Gyurkity Péter

Jövőre jöhet a Sony OLED TV-je Európában

Japán források szerint az OLED-kijelzőt elsőként piacra dobó Sony jövőre már Európát is bevenné nagyobb méretű változataival. A cég egyelőre csak annyit árul el, hogy tervezik az európai megjelenést.

A friss értesülésről a Nikkei üzleti napilap számolt be elsőként. Eszerint a Sony meglehetősen korán, már 2009-ben komolyan megjelenne az európai piacon, igaz arról egyelőre nem szól a fáma, hogy erre pontosan mikor kerülne sor és milyen készülékekkel. Ezt megjósolni dőreség lenne, hiszen nagy valószínűséggel még a gyártó maga sem tudja, hogy mikorra jöhet össze a rajt az öreg kontinensen.

A cég még tavaly novemberben elhódította az elsőnek járó címet, miután mindenkit megelőzve dobta piacra saját megoldását. Az akkor megjelent OLED-készülék révén bárki szemügyre vehette a technológia kínálta előnyöket: minden eddiginél vékonyabb külső, kedvező fogyasztás és élesebb színek. Az egyetlen probléma, hogy a kijelző mindössze 11 hüvelykes és nem éppen olcsó - ez jól mutatja a nagyobb gyártók főbb gondjait a fejlesztéssel, eddig ugyanis még senkinek nem sikerült emberi áron nagyobb méretű kijelzőt előállítania. A fontosabb szereplők 2009/2010-re ígérik ezen megoldásokat, de ezek egyelőre csak ígéretek maradnak.


A Sony egyelőre hivatalos úton annyit árult el, hogy valóban foglalkoznak az európai megjelenés gondolatával, ám időponttal nem tudnak szolgálni erre vonatkozóan - a 2009-es rajt tehát egyelőre megmarad jóslatnak. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a piacban óriási lehetőségek rejlenek. A DisplaySearch szerint például az éves forgalom 2012-re tizennégyszeres növekedésen megy keresztül az idei alapokról kiindulva és addigra 12 hónap alatt több mint 2,8 millió készülék találhat majd gazdára. Ugyanezen időszak alatt az LCD-k forgalma 40 százalékkal emelkedik majd.

Egy másik előrejelzésükben azt fejtegetik, hogy az elkövetkező években az OLED és a mini hordozható készülékek kijelzői jelentik majd a kiugrási lehetőséget a gyártók számára. Ezek ugyanis minden más szegmensnél gyorsabban növekednek majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #39
    A plazmaképernyőkben is xenon van, keverve neonnal.

    Én úgy tudom, a xenonos (ívfény-)lámpák nem túlzottan hatékonyak (pl. kevésbé hatékonyak, mint a fémhalogén-lámpák -- de lehet, hogy a sima izzóknál jóval hatékonyabbak, mert azok nagyon nem hatékonyak), azaz a nagy fényerőhöz nagy melegedés is társul. A plazmatévék is ezért fogyasztanak elég sokat, és ezért nem sütik ki a szemet, mert akkor túlmelegednének.

    Viszont alaposan meg lehet az ilyen lámpákat "küldeni", ilyen több kW-okkal, ezért ilyenekkel világítják be pl. a stadionokat.
  • Frayer #38
    Na jó, ehez én annyira nem értek.
    Hál istennek nálam nincs ilyen baj, ezért nem is néztem utána a jelenségnek ennyire mélyen.

    Elméletben szerinted meg lehetne e oldani azt,hogy a panelen, az anódok és a katódok között xenon gáz legyen?
    Minden subpixelhez tartozna egy xenon buborék és a hozzátartozó színszűrő.
    Azért gondoltam erre, mert a kocsikban a xenon lámpák csak 35 wattosak és valami brutális fényerőt produkálnak.
    2 wattal be lehet világítani egy csarnokot is.
    vakuban és stroboszkópokban is használják, sőt, orvosi műszerekben, ipl ekben is használják, és nagyon jól fókuszálható az intenzitása, jó időzítéssel van. 1 ms tört részében is tudják villogtatni akár "ipl".
    Ez is ilyen plazma kisüléses elven működik. Hatalmas kontrasztot és soha nem látott fényerőt tudna képezni.
    Meg lehetne oldani valahogy?
  • dez #37
    Ja igen, néhány gyártónál van (overdrive nélkül) 20-25ms-es (azaz egy váltást legrosszabb esetben 10-12.5ms alatt teljesítő) S-IPS paneles monitora, szerintem a hardcore gamereket kikéve teljesen jók mindenre, ebből a szempontból is.
  • dez #36
    (Sőt, a korábbi, "16ms"-esnek írt, overdrive nélküli TN-eknél is gyorsabb, a leírt dolgok miatt.)
  • dez #35
    35ms. De tévedés azt hinni, hogy ennyivel több az utánhúzás. Valójában sokkal gyorsabb, mint az overdrive nélküli, 25ms-es xVA-k. Ez a szabványos válaszidő paraméter meghatározásának idióta menetéből fakad (amiben vélhetően benne volt a keze pár gyártónak).

    A szabványos Tr+Tf érték (tehát nem az újabban feltűnt g2g v. m2m, azaz gray-to-gray v. midtone-to-midtone) két váltás összege (full on -> full off -> full on). Csakhogy:
    1. Az S-IPS ugyanannyi idő alatt vált mindkét irányba (35/2=17ms), ezzel ellentétben a(z) xVA és TN az egyik irányban jóval lassabban vált, mint a másikban. Szóval hiába végez a pixelek egy része gyorsan, ha a másik részük lassabban végez, mint az S-IPS-nél.
    2. Az S-IPS-nél a váltás ideje egyenesen arányos a váltás mértékével (tehát legrosszabb esetben 17ms, kisebb váltásnál arányosan kevesebb). Ezzel ellentétben a TN, és főleg a(z) xVA-k a kisebb váltásokat éppen hogy sokkal lassabban teljesítik (adott esetben akár 80-90ms!).
    3. A megadott érték valójában nem is a teljes váltásra vonatkozik, hanem annak intenzitásban ~80%-ára, pedig a(z) xVA-k az eleve kis változásokhoz hasonlóan szintén erősen belassulnak az utolsó 5-10%-nál, és ez nagyon is látszik.

    Így a "25ms"-esnek írt xVA-k valójában sokkal inkább utánhúztak, mint a 35ms-esnek írt S-IPS-ek... Amíg az említett xVA-k utánhúzása nagyon is látványos volt, az S-IPS-emen alig vehető észre...

    Hozzáteszem, a fent leírt hatások kiküszöbölésére utóbb bevezették az un. overdrive megoldást, ami felgyorsítja a váltásokat. Ma már szinte csak ilyen TN-eket és xVA-kat lehet kapni (nem mindig válik ugyan előnyükre, mert gagyi megvalósításnál szellemképet okoz). Monitorban még nem láttam overdrive-os S-IPS-t, csak tévékban.
  • Frayer #34
    A rohadás ölje meg azokat akik visszatartanak teknológiákat.
  • Frayer #33
    Ehun e

    Inkjet printing - With inkjet technology, OLEDs are sprayed onto substrates just like inks are sprayed onto paper during printing. Inkjet technology greatly reduces the cost of OLED manufacturing and allows OLEDs to be printed onto very large films for large displays like 80-inch TV screens or electronic billboards. By http://electronics.howstuffworks.com/oled1.htm

    Amiből egyértelmű,hogy nagyon olcsó, filléres az előállítási költség. Gyakorlatilag kinyomtatják a tv panelt.

    for large displays like 80-inch TV screens, és még azt merik mondani ,hogy nem tudnak nagy paneleket gyártani.
  • Frayer #32
    Ha a Sed sem lesz jó nagy felbontásra akkor mi marad nekünk pc-seknek?
    OLED?
    Az még jó lenne ha más nem marad, kérdés, mikor lesz kapható és mennyiért, egy olyan 24" es 1920 x felbontású oled csoda. Abba még kiegyeznék.
  • Frayer #31
    Az meg tudnád e mondani nekem,hogy annak a S-IPS-es Eizo-nak hány ms a válaszidelye? Jól tudom,hogy ezeknek sokkal nagyobb az utánhúzásuk a nagy válaszidő miatt?
  • dez #30
    Egyébként Eizo-ból is van TN-es (persze megpróbálják belőle kihozni, amit lehet), a többség xVA-s, és jelenleg csak az ezeknél 2-3x drágább grafikus munkára szánt vonalukban van S-IPS.