Gyurkity Péter

Veszekednek a szolgáltatók és a jogvédők

Érdekes vitába keveredett a British Telecom és a zenekiadókat képviselő BPI - mindkét fél a másiktól várja, hogy a megszerzett IP-címekkel komoly lépéseket tegyenek a fájlcserélők ellen.

A történet idén februárban kezdődött, a BPI ugyanis akkor kezdte meg a fájlcserélésen, egészen pontosan a jogvédett tartalmak illegális másolatainak beszerzésén kapott brit felhasználók IP-címeinek összegyűjtését. Ezt a szervezet kalózellenes csoportja, valószínűleg a dán DtecNet végezte, mostanra pedig 100 ezer IP-cím halmozódott fel leltárjukban, amelyet át is nyújtottak a BT illetékeseinek.

Azóta azonban a BT a maga részéről az égvilágon semmit nem tett a megkapott gyűjteménnyel, nem kezdte meg a felhasználók letiltását, de még csak figyelmeztetést sem küldött ki a számukra. Márpedig a BPI éppen ezt várta volna a szolgáltatótól, arra hivatkozva többek között, hogy a zeneipar durván 200 millió font kiesést lesz kénytelen elkönyvelni csak az idei évben a kalózmásolatok internetes terjedése miatt. Érdekes módon a BT ezt a kijelentést egyszerűen melodrámának minősítette, majd pedig ölbe tett kézzel szemlélte előfizetői tevékenységét.

A British Telecom hasonló érvekkel támasztja alá politikáját (vagyis az ellenlépések hiányát), szerintük ugyanis az internetszolgáltatók egészen pontosan 365 millió fontot buknának idén, ha megkezdenék a felhasználók dorgálását. Ezt a számot viszont a jogvédő szervezet minősítette eltúlzottnak, így a két fél mostanra inkább egymással veszekedik, mintsem a felhasználókkal. A BT szerint amennyiben a jogvédők vissza akarják szorítani a kalózkodást, ők maguknak kellene pert kezdeményezniük a felhasználók ellen, erre viszont utóbbi nem nagyon hajlandó.

Most mindenki a kormánytól várja a patthelyzet megoldását, egy új, a jelenleginél szigorúbb törvény ugyanis alapvető módon változtathatja meg az erőviszonyokat. Addig marad az elérések sebességének manipulálása a szolgáltató részéről, mint legvégső eszköz, ez azonban nyilván nem elégíti ki a szórakoztatóipar képviselőit.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Dj Faustus #16
    "VPN mint olyan lehet akár a TOR vagy egyéb P2P , titkosítva decentralizált hálózatok: I2P"
    A VPN-nek semmi köze a decentralizáltsághoz. Adott VPN kliensek csatlakoznak titkosítottan adott VPN szerver(ek)hez.

    "de kinek van olyan ismije, aki megossza vele a netet, csak úgy."
    Például egy vállalat belső hálózatán levő erőforrásaihoz az otthon levő dolgozó titkosított csatornán módon hozzá tud férni az Interneten keresztül.
  • Epikurosz #14
    Most nehogy azt kezd el nekem magyarázni, hogy Virtual Private Network, mert tudom mi ez, de kinek van olyan ismije, aki megossza vele a netet, csak úgy.
  • Epikurosz #13
    Mi a túró az a VPN szolgáltatás?
    Nem mintha most ez érdekelne a legjobban, csak benéztem.
    OFF
    Sokkal jobban felháborít az, hogy ezek mindenütt sereghajtók vagyunk (ebben az esetben a passzívházak terén).
  • bakagaijin #11
    Franciák trükkösek úgy csinálták egyébként, hogy a kitiltott ügyfélnek továbbra is fizetnie kell a havidíját, csak épp nem veheti igénybe a szolgáltatást.

    Ami szerintem történni fog, hogy a VPN szolgáltatások népszerűbbek lesznek - ami egyébként még rosszabb a szolgáltatónak, hiszen ezután minden forgalma valami lehetetlen ország / szolgáltató felé fog irányulni, és oda a sávszél tervezés / routing optimizálás.

    A BT által mondott összeg pedig nagy valószínűséggel pontosan ugyanazon a nagyotmondó generátoron ment keresztül, mint a jogvédőké. Ezen szerintem nekünk felesleges vitázni, ők úgyis ezt csinálják, a konkurrenciát pedig senki sem szereti :).
  • Garfield #10
    A BT által említett összeg az összes netszolgáltatóra vonatkozik, azaz max. átmegy a másikhoz, ez pedig vonatkozik mind a BT-tól elmenő, illetve a hozzá érkező előfizetőkre.
  • Garfield #9
    Abba gondolj bele, hogy ahol mondjuk egyetlen szolgáltató van, ott az előfizető nem fogja kenyértörésig vinni a dolgot, és abbahagyja.
  • Garfield #8
    Az a baj, hogy fekete-fehérben gondolkodsz.
    Ha és amennyiben nem hagyja abba az X. figyelmeztetés után, akkor kikapcsolják és kihúzzák a dugót. És ha abbahagyja? Honnan tudja a szolgáltató, hogy hány előfizetőt kell lelőnie és hányan hagynak fel a jogsértéssel, azaz maradnak előfizetők? Hány olyan előfizető lesz, aki abbahagyja ugyan a jogsértést, de azt mondja, hogy "TURBO_MAXI" csomag sávszélességére nincs már szükségem, mert nem lehet fájlt cserélni, jó nekem a MINI csomag is; itt a bevételkiesés az előfizetői díjak különbsége.

    Szóval egy előfizető kapcsán mi is számít bevételkiesésnek?
    - az értesítés postaköltsége, ami után abbahagyja?
    - a figyelmeztetés után alacsonyabb csomagra váltással a díjkülönbség?
    - a letiltott előfizetőnél kieső előfizetési díj?

    Azaz hogyan, mi alapján jött ki a BT által emlegetett összeg?
  • Scroll #7
    Azt is figyelembe kell venni, hogy ha a letiltottak átmennek (már pedig az lesz) másik szolgáltatóhoz. És az nem túl vicces, ha a konkurencia erősödik...
  • Yv@n #6
    Egy szolgáltató elég pontos adatokkal rendelkezik az előfizetőiről. Az hogy az előfizető nem tölt le neki nem anyagi kiesés. A kiesés akkor jelentkezik amikor a 3. figyelmeztetés uán le kell tiltsa az előfizetőt(lévén ugye erről volt szó korábban, csak itt most nem említik) és az eztán nem fizet, hisz nem kap szolgáltatást.

    Ez pedig azért eléggé pontos adat. Kb fontra pontosan meg tudják mondani, hogy ha a 100k user nem hagyja abba figyelmezetés után sem a letöltést, akkor 100k felfüggesztett előfizetés esetén mennyit nem fizetnek be felé.
  • Garfield #5
    addig egy szolgáltató pontos adatokal rendelkezik arról

    Frászt, az SQL-es lekérdezős móka pontosan ugyanaz a módszer, mint amikor a jogvédő aszongya, hogy 10 példányban találták meg a filmet, jó, akkor az okozott kár 10 x film_kisker_ára. A szolgáltatók esetében ugyanis nem arről van szó, hogy azon nyomban kihúzzák a dugót, hanem pl. figyelmeztetik először, hogy hagyja abba. És mi van, ha abbahagyja? Akkor a szolgáltató részéről költségként kizárólag az értesítés kézbesítése lenne elszámolható. Ha van egy határozatlan - azaz hűség nélküli - szerződés, ami bármikor felmondható, akkor annál a dugó kihúzása mekkora bevételkiesést jelent?
    Tehát azért nem kell a szolgáltatók összegét se készpénznek venni...