francia belügyminisztérium követelései is. A St. Pölteni Szakfőiskola hallgatói megszereztek jó néhány dokumentumot, amelyek áttanulmányozhatók, bár teljes képet talán még így sem kaphatunk a háttérben folyó munkáról.
Az LI tagjai már a következő két találkozóra készülnek. Az elsőt a British Telecom szervezésében december elsején tartják Cardiffban, míg a másikra jövő február 9-én kerül sor Rómában. Ezt követi majd a szentpétervári csúcs, amelynek szervezője az Orosz Központi Kommunikációkutatási és Fejlesztési Intézet (ZNIIS). A ZNIIS kivételes helyzetben van, hiszen évek óta bármikor előterjeszthet új ellenőrzési igényeket.
