Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Vezetéknélküli e-olvasót mutat be a Sony

Sorrendben harmadik e-olvasó készülékét mutatja be a Sony még az év vége előtt - a megoldás ezúttal némileg drágább, ám vezetéknélküli eléréssel érkezik, kifejezetten a Kindle olvasók ellen.

A Sony eddig két eltérő változattal küzdött az Amazon Kindle túlereje ellen, ezek Pocket Edition és Touch Edition néven láttak napvilágot, sorrendben 200 és 300 dolláros áron a tengerentúlon. Most egy harmadik változat érkezéséről számoltak be, amely decemberben jelenik meg Daily Edition néven, ára pedig 400 dollár lesz - kissé drága (100 dollárral több mint a Kindle), ám a vezetéknélküli elérés immár itt is megtalálható lesz.

A Daily Edition 7 hüvelykes érintőképernyővel érkezik (ez olyasmi, amit a Kindle nem mondhat el magáról), a burkolat ezúttal alumínium, a vezetéknélküli elérést pedig az AT&T biztosítja majd saját 3G csomagjaival. A megoldást mintegy 8000 üzletben árulják majd az Egyesült Államokban, a Sony pedig abban bízik, hogy az új funkciókkal sikerül megtörni az Amazon fölényét. Utóbbi ugyanis a Kindle olvasókkal eddig nagyon jól szerepel, bár egyetlen adatot sem közöltek arról, hogy pontosan mennyi példányon adtak túl, mindössze annyit tudni, hogy az első sorozat teljesen elfogyott. A Sony a maga részéről 400 ezer olvasó készülék eladásáról számolt be még januárban.


A cég néhány héttel ezelőtt jelezte, hogy átállnak az EPUB formátumra, amely több készüléken is lehetővé teszi a megvásárolt és letöltött művek használatát. Mintegy 1 millió alkotásról van szó, ezt pedig a külső elemzők is igen jó lépésnek tartják, hiszen ezzel a Sony hagyományosan erős pozíciójára támaszkodik a nyílt szabványok és a széles körben elérhetővé tett tartalmak terén. Az eBook Library szoftver 3.0-ás verziója immár a Windows mellett a Mac operációs rendszert is támogatja, feladata pedig továbbra is a kiválasztott művek átmásolása a PC-ről az olvasóra, jóllehet erre (a vezetéknélküli elérés megléte miatt) a legújabb példányokon már nem lesz szükség.

Az e-papír piaca a legfrissebb felmérések szerint kellemes növekedési időszak előtt áll, évente több mint kétszeresére bővülhet, 2013-ra pedig eléri a 2,5 milliárd dollárt, amelynek 80 százaléka az USA-ban koncentrálódik majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • tviktor #68
    Még egy apróságot hozzátennék az általam írtakhoz, ugyanis ez már eleve egy halott ötlet lenne, mivel egyszerre 2 hasonló projekt nem fog futni (vezetőségi összefonódás miatt sem) és már létezik a program: http://www.ki.oszk.hu/107/download.php?view.274 és http://www.ki.oszk.hu/107/download.php?view.157.

    Amennyit kihámoztam belőle hirtelen, egyértelműen nem lenne ingyenes közzététel.
  • tviktor #67
    Természetesen igazad van, de én már azt is egy kisebb csodának tartanám, ha a könyvtár rendes működési elvét követve kölcsönözhetőek lennének a lejárt szerzői jogú könyvek (csak elérhetőek lennének); véleményem szerint a teljesen szabad digitális közzétételre egyenlőre nagyon kevés esély lenne.
    Így részemről csupán egy minimalista elképzelést próbáltam felvázolni, aminek személy szerint én már örülnék, mindamellett, hogy megérné nekem az éves beiratkozási díjat az, hogy a szükséges műhöz hozzájussak a kölcsönzés 21 napjára (ha jól emlékszem 3 hete írtak referenciaidőnek a kölcsönzéshez másik cikkben).
    Szóval személy szerint egy ilyen nagyságrendű összeggel és módon hajlandó lennék támogatni az adott könyvtár digitalizálási projektjét.
  • Epikurosz #66
    De bizony elvárom, hogy tőlem is elnézést kérj! :-)

    A te felvetésed lényege az volt, hogy a még amúgy semmilyen szerzői jod alá nem eső, de digitalizált könyveket is ki kell kölcsönözni a könyvtárból, majd olvasás után a mű törlődne a felhasználó tárhelyéről.

    Ezzel szemben az én véleményem az, hogy az ilyen régi könyveket fel kell pakolni a netre, és maximum ingyenes regisztráció után bárki letölthesse őket a saját gépére, és addig használhassa, ameddig neki jól esik.

    Én ilyen esetben még a regisztrációt is hülyeségnek tartom, mert plusz bürokrácia.

    Apropó, egyre több az olyan fórum, ahol nem kell regisztrálni, vagy van lehetőség arra, hogy regelés nélkül szól hozzá, ha regelsz, az esetleg valamilyen plusz funkciót nyújt.

    A MEK-ről egyébként, nagyon helyesen, úgy tölthetsz le könyvet, hogy nem kell regisztrálni.

    Ez természetes is, hisz ahhoz sem kell regisztrálni, hogy megcsodáld a Budai Palotát, vagy a Mátyás templomot, vagy a tiszavirágot.
  • tviktor #65
    Azt hiszem elnézést kell kérnem (kivéve Epikurosztól) és ezúton szeretném eloszlatni az esetleges félreértést, ugyanis ez nem az én ötletem. Én csupán felfigyeltem arra hírre, hogy a Francia Nemzeti Könyvtár a Googleval digitalizáltatja a tulajdonában levő dokumentumállomány lejárt szerzői jogú könyveit.
    Alapvetően erre építve, illetve hogy hazánkban is van hasonlóan nemzeti gyűjtőkörű könyvtár (igaz itthon a világon egyedülállóan kettő is), melyből az OSZK tudtommal nem kölcsönöz semmit, csak olvasószolgálata van (illetve Könyvtárközivel lehet műrészletekhez hozzájutni).

    Ezen a vonalon indultam el gondolatban, hogy a franciák szerintem nem hülyék és szerintem itthon is lehetne egy hasonló alternatíva. Ehhez csupán 2 éve van meg minden feltétel (beleértve különösen a jogit).

    A MEK-ben, mint Polemius megjegyezte csak önkéntes alapon kerülnek be művek, szemben a BNF és Google összefogásával, ahol teljes gyűjteményből kerül be jogilag egyértelmű kör.

    A francia helyzettel szemben itthon bármelyik művet digitalizálhatják és kölcsönözhetik a könyvtárak.

    Ettől függetlenül nem vagyok olyan szakértő aki pénzhiány miatt sír (újra végigolvasva még csak utalást sem tettem ilyenre). Pont ellenkezőleg, a Google és a BNF kapcsán szerintem kevés szerepet játszik a pénz, ráadásul a hazai viszonyokra adaptált lehetőség kapcsán is hasonló alapokat feltételeztem (mindamellett, hogy fogalmam sincs van-e anyagi vonzata a BNF-Google megállapodásnak).

    Kedves Epikurosz, a 2 milliárd interneteléréssel rendelkező ember 10%-a foglalkozna ezzel, az legalább akkora csoda lenne, mint Jézus feltámadása. Ezzel szemben a nemzeti könyvtárak esete inkább hasonlítana Luther (BNF) és követői (egyéb nemzeti könyvtárak) érdemeire ez esetben.

    Soha nem vontam kétségbe, hogy nem lehet partizánként csinálni. Amit írtam az nem a "partizán módszer" ellen irányult, hanem megjegyeztem, hogy itthon (is) lehetőség van egy elméletileg teljes hazai gyűjtemény digitális közzétételére a jelenlegi jog lehetőségei mellett.

    Továbbra is fenntartom, hogy az közös, egységes bibliográfiai adatbázis(ok) nélkül sokkal nagyobb szenvedés lenne megtalálni a digitális műveket.

    Mindettől függetlenül egyetértek azzal, hogy bár 2 éve megvan a jogi háttér is, az említett könyvtárnak csupán egy DEA színvonalú adatbázist sikerült összehoznia és kevés esélyt látok a BNF-hez hasonló projektre, hozzátéve, hogy ez nem pénz kérdése lenne.
  • Epikurosz #64
    Viktorkám!

    Mondjad csak a bla-blád.
    Min. 20 éve virágzik Magyarországon ez a fene nagy digitális korszak, és még mindig egy helyben topogunk. Mert az olyan szakértőkre várunk, mint te is, akik állandóan a pénzhiány miatt sírnak.
    Közben olyan alapvető műveket nem talál az ember a neten, mint az Aranybulla, Anonimus krónikája stb.
    Ja, bocs, az Aranybulla oldalhű kiadását nemrég megjelentette az Akadémiai Kiadó aszem 20 ezer forintért.

    Az igazság az, hogy pár szakember rátelepedett az emberiség szellemi kincsére, és azt akarják, hogy ők húzzanak hasznot belőle.

    Szerintem itt olyan forradalom lesz, vagy már zajlik, mint a könynyomtatás megjelenése után. A Bibliához is, mivel arámiul, görögül és latinul volt írva nem tudtak az emberek hozzáférni, vagy, ha igen, nem értették azt. Jött Luther, akit amúgy elítélek, mert megbontotta a róm.kat egyház egységét, és szépen lefordította a Bibliát. Utána meg mások, és mások. Akkora ribillió lett ebből, hogy kb. 200 évre teljesen felforgatta Európát.

    Én mindenkit arra buzdítok, akinek van min. 110-es IQ-ja, hogy szeretett tudományága egy, szerzői jogokkal nem védett, és elektronikus formátumban még rendelkezésre nem álló könyvét digitalizálja, és terjessze.
    Én épp most dolgozom egy ilyen projekten.

    Van kb. 2 milliárd, ha nem több, interneteléréssel rendelkező ember. Ha ennek tíz százaléka, 200 millió ember belevág ebbe a vállalkozásba, el sem tudom képzelni, hogy annak mekkora hatása lesz.

    Lehet ezt csinálni partizánként, vagy a Gutenberg projektbe besegítve.

    Nekem volt régen egy elképzelésem:

    Minden magyarországi iskola osztálya digitalizálhatna egy magyar szerzőtől származó könyvet.

    A gyerekek sok mindent megtanulnának így: szkennelés, OCR, korrektúra, tördelés, lektorálás, szövegszerkesztés, szerzői jogok, kultúra, helyesírás stb. stb.

    Így is, úgy is meg kellt anulni bizonyos számtech cuccokat, plusz ált. műveltségieket is.
    Akkor miért ne lehetne ezt haszonnal tenni?

    Persze, egyszerűbb az, ha a tanítónéni azt mondja agyerekeknek, hogy írják le 10x, hogy: Géza, kék az ég!

    Ja, és a közös munka révén a gyerekek szociális készsége is fejlődne.
    Meg, ott lenne a sikerélmény: egy digitális mű, amelyet 20-30 év múlva is elő tudnának venni.
  • KillerBee #63
    Engem érdekelne ez a bizonyos e-könyvtár, mivel csak a csendes verziót ismerem, de ott a PRC ritka, mint a fehér holló, nem is emlékszem, hogy láttam volna ilyen formátumú könyvet ott.

    Jól tudom, hogy a PRC zárt formátum? Pár éve hozzájutottam pár PRC formátumú kiadványhoz, de olyan macerás volt a konverziójuk könnyebben emészthető formátumba, hogy végül letettem róla. Változott ez azóta?

    tviktor: A MEK jó is lehetne, ha foglalkoznának vele, de sajnos pár elég régen nagyon leült. A szbványos bibliográfiában igazad van, ami viszont engem igen zavar, az a könyvek TXT formátuma. Ezzel gyakorlatilag haza is vágták az egészet, a formázási infók legnagyobb része ui. elveszett.
  • lesliehun #62
    Hadd nyugtassalak meg, hogy létezik már olyan nem publikus ekönyvtár Magyarországon, ahol egységes formátumban (PRC) és magasszintű formázási követelmények alapján jelenhetnek meg az ekönyvek.
    Ja és ez teljesen "amatőrök" munkája.
    Az ötleted egyébként nem rossz.
  • tviktor #61
    Nem feltétlenül a digitalizálási munkafolyamatra gondolok akkor, amikor a szakemberek munkáját tartom fontosabbnak.

    Véleményem szerint a projekt lényege lehetne az, hogy a Google adja a digitalizálás technológiai és szakember hátterét (szerintem van, vagy lesz benne gyakorlatuk).

    A könyvtár adja a dokumentumokat, illetve a kereshetőség, hozzáférhetőség hatékonyságát megalapozó bibliográfiai adatbázist, illetve módszertant a művek feldolgozását illetően. Szerintem nem mindegy, hogy milyen kereső áll rendelkezésre az elektronikus dokumentumok keresése során és bátran állíthatom, hogy a könyvtári rendszerek keresőjénél és a bibliográfiai adatbázis(ok)nál nem ismerek jelenleg jobbat, hatékonyabbat és teljesebbet ezen a területen. Egyébként ez jelenleg már rendelkezésre áll közzétéve az interneten (nem csak beiratkozottak számára) a jelenlegi dokumentumállomány vonatkozásában.

    Mindezt megfejelhetné a Sony eBook olvasója, mint célhardver, amelyre optimalizáltan lehetne elkészíteni a könyvtár műveinek elektronikus változatát (bár ahogy hallottam az EPUB formátum megfelelő formátum).

    Ha ezt a két céget be lehetne vonni a könyvtárral együtt az informatikai inkubátorházba, akkor szerintem mindhárom szervezet nyerhetne a dolgon, mindamellett, hogy a könyvtárba beiratkozottak szabadon hozzáférhetnének a dokumentumokhoz.

    Igazából létezik már ennek egy csírája DEA néven, bár nem teljesen a papír alapú állomány elektronikus változatáról szól. Mindenesetre ez sem alapvetően teljesen publikus adatbázis, a dokumentumok jelentős részéhez csak megfelelő azonosítás után lehet hozzáférni (tudomásom szerint némelyikhez csak a könyvtár területén levő számítógépekről).

    Végezetül szerintem a MEK is azért lehet jó szemben az amatőr, hobbi szinten épített torrent alapú elektronikus dokumentumhalmazzal, mivel rendes, szakmailag is megfelelő bibliográfiai adatbázis tartozik hozzá, szabványos rekordokkal.
  • Polemius #60
    Említed a MEK-et, és hogy nem bízol az amatőrökben, inkább a szakemberek munkájának minőségét ismered el.

    Nos, a MEK-ben is csak az van amit beküldtek nekik, ők maguk nem digitalizálnak szöveget, csak gondozzák azt.
    Minden jog fenntartva!
  • tviktor #59
    Látom tökéletesen sikerült megfogni a dolog lényegét és megfelelően tág látókörrel kifejteni a dolgot.

    Elsősorban megfeledkeztél egy olyan apróságról, mint motiváció; illetve jogtisztaság. Ugyanis az általam említett módszer nem tér el jelentősen a jelenlegi könyvtári módszertől csupán a modernizálás első lépése.

    A lényeg egy teljes gyűjtemény elérhetővé tétele lenne elsősorban a könyvtárban beiratkozottak számára.
    Mondjuk szó sem volt arról, hogy a könyvtárban kell elolvasnia a könyvet az olvasón, hanem, hogy ott tud hozzájutni elsősorban (teljesen úgy, mintha kikölcsönözné a papír alapú művet); csak nem kell "visszavinni", hanem törlődik a kölcsönzési idő lejártával.

    A japán kutató pedig nem fog ideutazni, ugyanis a könyvtár(ak) teljes állományáról létezik bibliográfiai adatbázis, melyből kikeresve a művet könyvtárközi kölcsönzéssel hozzájuthat hasonló feltételekkel, mintha ideutazna érte. Pusztán egyszerűbb elektronikusan eljuttatni könyvtárak között is akár.

    Amennyiben nem lett volna egyértelmű így olyan művek is jogtisztán elérhetőek elektronikusan, melyeket még véd a szerzői jog (ugyanis ezeket is ki lehet kölcsönözni a könyvtárakból). És mindezt ezzel a módszerrel jóformán ingyen!
    Persze be kell iratkozni a könyvtárba (illetve könyvtárközi kölcsönzés esetén valamelyik könyvtárba).

    Az igazsághoz hozzátartozik, hogy könyvtárközi kölcsönzéssel jellemzően nem szoktak teljes műveket kutatók megkérni, leginkább ez cikkekre vonatkozik.

    Véleményem szerint ez lehetne egy olyan első lépés, amellyel meg lehetne alapozni a művek (bármelyik) digitális kölcsönzését.

    Végezetül, ahogy írtam is, el lehet jutni oda is, hogy az egész kölcsönzés internet alapú lehetne.

    A MEK tényleg jól indult, de valószínűleg motiváció (vagy/és pénz) hiányában megrekedt.

    A másik apróság, hogy az általam említett könyvtár gyűjteményében megtalálható (elvileg köteles példányt kap minden ISBN számmal rendelkező műből) és joga van digitalizálni és akár elektronikusan kölcsönözni is ezeket. A hangsúly itt jellemzően a kölcsönzésen van, nem pedig az ingyenes közzétételen.

    Részemről viszont ehhez képest nem tűnik elég hatékonynak a magánemberek által digitalizált tartalom és közzététel torrenten. Sokkal inkább bízom a szakemberek (könyvtárak) munkájának minőségében, bár elismerem, hogy sebességét tekintve az általad vázolt megoldással nehéz lenne versenyezni.

    Nem utolsó sorban pedig 1500-2000 Ft-ot simán áldoznék arra évente (plusz a hardver), hogy tetszőlegesen hozzájussak bármely itthon megjelent műhöz kölcsön.

    De tudod mit, igazad lehet nem vagyok normális, hogy eszembe jutott egy olyan elméleti lehetőség, amellyel viszonylag egyszerűen és jogtisztán hozzá lehetne juttatni embereket elektronikus könyvekhez, szmben az egyszerű torrentezéssel.
    Valószínűleg hasonlóan kevéssé normálisak lehetnek a francia nemzeti könyvtár szakemberei is (nem mérve magam és tudásom egyébként az ottaniak szakmai hozzáértéséhez).
További bejegyzések a fórumban...