SG.hu·
Veszekednek a szolgáltatók és a jogvédők
Érdekes vitába keveredett a British Telecom és a zenekiadókat képviselő BPI - mindkét fél a másiktól várja, hogy a megszerzett IP-címekkel komoly lépéseket tegyenek a fájlcserélők ellen.
A történet idén februárban kezdődött, a BPI ugyanis akkor kezdte meg a fájlcserélésen, egészen pontosan a jogvédett tartalmak illegális másolatainak beszerzésén kapott brit felhasználók IP-címeinek összegyűjtését. Ezt a szervezet kalózellenes csoportja, valószínűleg a dán DtecNet végezte, mostanra pedig 100 ezer IP-cím halmozódott fel leltárjukban, amelyet át is nyújtottak a BT illetékeseinek.
Azóta azonban a BT a maga részéről az égvilágon semmit nem tett a megkapott gyűjteménnyel, nem kezdte meg a felhasználók letiltását, de még csak figyelmeztetést sem küldött ki a számukra. Márpedig a BPI éppen ezt várta volna a szolgáltatótól, arra hivatkozva többek között, hogy a zeneipar durván 200 millió font kiesést lesz kénytelen elkönyvelni csak az idei évben a kalózmásolatok internetes terjedése miatt. Érdekes módon a BT ezt a kijelentést egyszerűen melodrámának minősítette, majd pedig ölbe tett kézzel szemlélte előfizetői tevékenységét.
A British Telecom hasonló érvekkel támasztja alá politikáját (vagyis az ellenlépések hiányát), szerintük ugyanis az internetszolgáltatók egészen pontosan 365 millió fontot buknának idén, ha megkezdenék a felhasználók dorgálását. Ezt a számot viszont a jogvédő szervezet minősítette eltúlzottnak, így a két fél mostanra inkább egymással veszekedik, mintsem a felhasználókkal. A BT szerint amennyiben a jogvédők vissza akarják szorítani a kalózkodást, ők maguknak kellene pert kezdeményezniük a felhasználók ellen, erre viszont utóbbi nem nagyon hajlandó.
Most mindenki a kormánytól várja a patthelyzet megoldását, egy új, a jelenleginél szigorúbb törvény ugyanis alapvető módon változtathatja meg az erőviszonyokat. Addig marad az elérések sebességének manipulálása a szolgáltató részéről, mint legvégső eszköz, ez azonban nyilván nem elégíti ki a szórakoztatóipar képviselőit.
A történet idén februárban kezdődött, a BPI ugyanis akkor kezdte meg a fájlcserélésen, egészen pontosan a jogvédett tartalmak illegális másolatainak beszerzésén kapott brit felhasználók IP-címeinek összegyűjtését. Ezt a szervezet kalózellenes csoportja, valószínűleg a dán DtecNet végezte, mostanra pedig 100 ezer IP-cím halmozódott fel leltárjukban, amelyet át is nyújtottak a BT illetékeseinek.
Azóta azonban a BT a maga részéről az égvilágon semmit nem tett a megkapott gyűjteménnyel, nem kezdte meg a felhasználók letiltását, de még csak figyelmeztetést sem küldött ki a számukra. Márpedig a BPI éppen ezt várta volna a szolgáltatótól, arra hivatkozva többek között, hogy a zeneipar durván 200 millió font kiesést lesz kénytelen elkönyvelni csak az idei évben a kalózmásolatok internetes terjedése miatt. Érdekes módon a BT ezt a kijelentést egyszerűen melodrámának minősítette, majd pedig ölbe tett kézzel szemlélte előfizetői tevékenységét.
A British Telecom hasonló érvekkel támasztja alá politikáját (vagyis az ellenlépések hiányát), szerintük ugyanis az internetszolgáltatók egészen pontosan 365 millió fontot buknának idén, ha megkezdenék a felhasználók dorgálását. Ezt a számot viszont a jogvédő szervezet minősítette eltúlzottnak, így a két fél mostanra inkább egymással veszekedik, mintsem a felhasználókkal. A BT szerint amennyiben a jogvédők vissza akarják szorítani a kalózkodást, ők maguknak kellene pert kezdeményezniük a felhasználók ellen, erre viszont utóbbi nem nagyon hajlandó.
Most mindenki a kormánytól várja a patthelyzet megoldását, egy új, a jelenleginél szigorúbb törvény ugyanis alapvető módon változtathatja meg az erőviszonyokat. Addig marad az elérések sebességének manipulálása a szolgáltató részéről, mint legvégső eszköz, ez azonban nyilván nem elégíti ki a szórakoztatóipar képviselőit.