• tviktor
    #65
    Azt hiszem elnézést kell kérnem (kivéve Epikurosztól) és ezúton szeretném eloszlatni az esetleges félreértést, ugyanis ez nem az én ötletem. Én csupán felfigyeltem arra hírre, hogy a Francia Nemzeti Könyvtár a Googleval digitalizáltatja a tulajdonában levő dokumentumállomány lejárt szerzői jogú könyveit.
    Alapvetően erre építve, illetve hogy hazánkban is van hasonlóan nemzeti gyűjtőkörű könyvtár (igaz itthon a világon egyedülállóan kettő is), melyből az OSZK tudtommal nem kölcsönöz semmit, csak olvasószolgálata van (illetve Könyvtárközivel lehet műrészletekhez hozzájutni).

    Ezen a vonalon indultam el gondolatban, hogy a franciák szerintem nem hülyék és szerintem itthon is lehetne egy hasonló alternatíva. Ehhez csupán 2 éve van meg minden feltétel (beleértve különösen a jogit).

    A MEK-ben, mint Polemius megjegyezte csak önkéntes alapon kerülnek be művek, szemben a BNF és Google összefogásával, ahol teljes gyűjteményből kerül be jogilag egyértelmű kör.

    A francia helyzettel szemben itthon bármelyik művet digitalizálhatják és kölcsönözhetik a könyvtárak.

    Ettől függetlenül nem vagyok olyan szakértő aki pénzhiány miatt sír (újra végigolvasva még csak utalást sem tettem ilyenre). Pont ellenkezőleg, a Google és a BNF kapcsán szerintem kevés szerepet játszik a pénz, ráadásul a hazai viszonyokra adaptált lehetőség kapcsán is hasonló alapokat feltételeztem (mindamellett, hogy fogalmam sincs van-e anyagi vonzata a BNF-Google megállapodásnak).

    Kedves Epikurosz, a 2 milliárd interneteléréssel rendelkező ember 10%-a foglalkozna ezzel, az legalább akkora csoda lenne, mint Jézus feltámadása. Ezzel szemben a nemzeti könyvtárak esete inkább hasonlítana Luther (BNF) és követői (egyéb nemzeti könyvtárak) érdemeire ez esetben.

    Soha nem vontam kétségbe, hogy nem lehet partizánként csinálni. Amit írtam az nem a "partizán módszer" ellen irányult, hanem megjegyeztem, hogy itthon (is) lehetőség van egy elméletileg teljes hazai gyűjtemény digitális közzétételére a jelenlegi jog lehetőségei mellett.

    Továbbra is fenntartom, hogy az közös, egységes bibliográfiai adatbázis(ok) nélkül sokkal nagyobb szenvedés lenne megtalálni a digitális műveket.

    Mindettől függetlenül egyetértek azzal, hogy bár 2 éve megvan a jogi háttér is, az említett könyvtárnak csupán egy DEA színvonalú adatbázist sikerült összehoznia és kevés esélyt látok a BNF-hez hasonló projektre, hozzátéve, hogy ez nem pénz kérdése lenne.