Berta Sándor
Az európai adatgyűjtéseket bírálta Peter Hustinx
A korábban tapasztaltnál is élesebben fogalmazta meg véleményét Peter Hustinx európai adatvédelmi biztos az úgynevezett Stockholmi Programról.
Hustinx hétfőn hozta nyilvánosságra jelentését az Európai Unió Stockholmi Programjáról, amelyben az EU következő öt évének biztonságpolitikai alapelveit fogalmazták meg. A szakember leginkább az európai uniós belügyi politikusok ellenőrzési őrületét támadta, mondván mindig újabb adatbankokat hoznak létre, ráadásul ezeket még össze is kötik egymással. A gond csak az, hogy eközben nem gondolnak egy hatékony adatvédelmi rendszer kialakítására.
"A társadalom egy olyan megfigyelési társadalom irányába halad, ahol minden tranzakciót és a polgároknak majdnem minden mozdulatát feljegyzik. Az új generációs internet és az intelligens környezetek az RFID-chipek fokozatos elterjedésével valósulnak meg. Egyre gyakrabban használnak biometrikus rendszereket. Mindez pedig oda vezet, hogy egy olyan hálózatba kötött környezet jön létre, amelyben a biztonsági szervezetek minden olyan hasznos információhoz hozzáférhetnek, amely az érintett emberek életét közvetlenül érintheti" - olvasható többek között a dokumentumban.
Hustinx a Stockholmi Programban néhány aggasztó trend folytatását, kiteljesedését látja. Ezek közül az egyik legfontosabb a rendőrségek adatbankokhoz való egyre gyakoribb hozzáférése. Ezekbe a nyilvántartásokba az információkat magáncégek gyűjtötték össze, de eredetileg koránt sem ilyen céllal. Jó példa erre a távközlési adattárolás, a közlekedési és a banki adatok felhasználása. Az Európai Unió a 2001. szeptember 11-i, valamint a londoni és a madridi terrortámadások után gyorsan kibővítették a bűnüldözők jogköreit és lehetőségeit, azonban ezt az alapvető emberi jogok kárára tették.
A szakember úgy vélte, hogy mielőbb fontos lenne egy egységes európai adatvédelmi szabályozás kidolgozása és életbe léptetése. A bevezetendő rendszereknél nem csak a technológiára kellene koncentrálni, hanem a társadalmi lehetőségekre és az adatvédelemre is.
Hustinxnak komoly aggodalmai vannak az adatbázisokkal, illetve azok összekötésével és centralizálásával kapcsolatban is. Példaként a Schengeni Információs Rendszereket (SIS és SIS II), az ECRIS rendőrségi nyilvántartás Európai Unión kívüli országok állampolgáraira való kiterjesztését és a harmadik államokból származó bűnözők tervezett adatbázisát (EICTCN) említette. Az európai adatvédelmi biztos szerint azonnal el kell felejteni Franco Frattini tervét, miszerint minden embert regisztráljanak a schengeni övezetbe való be-, illetve kilépéseikor. Az ötlet az európai uniós állampolgárokra is vonatkozna.
Emellett komoly probléma, hogy hiányoznak a biometrikus adatgyűjtésre, illetve -tárolásra vonatkozó európai uniós irányelvek, az Európai Bizottság gyakorlatilag nem is foglalkozik a kérdéssel. Ez már csak azért is fontos, mert már gyerekektől és idősektől is vesznek ujjlenyomatokat. Hustinx végül közölte: azt akarja, hogy a jövőben minden rendszer vagy technológia kialakításakor az adatvédelem és a magánélethez fűződő jog védelme meghatározó elv kell, hogy legyen.
Hustinx hétfőn hozta nyilvánosságra jelentését az Európai Unió Stockholmi Programjáról, amelyben az EU következő öt évének biztonságpolitikai alapelveit fogalmazták meg. A szakember leginkább az európai uniós belügyi politikusok ellenőrzési őrületét támadta, mondván mindig újabb adatbankokat hoznak létre, ráadásul ezeket még össze is kötik egymással. A gond csak az, hogy eközben nem gondolnak egy hatékony adatvédelmi rendszer kialakítására.
"A társadalom egy olyan megfigyelési társadalom irányába halad, ahol minden tranzakciót és a polgároknak majdnem minden mozdulatát feljegyzik. Az új generációs internet és az intelligens környezetek az RFID-chipek fokozatos elterjedésével valósulnak meg. Egyre gyakrabban használnak biometrikus rendszereket. Mindez pedig oda vezet, hogy egy olyan hálózatba kötött környezet jön létre, amelyben a biztonsági szervezetek minden olyan hasznos információhoz hozzáférhetnek, amely az érintett emberek életét közvetlenül érintheti" - olvasható többek között a dokumentumban.
Hustinx a Stockholmi Programban néhány aggasztó trend folytatását, kiteljesedését látja. Ezek közül az egyik legfontosabb a rendőrségek adatbankokhoz való egyre gyakoribb hozzáférése. Ezekbe a nyilvántartásokba az információkat magáncégek gyűjtötték össze, de eredetileg koránt sem ilyen céllal. Jó példa erre a távközlési adattárolás, a közlekedési és a banki adatok felhasználása. Az Európai Unió a 2001. szeptember 11-i, valamint a londoni és a madridi terrortámadások után gyorsan kibővítették a bűnüldözők jogköreit és lehetőségeit, azonban ezt az alapvető emberi jogok kárára tették.
A szakember úgy vélte, hogy mielőbb fontos lenne egy egységes európai adatvédelmi szabályozás kidolgozása és életbe léptetése. A bevezetendő rendszereknél nem csak a technológiára kellene koncentrálni, hanem a társadalmi lehetőségekre és az adatvédelemre is.
Hustinxnak komoly aggodalmai vannak az adatbázisokkal, illetve azok összekötésével és centralizálásával kapcsolatban is. Példaként a Schengeni Információs Rendszereket (SIS és SIS II), az ECRIS rendőrségi nyilvántartás Európai Unión kívüli országok állampolgáraira való kiterjesztését és a harmadik államokból származó bűnözők tervezett adatbázisát (EICTCN) említette. Az európai adatvédelmi biztos szerint azonnal el kell felejteni Franco Frattini tervét, miszerint minden embert regisztráljanak a schengeni övezetbe való be-, illetve kilépéseikor. Az ötlet az európai uniós állampolgárokra is vonatkozna.
Emellett komoly probléma, hogy hiányoznak a biometrikus adatgyűjtésre, illetve -tárolásra vonatkozó európai uniós irányelvek, az Európai Bizottság gyakorlatilag nem is foglalkozik a kérdéssel. Ez már csak azért is fontos, mert már gyerekektől és idősektől is vesznek ujjlenyomatokat. Hustinx végül közölte: azt akarja, hogy a jövőben minden rendszer vagy technológia kialakításakor az adatvédelem és a magánélethez fűződő jog védelme meghatározó elv kell, hogy legyen.