Hunter
Részleges siker a dél-koreai rakétakilövés
Dél-Korea kedden sikeresen fellőtte első űrrakétáját, ami egy tudományos műholdat próbált pályára állítani, utóbbit sikertelenül. Észak-Korea gyanakszik.
Több millió dél-koreai nagy érdeklődéssel, számos észak-koreai pedig gyanakvással figyelte a kilövést. Az északiak ellen nemrég foganatosított szankciókat az ENSZ saját rakétakilövésük miatt, amit a világ többnyire nagy hatótávolságú rakétakísérletként értékelt. Észak-Korea mindenesetre eddig még nem reagált a szomszédos ország űrtevékenységére, ami saját fejlesztésű kétfokozatú KSLV-1 (Korean Space Launch Vehicle) rakétáját emelte a magasba az új Naro Űrközpontból.
Valójában a rakéta által szállított műholdat is pályára állították, az azonban nem követte kijelölt útvonalát, számolt be a fejleményekről Dél-Korea tudományos és oktatási minisztere, Ahn Byong-man. "A kilövés minden szempontból szabályszerűen zajlott, a műhold azonban túlrepült kívánt pályáján" - közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a műhold a tervezett 302 kilométeres magasság helyett 360 kilométerre emelkedett. A problémát dél-koreai és orosz tudósok vizsgálják, miközben a Koreai Űrrepülési Kutató Intézet szakértői megpróbálják nyomon követni az elkóborolt műholdat.
A tudományos minisztérium által kiadott állásfoglalás részleges sikerként értékeli a kilövést, míg Lee Myung-bak elnök egyszerűen félsikernek minősítette országa első kísérletét.
A Naro egy 33 méter magas 140 tonna tömegű rakéta, Dél-Korea nagy reménysége, amivel szeretnének bekerülni az űrkilövéseket bonyolító nemzetek exkluzív klubjába. Folyékony hajtóanyaggal működő, orosz gyártmányú első fokozata állítólag 1700 kN tolóerőt biztosít a kilövésnél. A szilárd hajtóanyagot égető második fokozatot dél-koreai mérnökök készítették és 80 kN tolóerejű, ez juttatta volna el végső pályájára a Föld-megfigyelő műholdat.
A kilövést eredetileg július végére tűzték ki, műszaki problémák miatt azonban számos alkalommal el kellett halasztani. Műholdak terén Dél-Korea jóval nagyobb tapasztalattal rendelkezik, más országok segítségével több műholdat is feljuttattak már.
Szöul egyébként mindennemű összehasonlítást visszautasít az észak-koreai rakétakísérlettel, mondván rakétájuk egy békés civil űrprogram része, egyes biztonsági elemzők azonban úgy vélik, a kilövés akár hosszú távú stratégiai egyensúlyt is teremthet a régióban, mivel minden rakétatechnológiának megvan a potenciális katonai alkalmazása.
Több millió dél-koreai nagy érdeklődéssel, számos észak-koreai pedig gyanakvással figyelte a kilövést. Az északiak ellen nemrég foganatosított szankciókat az ENSZ saját rakétakilövésük miatt, amit a világ többnyire nagy hatótávolságú rakétakísérletként értékelt. Észak-Korea mindenesetre eddig még nem reagált a szomszédos ország űrtevékenységére, ami saját fejlesztésű kétfokozatú KSLV-1 (Korean Space Launch Vehicle) rakétáját emelte a magasba az új Naro Űrközpontból.
Valójában a rakéta által szállított műholdat is pályára állították, az azonban nem követte kijelölt útvonalát, számolt be a fejleményekről Dél-Korea tudományos és oktatási minisztere, Ahn Byong-man. "A kilövés minden szempontból szabályszerűen zajlott, a műhold azonban túlrepült kívánt pályáján" - közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a műhold a tervezett 302 kilométeres magasság helyett 360 kilométerre emelkedett. A problémát dél-koreai és orosz tudósok vizsgálják, miközben a Koreai Űrrepülési Kutató Intézet szakértői megpróbálják nyomon követni az elkóborolt műholdat.A tudományos minisztérium által kiadott állásfoglalás részleges sikerként értékeli a kilövést, míg Lee Myung-bak elnök egyszerűen félsikernek minősítette országa első kísérletét.
A Naro egy 33 méter magas 140 tonna tömegű rakéta, Dél-Korea nagy reménysége, amivel szeretnének bekerülni az űrkilövéseket bonyolító nemzetek exkluzív klubjába. Folyékony hajtóanyaggal működő, orosz gyártmányú első fokozata állítólag 1700 kN tolóerőt biztosít a kilövésnél. A szilárd hajtóanyagot égető második fokozatot dél-koreai mérnökök készítették és 80 kN tolóerejű, ez juttatta volna el végső pályájára a Föld-megfigyelő műholdat.
A kilövést eredetileg július végére tűzték ki, műszaki problémák miatt azonban számos alkalommal el kellett halasztani. Műholdak terén Dél-Korea jóval nagyobb tapasztalattal rendelkezik, más országok segítségével több műholdat is feljuttattak már.
Szöul egyébként mindennemű összehasonlítást visszautasít az észak-koreai rakétakísérlettel, mondván rakétájuk egy békés civil űrprogram része, egyes biztonsági elemzők azonban úgy vélik, a kilövés akár hosszú távú stratégiai egyensúlyt is teremthet a régióban, mivel minden rakétatechnológiának megvan a potenciális katonai alkalmazása.
