68
-
tviktor #68 Még egy apróságot hozzátennék az általam írtakhoz, ugyanis ez már eleve egy halott ötlet lenne, mivel egyszerre 2 hasonló projekt nem fog futni (vezetőségi összefonódás miatt sem) és már létezik a program: http://www.ki.oszk.hu/107/download.php?view.274 és http://www.ki.oszk.hu/107/download.php?view.157.
Amennyit kihámoztam belőle hirtelen, egyértelműen nem lenne ingyenes közzététel. -
tviktor #67 Természetesen igazad van, de én már azt is egy kisebb csodának tartanám, ha a könyvtár rendes működési elvét követve kölcsönözhetőek lennének a lejárt szerzői jogú könyvek (csak elérhetőek lennének); véleményem szerint a teljesen szabad digitális közzétételre egyenlőre nagyon kevés esély lenne.
Így részemről csupán egy minimalista elképzelést próbáltam felvázolni, aminek személy szerint én már örülnék, mindamellett, hogy megérné nekem az éves beiratkozási díjat az, hogy a szükséges műhöz hozzájussak a kölcsönzés 21 napjára (ha jól emlékszem 3 hete írtak referenciaidőnek a kölcsönzéshez másik cikkben).
Szóval személy szerint egy ilyen nagyságrendű összeggel és módon hajlandó lennék támogatni az adott könyvtár digitalizálási projektjét. -
Epikurosz #66 De bizony elvárom, hogy tőlem is elnézést kérj! :-)
A te felvetésed lényege az volt, hogy a még amúgy semmilyen szerzői jod alá nem eső, de digitalizált könyveket is ki kell kölcsönözni a könyvtárból, majd olvasás után a mű törlődne a felhasználó tárhelyéről.
Ezzel szemben az én véleményem az, hogy az ilyen régi könyveket fel kell pakolni a netre, és maximum ingyenes regisztráció után bárki letölthesse őket a saját gépére, és addig használhassa, ameddig neki jól esik.
Én ilyen esetben még a regisztrációt is hülyeségnek tartom, mert plusz bürokrácia.
Apropó, egyre több az olyan fórum, ahol nem kell regisztrálni, vagy van lehetőség arra, hogy regelés nélkül szól hozzá, ha regelsz, az esetleg valamilyen plusz funkciót nyújt.
A MEK-ről egyébként, nagyon helyesen, úgy tölthetsz le könyvet, hogy nem kell regisztrálni.
Ez természetes is, hisz ahhoz sem kell regisztrálni, hogy megcsodáld a Budai Palotát, vagy a Mátyás templomot, vagy a tiszavirágot. -
tviktor #65 Azt hiszem elnézést kell kérnem (kivéve Epikurosztól) és ezúton szeretném eloszlatni az esetleges félreértést, ugyanis ez nem az én ötletem. Én csupán felfigyeltem arra hírre, hogy a Francia Nemzeti Könyvtár a Googleval digitalizáltatja a tulajdonában levő dokumentumállomány lejárt szerzői jogú könyveit.
Alapvetően erre építve, illetve hogy hazánkban is van hasonlóan nemzeti gyűjtőkörű könyvtár (igaz itthon a világon egyedülállóan kettő is), melyből az OSZK tudtommal nem kölcsönöz semmit, csak olvasószolgálata van (illetve Könyvtárközivel lehet műrészletekhez hozzájutni).
Ezen a vonalon indultam el gondolatban, hogy a franciák szerintem nem hülyék és szerintem itthon is lehetne egy hasonló alternatíva. Ehhez csupán 2 éve van meg minden feltétel (beleértve különösen a jogit).
A MEK-ben, mint Polemius megjegyezte csak önkéntes alapon kerülnek be művek, szemben a BNF és Google összefogásával, ahol teljes gyűjteményből kerül be jogilag egyértelmű kör.
A francia helyzettel szemben itthon bármelyik művet digitalizálhatják és kölcsönözhetik a könyvtárak.
Ettől függetlenül nem vagyok olyan szakértő aki pénzhiány miatt sír (újra végigolvasva még csak utalást sem tettem ilyenre). Pont ellenkezőleg, a Google és a BNF kapcsán szerintem kevés szerepet játszik a pénz, ráadásul a hazai viszonyokra adaptált lehetőség kapcsán is hasonló alapokat feltételeztem (mindamellett, hogy fogalmam sincs van-e anyagi vonzata a BNF-Google megállapodásnak).
Kedves Epikurosz, a 2 milliárd interneteléréssel rendelkező ember 10%-a foglalkozna ezzel, az legalább akkora csoda lenne, mint Jézus feltámadása. Ezzel szemben a nemzeti könyvtárak esete inkább hasonlítana Luther (BNF) és követői (egyéb nemzeti könyvtárak) érdemeire ez esetben.
Soha nem vontam kétségbe, hogy nem lehet partizánként csinálni. Amit írtam az nem a "partizán módszer" ellen irányult, hanem megjegyeztem, hogy itthon (is) lehetőség van egy elméletileg teljes hazai gyűjtemény digitális közzétételére a jelenlegi jog lehetőségei mellett.
Továbbra is fenntartom, hogy az közös, egységes bibliográfiai adatbázis(ok) nélkül sokkal nagyobb szenvedés lenne megtalálni a digitális műveket.
Mindettől függetlenül egyetértek azzal, hogy bár 2 éve megvan a jogi háttér is, az említett könyvtárnak csupán egy DEA színvonalú adatbázist sikerült összehoznia és kevés esélyt látok a BNF-hez hasonló projektre, hozzátéve, hogy ez nem pénz kérdése lenne. -
Epikurosz #64 Viktorkám!
Mondjad csak a bla-blád.
Min. 20 éve virágzik Magyarországon ez a fene nagy digitális korszak, és még mindig egy helyben topogunk. Mert az olyan szakértőkre várunk, mint te is, akik állandóan a pénzhiány miatt sírnak.
Közben olyan alapvető műveket nem talál az ember a neten, mint az Aranybulla, Anonimus krónikája stb.
Ja, bocs, az Aranybulla oldalhű kiadását nemrég megjelentette az Akadémiai Kiadó aszem 20 ezer forintért.
Az igazság az, hogy pár szakember rátelepedett az emberiség szellemi kincsére, és azt akarják, hogy ők húzzanak hasznot belőle.
Szerintem itt olyan forradalom lesz, vagy már zajlik, mint a könynyomtatás megjelenése után. A Bibliához is, mivel arámiul, görögül és latinul volt írva nem tudtak az emberek hozzáférni, vagy, ha igen, nem értették azt. Jött Luther, akit amúgy elítélek, mert megbontotta a róm.kat egyház egységét, és szépen lefordította a Bibliát. Utána meg mások, és mások. Akkora ribillió lett ebből, hogy kb. 200 évre teljesen felforgatta Európát.
Én mindenkit arra buzdítok, akinek van min. 110-es IQ-ja, hogy szeretett tudományága egy, szerzői jogokkal nem védett, és elektronikus formátumban még rendelkezésre nem álló könyvét digitalizálja, és terjessze.
Én épp most dolgozom egy ilyen projekten.
Van kb. 2 milliárd, ha nem több, interneteléréssel rendelkező ember. Ha ennek tíz százaléka, 200 millió ember belevág ebbe a vállalkozásba, el sem tudom képzelni, hogy annak mekkora hatása lesz.
Lehet ezt csinálni partizánként, vagy a Gutenberg projektbe besegítve.
Nekem volt régen egy elképzelésem:
Minden magyarországi iskola osztálya digitalizálhatna egy magyar szerzőtől származó könyvet.
A gyerekek sok mindent megtanulnának így: szkennelés, OCR, korrektúra, tördelés, lektorálás, szövegszerkesztés, szerzői jogok, kultúra, helyesírás stb. stb.
Így is, úgy is meg kellt anulni bizonyos számtech cuccokat, plusz ált. műveltségieket is.
Akkor miért ne lehetne ezt haszonnal tenni?
Persze, egyszerűbb az, ha a tanítónéni azt mondja agyerekeknek, hogy írják le 10x, hogy: Géza, kék az ég!
Ja, és a közös munka révén a gyerekek szociális készsége is fejlődne.
Meg, ott lenne a sikerélmény: egy digitális mű, amelyet 20-30 év múlva is elő tudnának venni. -
#63
Engem érdekelne ez a bizonyos e-könyvtár, mivel csak a csendes verziót ismerem, de ott a PRC ritka, mint a fehér holló, nem is emlékszem, hogy láttam volna ilyen formátumú könyvet ott.
Jól tudom, hogy a PRC zárt formátum? Pár éve hozzájutottam pár PRC formátumú kiadványhoz, de olyan macerás volt a konverziójuk könnyebben emészthető formátumba, hogy végül letettem róla. Változott ez azóta?
tviktor: A MEK jó is lehetne, ha foglalkoznának vele, de sajnos pár elég régen nagyon leült. A szbványos bibliográfiában igazad van, ami viszont engem igen zavar, az a könyvek TXT formátuma. Ezzel gyakorlatilag haza is vágták az egészet, a formázási infók legnagyobb része ui. elveszett. -
lesliehun #62 Hadd nyugtassalak meg, hogy létezik már olyan nem publikus ekönyvtár Magyarországon, ahol egységes formátumban (PRC) és magasszintű formázási követelmények alapján jelenhetnek meg az ekönyvek.
Ja és ez teljesen "amatőrök" munkája.
Az ötleted egyébként nem rossz. -
tviktor #61 Nem feltétlenül a digitalizálási munkafolyamatra gondolok akkor, amikor a szakemberek munkáját tartom fontosabbnak.
Véleményem szerint a projekt lényege lehetne az, hogy a Google adja a digitalizálás technológiai és szakember hátterét (szerintem van, vagy lesz benne gyakorlatuk).
A könyvtár adja a dokumentumokat, illetve a kereshetőség, hozzáférhetőség hatékonyságát megalapozó bibliográfiai adatbázist, illetve módszertant a művek feldolgozását illetően. Szerintem nem mindegy, hogy milyen kereső áll rendelkezésre az elektronikus dokumentumok keresése során és bátran állíthatom, hogy a könyvtári rendszerek keresőjénél és a bibliográfiai adatbázis(ok)nál nem ismerek jelenleg jobbat, hatékonyabbat és teljesebbet ezen a területen. Egyébként ez jelenleg már rendelkezésre áll közzétéve az interneten (nem csak beiratkozottak számára) a jelenlegi dokumentumállomány vonatkozásában.
Mindezt megfejelhetné a Sony eBook olvasója, mint célhardver, amelyre optimalizáltan lehetne elkészíteni a könyvtár műveinek elektronikus változatát (bár ahogy hallottam az EPUB formátum megfelelő formátum).
Ha ezt a két céget be lehetne vonni a könyvtárral együtt az informatikai inkubátorházba, akkor szerintem mindhárom szervezet nyerhetne a dolgon, mindamellett, hogy a könyvtárba beiratkozottak szabadon hozzáférhetnének a dokumentumokhoz.
Igazából létezik már ennek egy csírája DEA néven, bár nem teljesen a papír alapú állomány elektronikus változatáról szól. Mindenesetre ez sem alapvetően teljesen publikus adatbázis, a dokumentumok jelentős részéhez csak megfelelő azonosítás után lehet hozzáférni (tudomásom szerint némelyikhez csak a könyvtár területén levő számítógépekről).
Végezetül szerintem a MEK is azért lehet jó szemben az amatőr, hobbi szinten épített torrent alapú elektronikus dokumentumhalmazzal, mivel rendes, szakmailag is megfelelő bibliográfiai adatbázis tartozik hozzá, szabványos rekordokkal. -
Polemius #60 Említed a MEK-et, és hogy nem bízol az amatőrökben, inkább a szakemberek munkájának minőségét ismered el.
Nos, a MEK-ben is csak az van amit beküldtek nekik, ők maguk nem digitalizálnak szöveget, csak gondozzák azt. -
tviktor #59 Látom tökéletesen sikerült megfogni a dolog lényegét és megfelelően tág látókörrel kifejteni a dolgot.
Elsősorban megfeledkeztél egy olyan apróságról, mint motiváció; illetve jogtisztaság. Ugyanis az általam említett módszer nem tér el jelentősen a jelenlegi könyvtári módszertől csupán a modernizálás első lépése.
A lényeg egy teljes gyűjtemény elérhetővé tétele lenne elsősorban a könyvtárban beiratkozottak számára.
Mondjuk szó sem volt arról, hogy a könyvtárban kell elolvasnia a könyvet az olvasón, hanem, hogy ott tud hozzájutni elsősorban (teljesen úgy, mintha kikölcsönözné a papír alapú művet); csak nem kell "visszavinni", hanem törlődik a kölcsönzési idő lejártával.
A japán kutató pedig nem fog ideutazni, ugyanis a könyvtár(ak) teljes állományáról létezik bibliográfiai adatbázis, melyből kikeresve a művet könyvtárközi kölcsönzéssel hozzájuthat hasonló feltételekkel, mintha ideutazna érte. Pusztán egyszerűbb elektronikusan eljuttatni könyvtárak között is akár.
Amennyiben nem lett volna egyértelmű így olyan művek is jogtisztán elérhetőek elektronikusan, melyeket még véd a szerzői jog (ugyanis ezeket is ki lehet kölcsönözni a könyvtárakból). És mindezt ezzel a módszerrel jóformán ingyen!
Persze be kell iratkozni a könyvtárba (illetve könyvtárközi kölcsönzés esetén valamelyik könyvtárba).
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy könyvtárközi kölcsönzéssel jellemzően nem szoktak teljes műveket kutatók megkérni, leginkább ez cikkekre vonatkozik.
Véleményem szerint ez lehetne egy olyan első lépés, amellyel meg lehetne alapozni a művek (bármelyik) digitális kölcsönzését.
Végezetül, ahogy írtam is, el lehet jutni oda is, hogy az egész kölcsönzés internet alapú lehetne.
A MEK tényleg jól indult, de valószínűleg motiváció (vagy/és pénz) hiányában megrekedt.
A másik apróság, hogy az általam említett könyvtár gyűjteményében megtalálható (elvileg köteles példányt kap minden ISBN számmal rendelkező műből) és joga van digitalizálni és akár elektronikusan kölcsönözni is ezeket. A hangsúly itt jellemzően a kölcsönzésen van, nem pedig az ingyenes közzétételen.
Részemről viszont ehhez képest nem tűnik elég hatékonynak a magánemberek által digitalizált tartalom és közzététel torrenten. Sokkal inkább bízom a szakemberek (könyvtárak) munkájának minőségében, bár elismerem, hogy sebességét tekintve az általad vázolt megoldással nehéz lenne versenyezni.
Nem utolsó sorban pedig 1500-2000 Ft-ot simán áldoznék arra évente (plusz a hardver), hogy tetszőlegesen hozzájussak bármely itthon megjelent műhöz kölcsön.
De tudod mit, igazad lehet nem vagyok normális, hogy eszembe jutott egy olyan elméleti lehetőség, amellyel viszonylag egyszerűen és jogtisztán hozzá lehetne juttatni embereket elektronikus könyvekhez, szmben az egyszerű torrentezéssel.
Valószínűleg hasonlóan kevéssé normálisak lehetnek a francia nemzeti könyvtár szakemberei is (nem mérve magam és tudásom egyébként az ottaniak szakmai hozzáértéséhez). -
#58
A fenét érdekli, hogy mutatnak a könyvek a polcon, a nagy helyfoglalásuk sokkal inkább zavar. A kereshetőség hiánya nemkülönben nagyon zavaró. Kb. egy hónapja költöztünk, a rengeteg könyv több nagy dobozt töltött meg. pedig még félezer sincs. A többezer kötetes elektronikus könyvtáram elfér egy pendrive-on.
x42: A példa éppen jó. Hangminőségben nincs olyan nagy különbség vinyl és CD között, viszont az átjárhatóság vinylről CD-re kb. olyan nehéz, mint egy PDF-et szerkeszthető formátumba konvertálni. Sőt az utóbbi sokszor éppen lehetetlen, mert a sortörések gyakran fixek.
Az akadémiai nagyszótáraimat (Országh, Halász) már hosszú ideje nem használom, valahol a pincében penészednek. Helyettük ott van az azonos tartalmú Scriptum, nagyságrendekkel könnyebb és gyorsabb használni. -
05lampard #57 Fúj, a képen a nőnek mi nőtt az orra tövére??!! -
Epikurosz #56 Különben nem rossz a MEK.
Csak egy érdekesség:
"Angol-magyar - magyar-angol szótár
Szótárak, fogalomtárak/Többnyelvű általános szótárak
(kétnyelvű szótár, angol nyelv, magyar nyelv)
"Az eredeti szókészlet Vonyó Attila gyűjtése, melyet folyamatosan bővít és javít. A MEK változat most 185,133 tételt tartalmaz, ez kb. 67 ezer különböző angol szóalakot jelent. A szókészlet semmilyen szempontból nem tekinthető teljesnek és nyelvi szempontból sincs ellenőrizve."" -
Epikurosz #55 MEK: "A találatok száma: 7231"
-
Epikurosz #54 Még írj ilyen okosságokat.
A lejárt szerzői jogos könyveket rég fel kellett volna tenni az internetre, nem csak ott wifizni, majd törölni. Normális vagy te?
Majd egy japán kutató ideutazik neked, hogy elolvasson egy e-bookot az egyetemi könyvtárban, wifin.
Akkor mire való ez az egész internet?
A Magyar Elektronikus Könyvtár az Orbán-éra (1998-2002) idején szépen fejlődött, azóta megtorpant.
Én más megoldást nem látok, mint azt, hogy bosszúból mindenki beszkennel egy könyvet, és feltölti valamelyik torrentoldalra. Csak jó lenne, ha nem ugyanaz a könyv lenne.
Secperc alatt digitalizálva lenne a magyarság szellemi terméke. -
Polemius #53 Sir Ny:
Dehogynem a papír méretéhez. A papír mérete alapvetően befolyásolja, mekkora legyen az oldaltükör. Nem lehet a papír méreténél nagyobb oldaltükröt kitalálni. ;)
(Illetve kitalálni ki lehet, csak megcsinálni nem.) -
tviktor #52 A napokban jelent meg egy cikk it az SG-n http://www.sg.hu/cikk.php?cid=69359 arról, hogy Franciaország nemzeti könyvtára a Google segítségével bedigitalizáltatja a lejárt szerzői jogú dokumentumait.
Tegnap olvastam egy olyat, hogy a Sony olvasója az EPUB szabvány mellett támogat egy olyan funkciót, hogy a könyvek automatikusa törlődnek az olvasóról megadott idő után.
Egy kicsit elgondolkodtam a dolgon. Létezik hazánkban egy egyedülálló egyetemi könyvtár nemzeti könyvtári funkciókkal is.
A dolog lényege az lenne, hogy összefogva a Google-val és a Sony-val elkészíteni/elkészíttetni első körben a lejárt szerzői jogú dokumentumok elektronikus változatát EPUB formátumban, majd kihasználva az ebook olvasó WiFi képességét, a könyvtár területén belül kölcsönözhetővé tenni a teljes digitális állományt, a papír alapúnak megfelelő kölcsönzési módszer szerint, csak nem kellene "visszavinni" a könyveket, azok automatikusan törlődnének az olvasóról.
Mivel ennek a könyvtárnak nemzeti gyűjtőköre van, így a hazánkban megjelent összes dokumentum elérhető lenne (első körben a lejárt szerzői jogúak, később a teljes állomány (ugyanis néhány éve megjelent rendelet szerint a könyvtárak digitalizálhatják a dokumentumaikat és kölcsönözhetik is).
Ja, mindezt teljesen legálisan.
Amint sikerül meggyőzni az illetékes vezetőket ez ügyben, illetve tárgyalások kezdődnének ez irányban, szerintem abból mind az egyetem (illetve a könyvtár), mind a hallgatók, kölcsönzők profitálhatnának; nem beszélve a Google és a SOny szerepéről ez ügyben (dokumentumok illetve hardver).
Valószínűleg egyébként mindez nem csak helyi WiFi-s "kölcsönzéssel" működhetne legálisan, hanem teljes internetes megoldással. -
Sir Ny #51 az a baj, hogy most már a könyv sem mutat jól. persze az sd kártyánál jobban mutat, de gagyi papírborítójuk van, és arra nyomtatják a képeket. azok secperc alatt elszakadnak, és aztán volt kép elöl - nincs kép elöl. -
Sir Ny #50 egy frászt a papír méretéhez tördelik. a papír egyharmadnyi méretéhez tördelik, ugyanis kétharmadot kitesznek a margók -
lesliehun #49 Ahogy veszük...
Ez a kijező az OLVASÁSra lett kitalálva: kontrasztos, napfényben jól olvasható, nincs háttérvilágítás, alacsony fogyasztású(csak lapozáskor használ áramot).
Mellesleg 6"-on megnézem, hogy nézegetsz albumokat.
De! Már fejlesztik a színes kijelzőt is, de az még odébb lesz. Japánban a Fujitsu már piacra dobott egy készüléket Flepia néven. 260K színt tud megjeleníteni 1000$ és kb 20mp-s oldalfrissítés...
-
Epikurosz #48 "Az e-olvasó képernyője max 16 szürkeárnyalatot tud megjeleníteni"
Ez komoly?
Pedig én a legjobban azokat a könyveket szeretem, amelyekben vannak színes képek.
Na, megvan az ürügy, hogy miért nem veszek ilyent, a drágaságon kívül.
Komolyan szólva, akkor az ilyen kütyükkel művészeti albumokat, anatómiai/földrajzi/történelmi atlaszokat, képregényeket.... nem lehet nézegetni. Gagyik! -
lesliehun #47 Hopp megelőztél...túl sokat tököltem 
-
lesliehun #46 Ahogy korábban írtam a kijelző az, ami megdrágítja. Lévén (viszonylag) új technológia. Ráadásul ahogy tudom, csak egy cég gyártja ezeket, szóval verseny kilőve... Plussz az eladásoknak is fel kell futnia még, hogy csökkenjen az ár.
De a legkisebb Sony modell 200$ most, nincs már olyan messze a 100$-os határ. Egy évet adok neki és lesz ennyiért
Az e-olvasó képernyője max 16 szürkeárnyalatot tud megjeleníteni, ha ez elég a képeidnek, akkor van értelme a kérdésednek...
-
Polemius #45 Sajnos a magyar kiadók többsége erősen ellenzi még csak a gondolatát is annak, hogy elektronikusan kiadja a könyveit.
Viszont szerencsére van némi magyar nyelvű tartalom, amivel jól el lehet lenni.
-
#44
Egyébként meg az őszinte véleményem az, hogy a könyvet semmi nem tudja pótolni. Annak igazi hangulata van, és a polcon is jobban mutat mint egy sd kártyán ezer könyv. Azt meg főleg nem tudom, hogy magyarországon mikor lesz elérhető elektronikus formátumban egy-egy könyv ráadásul ami fontos, hogy mennyiért? Mert oké, hogy beszélünk a készülékekről de tudja valaki, hogy egy e könyvet mennyiért fognak itthon adni? Illetve milyen licenszekkel? Szóval erre még nagyon komoly infrastruktúrát kell fejleszteni. -
Polemius #43 Nagyon egyszerű, miért ilyen drágák: új technológia, kevesen gyártják, a kijelzőt meg gyakorlatilag egy cég.
Majd ahogy egyre többen gyártanak készüléket, egyre többet adnak el, úgy megy le az ár és lesznek egyre jobb, kiforrottabb készülékek, egyre nagyobb választék.
Ahogy eleinte a dvd lejátszók is drágák voltak, ma meg már az asztali felvevők sem olyan drágák, még a mindenféle extrákkal ellátottak (hdd pl.) sem.
Ugyanakkor persze jönnek idővel a gagyik is, mint dvd lejátszóknál az 5000 Ft-os készülékek.
(És persze elkezdenek majd a "jogvédők" is pampogni, mert ahogyan filmet, könyvet is majd sokan letöltenek, nem [csak] vesznek.) -
#42
"narumon: CD-játszót is azért nem vettél, mert a vinyl lemezgyűjteményedet nem játssza le? Szándékosan nem írom a videokazetta/DVD váltást, mert ott sokkal komolyabb minőségi ugrás van, mint a vinyl/CD váltásnál."
Nem jó a példa amit felhoztál! Amiről te beszélsz az maximum olyan példa lenne, hogy igen nem veszek olyan dvd lejátszót ami nem játszik le DVDA és SACD formátumokat, merthogy van egy rakás ilyenem, és lehet olyat kapni ami viszont lejátsza. -
#41
"Egyébként erről beszélek: 8-9 sor, a 25-35 sorral szemben. Azért nem mindegy. :)"
Mint ahogy az sem mindegy, hogy mindkettő félmegoldás, és akkor már inkább viszem magammal a psp-t, ami olvasáson kivül még jó szinte bármilyen zenei anyag hallgatására, tudok rajta videot nézni, játszani is tudok rajta jó játékokkkal jah és nem mellesleg olcsóbb mint egy ilyen olvasó. Egyébként most itthon megnéztem, ha kinagyitok egy átlagos regényt (harry potter pdf, gyűrűk ura pdf) akkor 17-19 sor látható egyszerre a képernyőn, úgy hogy teljesen kényelmesen lehet olvasni. -
Epikurosz #40 Nekem nincs e-olvasóm, és egyelőre nem is lesz. Majd ha lemegy áz áruk 100$ alá. Nem értem amúgy a drágaságukat, hisz 100k ft-ért ($500) már egy PC-t is lehet venni.
Ma épp nézegettem az LCD képkereteket, vagy minek hívják őket. Van már 12k-ért is, de olyan gagyik, hogy csak. Különben a képmutogató és az e-olvasó nem értem miért két külön termék... -
Polemius #39 Amúgy nem azt mondtam, hogy HD minőség, hanem azt, hogy nem lcd: nincs értelme felbontást firtatni, mikor ezzel is jól olvasható a szöveg. Lévén más technológia. -
Polemius #38 Tetsuo:
505-öm van, pixelt nem látok rajta. Persze, biztosan kitehetnék egy pöttyöt az oldalra, de amúgy a betűk széle nálam nem fűrészes pl.
Szóval vagy az én szememmel van gond, vagy a te olvasóddal. :) -
#37
na ja, wifist en sem vennek soha.. 1reszt meriti, masreszt mas is hozzaferhet a fajlokhoz (pl a ceg). -
#36
LOOL szvsz meg te nem fogtal e-olvasot, nekem 505-os van es igenis lehet latni a pixeleket ill a nem uberfelbontast, viszont annyibol igazad van, h ez nem zavaro.
-
lesliehun #35 Hi AnarchoiD!
Érdekelne, hogy milyen a képe a 700-nak, mivel sokan nem tartják olyan élesnek, mint a nem érintőképernyős modellekét. Valószínúleg az új készűlékek is hasonló kijelzővel kerülnek forgalomba majd. -
#34
nekem is a kepen lathato 700-as , modell van 350usd volt gravirozassal (a nickem ;) +50 usd nem eri meg mivel mint a kindle is csak usaban levo mobil adatszolgaltato cegek itthon nem hasznalhatoak... ;( +ha eljatszak hogy kindle mintajara torolnek tavolrol konyvet .. akkor gorcsot kapnek ;) szoval maradok az usb-s kapcsolatnal, ha ez bedoglik, remelem talalok majd egy masik 700-ast olcsoert ;) -
lesliehun #33 Valóban van igény ezekre az e-olvasókra, sőt ha követitek a híreket egyre többet mutatnak be. Van olyan gyártó, ami kettőnél többet is(Amazon, Sony).
Észre kell venni, hogy nő az igény az olcsó és hordozható darabok iránt: szinte minden gyártó bejelentett/bemutatott egy 5"-s gépet a korábbi 6"-s mellet. Érthető, hisz ezeket könnyebben megveszik az emberek, főleg a fiatal főiskolások, egyetemisták.
Ami a viszonylag egyszerű készűléket megdrágítja az a kijező. Ha nő a mérete ugrik az ár is. Már most is lehet nagy képernyős készülékeket kapni: iRex DR1000, Amazon Kindle DX. De ezek még nagyon drágák és csak a "kő gazdag rózsadombiak" engedhetik meg maguknak. Azt halkan jegyzem meg, hogy az ő vásárlásuk nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hamarosan te is tulajdonosa lehess egy hasonló ólvasónak.
Én már kipróbáltam egy tesztkészüléket és nagyon tetszett, holott az egy régebbi típus volt. Azonban ennek a 7"-s kijelzőnek én nagyon örülök, nem extrém nagy és még így is kisebb, mint egy nagyobb könyv vagy újság. Szóval pont ideális lenne.
Ha támogatja a magyar ékezeteket, vagy viszonylag egyszerűen ez megoldható, én vevő lennék egyre. -
#32
Nekem a legtöbb e-könyvem odt, doc vagy rtf formátumban van és elsőrendűen fontos számomra, hogy ezek bármelyikében a betűméretet hozzá tudom igazítani az éppen használt kijelzőhöz, a repaginálás meg automatikus.
A pdf-nél még a lit is jobb (pedig nehézkes a kezelése), mert könnyű konvertálni és akkor már jól szerkeszthető.
narumon: CD-játszót is azért nem vettél, mert a vinyl lemezgyűjteményedet nem játssza le? Szándékosan nem írom a videokazetta/DVD váltást, mert ott sokkal komolyabb minőségi ugrás van, mint a vinyl/CD váltásnál. -
Polemius #31 narumon:
A legtöbb, hivatalosan közzétett pdf jellemzően nagy formátumú (A4 vagy hasonló). Ha nem hiszed, nyiss meg néhányat és nézd meg a szélességet és magasságát. Valószínűleg hüvelykben fogja kiírni, de gondolom nem okoz problémát átszámolni.
Egyébként erről beszélek: 8-9 sor, a 25-35 sorral szemben. Azért nem mindegy. :) -
#30
"Mellesleg psp-n hogy olvasod? Ott sem hiszem, hogy A4 méretben megjeleníti neked. Vagy 4 soronként lapozol, vagy nagyítót használsz hozzá."
Hát nem is kell, hogy a4 méret legyen ki hallott már ekkora hülyeséget? A könyvek sem A4 méretűek. Mellesleg sem nagyitó nem kell hozzá és mégcsak nem is négy soronként lapozok. Most nincs előttem de egyszerre szerintem 8-9 sor simán kifér utána meg a lefele gombbal megyek a lap aljára. Teljesen jól lehet igy olvasni és nincs nálam egyel több kütyü amihez még konvertálnom is kéne. -
#29
Hát azért nem állok neki néhány ezer pdf-et konvertálni. Ez kb olyan mintha egy zenelejátszó nem támogatná az mp3-at. Lehet ilyet csinálni, de azért no.